Névváltozat: B. Baranics Anna
Szülei: Baranics József, Titus Jusztina
Lakása: Budapest V. Béla utca 4. (1922), XIV. Mutatványos tér 3. (1947)
1911-1915 között a Színiakadémián Gál Gyula osztályának növendéke volt. 1917-ben Janovics Jenő együtt szerződtette Izsáky Margittal Kolozsvárra, ahol 1918-ig volt tag. 1920-ban a Budai Színkörben, 1921-22-ben a Renaissance színházban, 1923-ban az Írók Színházában lépett fel. 1922. augusztus 23-án férjhez ment Balázs Bélához (1892-), ezáltal beházasodott a városligeti Bienenfeld mutatványoscsaládba, majd nem sokkal később visszavonult a színpadtól és a csládi vállalkozást vezette.
Néhai apósa, Bienenfeld Zsigmond (1854-1904) gyorsfényképész volt a Városligetben, majd halála után özvegye vitte tovább a vállalkozást. 1905-ben engedélyt kapott mozgófényképek bemutatására, majd mikor a mozi a konkurencia miatt rosszabbul jövedelmezett, Bienenfeldné törpeszínházat üzemeltetett az épületben. Ezzel párhuzamosan a fényképész profilt és a mozit is továbbvitte. A városligeti üzlet vezetését az 1920-as évek közepén, az eredetileg banktisztviselő, a hadseregből főhadnagyként leszerelő Bienenfeld (Balázs) Béla vette át, aki ezt követően a családi vállalkozás életében meghatározó szerepet játszott. Aktív szerepet vállalt a Magyar Mutatványosok és Érdektársaik Országos Egyesületében is, az 1920-as évek második felében alelnöke, később többször elnöke volt a szervezetnek. A húszas évek közepén a Városligetben feleségéve együtt vezette a Csodák háza nevű vállalkozást, ahol Látványos újdonságok cím alatt "majomembert" és különféle testi hibákkal rendelkező gyerekeket mutogatott. E vállalkozása miatt 1932-ben botrányba keveredett, amikor egy francia újságíró azzal vádolta meg, hogy Balázs injekciók segítségével torzítja el szerencsétlen áldozatai testét. 1944 márciusában zsidó származása miatt valamennyi mutatványos engedélyét bevonták a hatóságok. Ezután felesége vitte tovább az üzletet, mígnem júniusban az ő engedélyét is felfüggesztették. A család mutatványos bódéját a háború alatt belövés érte. A háború után Balázs a Szociáldemokrata Párt képviselőjeként elnöke volt a Magyar Mutatványosok Országos Egyesülete igazolóbizottságának, amikor Berczy Géza színész, a Barlangvasút akkori bérlője korrupcióval megvádolta. 1950-ben az összes mutatványos üzemet államosították, a híres Bienenfeld-féle fotóműtermet végül 1952-ben bontották el.
Filmszerepei:
- A kétszívű férfi (1916)
- A vasgyáros (1917) - Suzanne
- Nehéz szerep (1917) - Répássy felesége
- A medikus (1918)
- A vadorzó (1918) - Margit
Forrás: Színházi Élet, 1921/22. ♦ Nemzeti Ujság 1922/194. ♦ OSZK gyászjelentés ♦ Mutatványos blogspot ♦ Familysearch (házassági)