RANG ÉS MÓD

Rank and Mode (angol)

Alkotók

Balogh Béla rendező
Szigeti József író (színdarab, 1882)

Szereplők

Kürthy György Bannai Gábor
Haraszti Mici Bannai Gáborné, Clarisse
Boyda Juci Bannai Irma
Szerémy Zoltán Bannai Gerő
Mattyasovszky Ilona Bannai Gerőné, Erzsébet
Torday Ottó Bannai Sándor

Produkciós stáb

Oláh Gyárfás Mihály producer 
Balogh Béláné Kornai Margit gyártásvezető 

Gyártási és bemutatási adatok

Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt.  gyártó cég 
Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt.  forgalmazó cég
1918. október 1. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1919. december 29. (Orient-mozgó) bemutató
130/1920 cenzúra határozat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 130/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1278 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája elveszett.

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1918/39, 1919/26
  • Mozihét, 1918/3
  • Mozi-Világ, 1918/38
  • Mozi Műsor (Kassa), 1918/15
  • Színházi Élet, 1918/21 (előkészületekről)
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 175. p.
  • Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 70. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1374. p.;
  • Népszava 1919. december 31.
  • 8 Órai Ujság  1920. január 1.
  • Pesti Hírlap, 1920. január 4.
  • Radó István: Balogh Béla. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 13. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 89. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  355. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 48. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 333. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

Bannai Gábor magasrangú hivatalnok, aki szegény sorból küzdötte fel magát. Korábban vidéken élt első feleségével és kislányával, Irmával. Szerényen és boldogan éltek a fiatalasszony haláláig. Gábor újra nősült. Második felesége Clarisse, aki csak érdekből ment hozzá a pozíciója miatt, hamarosan kieszközli, hogy Bannai a fővárosban kapjon állást. Pesten fényűző otthont rendez be, estélyeket ad, azzal az ürüggyel, hogy a közben felnőtt Irmát jól férjhez adja, s a kapcsolatok révén férje még magasabb pozíciókba juthasson. Túlköltekezik, ami miatt Bannai fokozatosan eladósodik. A jövedelme még a háztartása megnövekedett igényeit is alig tudta fedezni, adósságait pedig csak újabb kölcsönökből tudja törleszteni. Első felesége halála után gazdag rokona Bannai Gerő 6000 koronát adott neki, hogy annak kamatait árván maradt kislányának nevelésére fordítsa. Clarisse mértéktelen költekezése miatt ez a 6000 korona is elúszott. Clarisse Irmát Etyey Oszkár báróhoz szeretné hozzáadni, aki a házuk gyakori vendége. Irmának nem tetszik a báró, és Etyey sem akarja Irmát elvenni, mert grófi nagyapja akkor kitagadná az örökségből. Clarisse azonban mindezt nem veszi tudomásul, bonyolult tranzakcióba kezd, hogy a következő estély költségeit fedezze. A várható előnyös házasságra hivatkozva ékszereket vásárol hitelbe, majd ezekre az uzsorástól kölcsönt vesz fel.  Az estély előtt beállít a vidéki rokon, Bannai Gerő feleségével, Erzsébettel, és fiával, Sándorral. Bannai jó hírű kereskedő, aki szorgalma, becsületes munkája révén gazdagodott meg, de nagy vagyona ellenére nem változtatott életmódján, ma is szerényen él családjával.  Irma nagyon megörül a rég nem látott rokonoknak, s különösen a délceg fiatalemberré cseperedett gyerekkori játszótársának és meghívja őket az estélyre. A nagyravágyó és előkelősködő Clarisse azonban udvariatlanul fogadja a szerinte botrányosan közönséges embereket, s a szobalányával kidobatja őket. Közben az ékszerész felkeresi Etyey báró nagyapját, s ekkor kiderül, hogy szó sincs semmiféle házasságról, majd az uzsorástól azt is megtudja, hogy a tőle hitelbe vásárolt, még ki se fizetett ékszereket Bannainé azonnal eladta. Felkeresi Bannait és botránnyal fenyegetőzik. A férfi végül hivatali pénzből rendezi az adósságait, és összeomlik. Már csak nagybátyjában van minden reménye, hogy talán ő kihúzza a bajból. Bannai Gerő azonban Clarisse viselkedése miatt megharagudott és még az egykor adott 6000 koronát is visszaköveteli. Irma, hogy apját megmentse, felajánlja a nagymamájától kapott örökségét, de kiderül, hogy nagykorúságáig nem rendelkezhet ezzel az összeggel, mely így csak halála esetén lehetne az apjáé. Erzsébet rájön, hogy fia és Irma egymásba szerettek, s az is megsejti, hogy a lány apja megmentése érdekében öngyilkosságra készül. Fiát Irma után küldi, hogy akadályozza meg az öngyilkosságot, férjét pedig ráveszi, mégis mentsék meg fiuk jövendőbelijének a családját. Közben a bűnbánó Clarisse is felkeresi Erzsébetet, hogy a múltkori viselkedéséért bocsánatát kérje. (Forrás: a színdarab)

Galéria

Vélemények

„A kisvárosias romantika minden bája meg van ebben a témában. Szereplői innen valók a magyar talajról, itt élnek közöttünk. Igazi zsáneralakok, akiknek láttán a közönség felderül, mert régi ismerőseit látja viszont bennük. A közönségnek felejthetetlen órát szerez, mert egy óráig képzelete a hamisítatlan magyar világban időzhet.” (Mozihét, 1918/37)