A VÁGY

Tartalom

A  „Vágy”, „Lelkiismeret”, „Hazugság” és „Igazság” allegorikus megjelenítésével mutatja be egy modern asszony lelki vívódásait. A film elején még boldogan él a kis család, az asszony, a férj és a gyermek. Egy napon, miután a férj a munkába siet, megpillantja az asszonyt a „harmadik”, s beleszeret. Ezután minden nap egy friss csokor rózsa hever a ház rácsos kapujánál.  Az asszonyt meglátogatja a Vágy, és csábító szavakat suttog a fülébe. Szívét fokozatosan az új szerelem tölti be,  a Vágy a másik férfi felé hajtja, és visszautasítja férje szerelmes közeledését.  A visszautasított férj sértetten távozik otthonról. A szoba elsötétül, az utcán kigyulladnak a lámpák, és a szoba félhomályában kezdődik az asszony látomása. Képzeletében öleli a másik férfit,  de elűzi magától a gondolatot, mert a Lelkiismeret hangja tiltja a bűnös vágyat. A Vágy azonban nem hagy nyugtot neki, felidézi a találkára való lopakodását, amint besurran a férfi házába, látja az egész lakást, látja magát, amint felhevülve a férfi csókjaitól, leoldja ruháit. Folyik a küzdelem a Vágy és a Lelkiismeret között, de az asszony már lankad. Végre dönt, felpattan a kerevetről, öltözni kezd. Fűzőt akar felvenni, de a Vágy megakadályozza, ez a ruhadarab csak késlelteti a beteljesülést. Változik a kép. Az utcán vagyunk, nyílik a kapu, és óvatosan kisurran az asszony. Körülkémlel. Üres az utca, csak a Vágy sarkalja sietésre. Egy fasoron át  vezet az út a szerető házához.  Az asszony beszalad a fasorba, de ott szembe jön vele a Lelkiismeret, és kéri, hogy forduljon vissza. Bevezeti az asszonyt egy templomba, hogy annak hűvös, árnyékos kijózanító levegőjében jobb belátásra térjen. Az asszony vívódik, már-már győz a Lelkiismeret, de a Vágy nem engedi prédáját, elkergeti a Lelkiismeretet, és tovább űzi az asszonyt.  A Lelkiismeret az egyik kezét, a Vágy a másikat ragadja meg, az előbbi haza, az utóbbi a szerető lakása felé húzza. Végül a Vágy győz, és kézen fogva vezeti tovább az asszonyt, aki tétova léptekkel követi.  A Vágy sürgeti, de ő csak támolyog, mire a  Vágy korbáccsal veri maga előtt. Egyszerre a temetőhöz érnek. Az asszony nem akar belépni, s a sírokon taposni. Fekete macska szalad át előttük. A Vágy mutatja, íme ez is a szerelmeséhez szalad, ez a természet szava. Megint feltűnik a Lelkiismeret, intően emeli fel a karját. Az asszony leroskad egy padra, de a Vágy felrángatja, és így érnek el a másik ház kapujáig. A Vágy meghúzza a kapu csengőjét, mire az zajtalanul kinyílik. A Vágy fekete köpenyével átöleli az asszonyt, úgy hogy azt teljesen betakarja, s mikor a Lelkiismeret odaér, egy hirtelen mozdulattal belöki az asszonyt a kapun, amely halkan becsukódik mögötte. A Lelkiismeret letörten roskad magába, a Vágy diadalmas és gúnyos mosollyal áll.  A Lelkiismeret vereségtől letörten távozik, s a táj kietlenné válik. A fák elhullatják leveleiket, komor felhők gomolyognak az égen, szél süvít a fák kopasz ágai között.  Az asszony kilép a kapun, ami ismét halkan becsukódik mögötte. Fázósan húzza össze magán a ruhát, megborzong. Legszívesebben visszamenne ebből a kietlen világból a meleg szobába. Ismét becsenget a kapun, de az zárva marad. Botladozó léptekkel megy néhány lépést, és leroskad egy padra. Hirtelen felugrik, és elrejtőzik a pad mögé, de hiába, a Lelkiismeret itt is megtalálja. – Ez a boldogság, bujkálni? Ez a nagy szerelem, íme a férfi még csak el se kísért, kivert az utcára, és most már tudni se akar felőled! Mit fogsz mondani a férjednek? – támad az összetört asszonyra. A kérdésre előtűnik a semmiből a Hazugság, és ő felel: semmit. Igen ám, de az asszony látja, hogy ruhája gyűrött, cipője sáros. A Hazugság átöleli, és úgy vezeti. – Bátorság! – biztatja – Minden jóra fordul. A Lelkiismeret utánuk megy, és vitába száll a Hazugsággal, de az nem enged, és oktatja az asszonyt, hogy azt kell mondania, egy barátnőjénél volt.  Az asszony már hallani se bírja a vitatkozók hangját, megfordul, és a temető felé szalad.  Ott azonban feltűnik egy rendőr alakja, erre az asszony megfordul, és a saját házához rohan. Becsenget. A kapu kinyílik, a belépő asszony első kérdése az, hogy itthon van-e az ura. A kapus tagadó válaszára nagyot sóhajt, és felmegy a szobájába, elrendezi a hirtelen ott hagyott pamlag párnáit, majd gyertyát gyújt, és leül a tükör elé, hogy arcvonásait vizsgálja. Megjelenik a Lelkiismeret, és mutatja a bűn rút nyomait az arcon. Ám a Hazugság hirtelen ott terem, kendőző szereket hoz, és egy-kettőre rendbe szedi a megviselt arcot, majd ágyhoz vezeti, és lefekteti az asszonyt. Nyílik az ajtó, jön a férj. A keze a háta mögé eldugva. Jó kedvű, mert nagyot sétált. Ám az asszony rátámad – Hol voltál? A Hazugság súgja neki a vádló szavakat. A férj engesztelni próbálja, a háta mögül előveszi az eldugott virágcsokrot. Gyöngéden odahajlik az asszonyhoz, de az eltaszítja, undorodik tőle, mert érzi, hogy bűnös asszonynál járt. A férfi át akarja ölelni, de az asszony eltaszítja, dulakodni kezdenek, s közben lecsúszik az asszony válláról az ing. Harapás nyoma éktelenkedik a fehér vállon. A Lelkiismeret addig fojtogatja, míg mindent bevall a férjének. A megtört férfi a gyerekkel elhagyja a bűnös asszonyt. Az asszony utánuk rohanna, de az ajtóban megállítja a Lelkiismeret, és a szerető házára mutat – Oda menj! Ekkor megjelenik a Halál, és hívogatóan int az asszony felé. Az elborzad, védekezően tartja maga elé a kezét, hisz még olyan fiatal. A Halál szomorú mosollyal hívogatja: Meglátod, jó lesz nálam megpihenni! Az asszonyt körülveszik, a Vágy a Lelkiismeret és a Hazugság, és mindhárman duruzsolják a fülébe a magukét. Az asszony majd megőrül ebben a szorongatottságban, s csak egy vágya van: megpihenni. A Lelkiismeret ekkor fegyvert ad a kezébe. A Halál ismét int neki. A kétségbeesett asszony felugrik, eltaszítja magától kísértőit, s az öngyilkosságot választva a Halál karjaiban találja meg nyugalmát.  (A tartalomleírás az irodalmi forrás alapján készült.)

Short English content: The film shows the emotional struggles of an unfaithful woman with the allegorical presentation of "Desire”, “Conscience”,  “Lie”,  “Truth” and“Death”. At the beginningof thefilma smallfamily, awoman, hishusbandand his child livehappily. Oneday, afterthehusband goesto workin a hurry the “Desire” visits the woman and she embraces another man in her imagination. First, shedispels theideabecausethevoice ofConscienceprohibitstheguilty desire. But theDesire is stronger, and eventually she goesto the otherman's house. TheLiesuggestsnot tosayanythingtoher husband, but he finds outwhathappened, he leavestheguiltywoman and he carries awaytheir child. Thewoman wants to follow them, but the Death appears, andasks her to come with him. In the final scene theDesire, theConscienceand the Lie are surrounding her and try to persuade her. Thedesperatewomanfinallychoosestocommit suicide.

Galéria

Vélemények

"A vágy cimü szimbolikus történetet láttuk. Őszintén szólva, hasábokat szeretnénk írni erről az igazán filmszerű és bámulatosan jól sikerült mozidarabról, amely az első métertől az utolsóig tökéletes. Valami különös, érdekes és újszerű ez a filmdarab, amelynek szövegkönyvét Szederkényi Anna és Fekete Mihály írták. A különleges darab szereplői a férj, a feleség, a vágy, a lelkiismeret, a hamisság és az igazság. Mindannyian képletes alakok, egytől-egyig stílusosak, jól megrajzoltak, jól felfogottak és jól megjátszottak. A tónusa, a meséje, az alapjában véve ismert, de ezúttal speciális eszközökkel felépített mese, a rendezés jelenetenként megismétlődő bravúrjai, a közreműködő művészek mindegyikénekbiztos művészi játéka, végül a brilliáns, kristályos és nagyszerűségében a legjobb olasz és amerikai filmekre emlékeztető technikája ennek a filmnek: szinte szenzációszámba menő esemény." (Mozihét, 1918/47)

"Nem lehet eléggé sajnálkozni afelett, hogy a kolozsvári filmek jóformán mind elpusztultak és az utókorra csak néhány töredék és mindössze két teljes filmtekercs maradt fenn. Sokszorosan sajnálkozni való azonban az, hogy a „A vágy” című is veszendőbe ment. A mai filmtechnika ezernyi trükkjén elkényeztetett képzelőerőnk szegény ahhoz, hogy ezt a fantasztikus, jóformán a gondolat és a lélekben lejátszódó cselekményt bele tudjuk illeszteni a némafilm kezdeti képeibe. Vajon rendező, operatőr, színészek hogyan ügyeskedhették össze filmmé ezt a lélektani folyamatot, amit Szederkényi Anna „Lanterna [Laterna] magica” című fantasztikus jelenetéből Fekete Mihály írt át filmre? Mégcsak elképzelni se tudjuk." (Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. 1963. 279-280. p.)

"Igy pl. filmre dolgoztuk Bíró Lajos „Hotel Imperial"«-át, Szederkényi Anna „A vágy"-át, Gábor Andor „Paliká"-ját stb. Ezek közül különösen „A vágy" cimü filmre akarunk utalni amely a magyar filmgyártás egyik legszenzációsabb alkotása. Rendezése, a felvételek, játéka a legjobb olasz és francia filmekkel egyenrangú, ami pedig a tárgy megválasztását illeti, ugy ez a világirodalom egyik gyöngye." (Schuhmann Antal nyilatkozata In: Színházi Élet, 1918/51)