MONNA VANNA

Tartalom

Taranzo városának szépébe, Giovannába beleszeret egy daliás fiatal legény, Beppó, a kovács, aki nemes vitézeknek fegyvert, fringiát kovácsol. Giovanna anyja különb terveket sző, nem látja szívesen, hogy lányának Beppó csapja a szelet. Giovannát egy nap veszedelmes kaland éri. Az erdőben egy kígyó marja meg és bizton belepusztul, ha a jó sors nem akarja úgy, hogy Beppó véletlenül mellette teremjen és a mérges sebet kiszívja. Giovanna felgyógyul, ám a sebzett ajku Beppó súlyosan megbetegszik. Kórházba kerül, s ott éri Guido Colonnának, a polgármester fiának pénzzel megtömött levele, amelyben azt írja, hogy eljegyezte Giovannát és kéri, fogadja el a pénzt jutalmul menyasszonya megmentéseért.
Mikor Beppó felépül, elkeseredésében gúnydalt énekel Guidó ablakai alatt. Guido börtönbe vetteti a vakmerő embert, aki azonban kiszabadul és beáll a flórenci zsoldosok hadseregébe, mely sereg hamarosan megtámadja az ellenséges Taranzot. A bosszú vágyától űzetve Beppó, aki a Prinzivale nevet veszi fel, élére áll a seregnek. A katonák körülzárják Taranzo városát és a nép kiéheztetve, az éhhalálnak néz elébe. Guido apja ekkor arra határozza magát, hogy átmegy az ellenséges táborba, s kéri a vezért, hogy könyörüljön rajtuk. Prinzivale egy feltétel alatt kegyelmez, ha Monna Vanna egy szál lepelben éjszaka megjelenik a sátrában. Monna Vanna, hogy a városért áldozatot hozzon, megteszi a vezér kívánságát. Beppóban felébred a gavallér és nem él vissza az alkalommal. Megbocsájt a városnak, szekértáborát, teli élelemmel a városba indítja.
Firenze városa értesül Prinzivale árulásáról és a hűtelen vezért el akarja záratni. Ám az Monna Vanna segítségével megmenekül, s Taranzóban rejtőzik el. De most Guido akar leszámolni vele. Nem hiszi el, hogy Beppó nem élt vissza a helyzettel. Képtelen elhinni, hogy Vanna olyan férfit venne védelmébe, akinek nem adta oda magát, s úgy véli, nyilván Prinzivalle is azért vállalta a halálos veszedelmet, mert Vanna a szeretője. Vanna megdöbbenve tapasztalja, mennyire nem ismerte férjét, s rájön, hogy Prinzivallét szereti, akit végül úgy ment meg, hogy ellene vall, mire Guido börtönbe záratja, ahonnan aztán később megszökteti. (Kino-Riport ismertető nyomán)

Galéria

Vélemények

- (A Monna Vanna a filmen.) Még emlékezetes az a nagy siker, amit a Monna Vanna a Nemzeti színház színpadán aratott. Ez a siker frissült föl hétfőn az Uránia-szinházban, a Monna Varrna filmváltozatának bemutatója alkalmából . -Valóban kevés színpadi mű volt olyannyira a filmre predesztinálva, mint épen a Monna Vanna, aminek izgalmas cselekményével szinpompás miliő párosul. (Pesti Hírlap, 1917/23, január 23.)

A „Monna Vanna" az Urániában. A világhírű belga költőnek, Maeterlíncknek egyik legszebb, legmélyebb alkotása a „Monna"... Ezt az ízig-vérig költői munkát a mozivászonra vinni kétségkívül a leghálásabb feladatnak ígérkezett. A Kinoriport Raguza költői szépségű tájait választotta színhelyűl a darab lejátszására, ahol a múlt év őszén a felvételek rövid idő alatt el is készültek Giovannát Lenkeffy Ira személyesíti meg, akinek tökéletes szépsége erre a szerepre a legalkalmasabb; játéka is megragadó és plasztikus. Prinz Wales szerepében Dési Alfréd a filmszínészet legkiválóbbjának bizonyul ezúttal is. Guidót Szöreghy Gyula alakítja sok rutinnal. A rendezés nehéz munkáját Illés Jenő művésziesen oldotta meg. A filmet elsőnek az Uránia Színház mutatja be január 22-én. Az Uránia különben a közönség köztudatában ma már úgy él, mint a legnívósabb és legnagyszerűbb mozi. (Színházi Élet, 1917/4)

„Egy nagyszerűen forró szerelmi történet és a reneszansz-kor csodálatosan heroikus életét támasztotta fel ebben a ragyogóan sikerült filmjátékban a Kino-Riport, mellyel páratlanul álló emlékoszlopát állítottuk a művészi magyar filmgyártásnak.
A darabot a Kino-Riport nagyhirnevü főrendezője Illés Jenő scenirozta és rendezte. Egyedülálló tehetségének, művészi tudásával, emberfeletti energiájának teljes kihasználásával. Monna Vanna csodálatosan nagyszerű címszerepét, a Szulamit kivételes sikere után, hatványozott eredménnyel Lenkeffy Ica játszotta. A többi nagyszerű, de nehéz szerepeket Dézsy Alfréd és Szőreghy Gyula a tőlük ismert filmjátszó tehetségükkel és pompás rutinukkal, bravúrosan oldották meg. És a többiek is, minden készségük legjavát adják.
Bizonyos, hogy a Kino-Riport hozta akkor a legnagyobb áldozatokat és olyan pompás és szenzációs tömegjeleneteket készíttetett a filmhez, melyek a világ kinematográfiában párját ritkitók.” (Mozihét, 1916/17)