A MEGBŰVÖLTEK

Katalin (címváltozat), Bewitched (angol), Die Berückten (német), Ensorcelé (francia)

Alkotók

Gál Gyula rendező
Gál László rendező
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij író (elbeszélés: Megbűvöltek 1880.)
Janus (Gál László) forgatókönyvíró

Szereplők

Abonyi Géza Ordynoff, a diák
Bajor Gizi Katalin
Bakó László Murin
Medveczky Mária Kalmuk lány
Sugár Károly Tatár szolga
Latabár Árpád Iljits Jaroslav
Hajdu József  
Gál Gyula  
Nagy Ibolya  

Technikai stáb

Kovács Gusztáv operatőr
Kovács Sándor díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richard producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1921. augusztus 16. (Uránia) sajtóbemutató
1921. szeptember 19. (Omnia) bemutató
159/1921, - 16 éven felülieknek; 1659 méter cenzúra

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 4 felvonásos, hossza, a 159/1921 számú O.M.B. határozat szerint 1659 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Magyar Film, 1921/13
  • Színházi Élet, 1921/20, 34, 38
  • Mozihét, 1921/32, 34 (sajtóbemutatóról)
  • Mozi és Színpad, 1921/34
  • Mozi Ujság (Kecskemét), 1921/5, 15
  • Magyar Mozi Műsor 1921/12, 22; Star Film katalógus. Bp. 1920-as évek. MNFA könyvtára
  • Belügyi Közlöny, 1921/46. 2008. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 52. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 207, 360. p.
  • Nemeskürty István - Szántó Tibor: A magyar filmművészet képeskönyve. Bp. 1985. Helikon 44. p.
  • Szepes Mária: Emberek és jelmezek. Bp. 1998. 300. p.

Tartalom

Ordynoff, a beteg orosz diák nem maradhat régi lakásában, mert háziasszonya felmondott neki. Lakáskeresés közben egy külvárosi templomba vetődik, ahol megismerkedik egy csodaszép orosz leánnyal, Katalinnal, és első látásra beleszeret.  A lányra kinn egy morózus öreg ember vár, aki féltékenyen elvezeti. Ordynoff szinte önkívületben követi őket egy magányos házig, melynek kapuja becsapódik az előtte.  Másnap reggel a diák a tatár szolga ellenkezése dacára behatol a házba. Murin elutasítja, de Katalin kierőszakol számára egy szobát. Itt tör ki Ordynoffon a betegség, itt ápolja őt Katalin, s közben szívük egymásra talál. A leányt azonban a diákon kívül mások is szeretik, Murin, az öreg varázsló és ennek tatár szolgája. Katalin elmeséli szerelmének, hogy Murin szülei házából ragadta el, s azóta rejtélyes hatalommal magához láncolta. Ordynoff ellen valóságos összeesküvést sző két vetélytársa, és egy ízben puskalövéssel fogadják, s a rémülettől epileptikus rohamot kap. A fiú elhatározza, hogy végleg leszámol ellenfeleivel. Késsel ront be Murinhoz, akinek azonban egyetlen pillantása megbénítja őt. Katalin pedig eszelős rajongással borul Murin keblére. A diák másnap egy barátjához, Iljits Jaroslav földbirtokoshoz siet, az a szándéka, hogy hozzá költözik. Meglepetésére itt is Murinnal találkozik, ki Iljits hitelezője, és pénzét jött behajtani. Ezalatt a tatár szolga odahaza lerészegedik, ellöki magától hasonszőrű párját, a kalmuk leányt, feltántorog Katalin szobájába. Rettenetes erejével leteperi, és magáévá teszi a lányt. A meggyalázott Katalinban felvillan a lélek, a szolgát kiparancsolja a szobából, és szíven szúrja magát. Murin és Ordynoff már csak holttestét láthatják viszont.

Érdekességek

  • Az eredeti novellában, mely a filmnél sokkal misztikusabb, más a befejezés, és abban a tatár szolga és a kalmukleány alakja sem szerepel.
  • A film forgatásakor egy lengyel küldöttség látogatja meg a Star filmgyárat, melyről a Színházi Élet 1921/19. száma számol be: „Körülbelül harmincan Drozdowsky Henryk, a Lengyel kereskedelmi kamara igazgatója vezetésével a lengyel küldöttség tagjai, köztük több hölgy, a lengyel-magyar kamara képviseletében báró Nyáry Pál elnök, a kamara igazgatója stb. elragadtatással szemlélték a Sfar-filmgyár telepét, ahol több mint másfél órát gyönyörködtek a Gál Gyula rendezésében készülő filmfelvételekben Bay or Gizi, Bafeó, Abonyi Géza és mások játékában.”

Galéria

Vélemények

„Harmadik Star-filmként a Dosztojevszky-regényből készült Megbűvöltek volt látható. Gál Gyula rendezte, aki többek közt Bajor Gizivel, Bakóval, Abonyival. Sugárral, egy tömör erejű nemzeti színházi együttessel, a művészi lélekfestés és aprólékos gondos miliőrajz példáját produkálta. É szempontból külföldön is feltűnést fog kelteni . . .”  (Pesti Hírlap, 1921. augusztus 17.)

„(Az Omnia hétfői bemutatóját) lázas izgalommal várja a budapesti közönség. Dosztojewszki misztikus elbeszélése a Megbüvöltek kerül színre a Star filmjén Bajor Gizi, Bakó László és Abonyi Gézával a főszerepekben. Az orosz miliőben játszódó megrázó témát, mely a maga mélységes nagy emberi problémáival kiválóan kínálkozott fllmfeldolgozásra, mesteri tökéletességgel oldja meg Gál Gyula, a Nemzeti Színház művésze, a darab rendezője." (Magyarság, 1921. szeptember 18. vasárnap)

„A hatalmas orosz birodalom komor lelkű nagy írójának Dostojevskij Mihajlovics Tódornak A megbűvöltek cimü valósággal világhírűvé vált elbeszéléséből négyfelvonásos filmet Íratott a Star filmgyár és most az  Omnia mozgószinházban a közönség elé hozza Gál Gyulának, a Nemzeli Színház kiváló művészének értékes rendezézében. A megbűvöltek szerzőjének, Dostojevskij Tódornak neve ma már fogalommá lett mindenütt a világon, melynek minden kis zugaba eljulott a nagy író „Bűn és bűnhődés" cimü regénye, mely a lélek boncolásának valóságos remekmüve. 1880-ban a Karamazov fivérek cimü regényének megírása után mindinkább belemerült a miszticizmusba és akkor irja meg A megbűvöltek cimü misztikus történetet is, melyben Ordynoff beteg orosz diák szerelmét viszi az olvasó elé.” (Színházi Élet, 1921/38)