MONNA VANNA

Alkotók

Illés Jenő  rendező
Maurice Maeterlinck  író (dráma, 1902)
Illés Jenő  forgatókönyvíró

Szereplők

Lenkeffy Ica  Giovanna/Monna Vanna
Deésy Alfréd  Beppo/Prinzivalle
Szöreghy Gyula  Guido Colonna
Bátori Béla  
  Guido apja, Marco

Technikai stáb

Berendik István operatőr
Baumöhl Artúr díszlet és jelmez

Produkciós stáb

Fröhlich János producer
Fodor Aladár producer

Gyártási és bemutatási adatok

Kino-Riport forgalmazó
Kino-Riport gyártó
1916. augusztus 23. (Uránia)  
1917. január 22. (Uránia) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Raguza (ma: Dubrovnyik) ódon épületei között
  • Szarajevóban
  • az Adriai tenger sziklás partján
  • Dalmácia ciprus és narancsligeteiben

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm (35 mm), eredeti hossza 1700 méter

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Mozgófénykép Híradó, 1916/13, 17, 18, 29, 52
  • Mozihét, 1916/13, 14, 17, 18, 22, 24, 1917/7,
  • Színházi Élet, 1917/4
  • Erdélyi Szemle, 1917/4
  • Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 116. p.

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.) 74. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 41, 351. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 40. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 325. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 89. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 162, 169-170, 197. p. (Kézirat, MaNDA Könyvtára)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között.  1975. 5, 75, 107, 114. p. (Kézirat, MaNDA Könyvtára)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 86. p.
  • Szepes Mária: Emberek és jelmezek. Bp. 1998. 43-44. p.

Tartalom

Taranzo városának szépébe, Giovannába beleszeret egy daliás fiatal legény, Beppó, a kovács, aki nemes vitézeknek fegyvert, fringiát kovácsol. Giovanna anyja különb terveket sző, nem látja szívesen, hogy lányának Beppó csapja a szelet. Giovannát egy nap veszedelmes kaland éri. Az erdőben egy kígyó marja meg és bizton belepusztul, ha a jó sors nem akarja úgy, hogy Beppó véletlenül mellette teremjen és a mérges sebet kiszívja. Giovanna felgyógyul, ám a sebzett ajku Beppó súlyosan megbetegszik. Kórházba kerül, s ott éri Guido Colonnának, a polgármester fiának pénzzel megtömött levele, amelyben azt írja, hogy eljegyezte Giovannát és kéri, fogadja el a pénzt jutalmul menyasszonya megmentéseért.
Mikor Beppó felépül, elkeseredésében gúnydalt énekel Guidó ablakai alatt. Guido börtönbe vetteti a vakmerő embert, aki azonban kiszabadul és beáll a flórenci zsoldosok hadseregébe, mely sereg hamarosan megtámadja az ellenséges Taranzot. A bosszú vágyától űzetve Beppó, aki a Prinzivale nevet veszi fel, élére áll a seregnek. A katonák körülzárják Taranzo városát és a nép kiéheztetve, az éhhalálnak néz elébe. Guido apja ekkor arra határozza magát, hogy átmegy az ellenséges táborba, s kéri a vezért, hogy könyörüljön rajtuk. Prinzivale egy feltétel alatt kegyelmez, ha Monna Vanna egy szál lepelben éjszaka megjelenik a sátrában. Monna Vanna, hogy a városért áldozatot hozzon, megteszi a vezér kívánságát. Beppóban felébred a gavallér és nem él vissza az alkalommal. Megbocsájt a városnak, szekértáborát, teli élelemmel a városba indítja.
Firenze városa értesül Prinzivale árulásáról és a hűtelen vezért el akarja záratni. Ám az Monna Vanna segítségével megmenekül, s Taranzóban rejtőzik el. De most Guido akar leszámolni vele. Nem hiszi el, hogy Beppó nem élt vissza a helyzettel. Képtelen elhinni, hogy Vanna olyan férfit venne védelmébe, akinek nem adta oda magát, s úgy véli, nyilván Prinzivalle is azért vállalta a halálos veszedelmet, mert Vanna a szeretője. Vanna megdöbbenve tapasztalja, mennyire nem ismerte férjét, s rájön, hogy Prinzivallét szereti, akit végül úgy ment meg, hogy ellene vall, mire Guido börtönbe záratja, ahonnan aztán később megszökteti. (Kino-Riport ismertető nyomán)

Galéria

Vélemények

- (A Monna Vanna a filmen.) Még emlékezetes az a nagy siker, amit a Monna Vanna a Nemzeti színház színpadán aratott. Ez a siker frissült föl hétfőn az Uránia-szinházban, a Monna Varrna filmváltozatának bemutatója alkalmából . -Valóban kevés színpadi mű volt olyannyira a filmre predesztinálva, mint épen a Monna Vanna, aminek izgalmas cselekményével szinpompás miliő párosul. (Pesti Hírlap, 1917/23, január 23.)

A „Monna Vanna" az Urániában. A világhírű belga költőnek, Maeterlíncknek egyik legszebb, legmélyebb alkotása a „Monna"... Ezt az ízig-vérig költői munkát a mozivászonra vinni kétségkívül a leghálásabb feladatnak ígérkezett. A Kinoriport Raguza költői szépségű tájait választotta színhelyűl a darab lejátszására, ahol a múlt év őszén a felvételek rövid idő alatt el is készültek Giovannát Lenkeffy Ira személyesíti meg, akinek tökéletes szépsége erre a szerepre a legalkalmasabb; játéka is megragadó és plasztikus. Prinz Wales szerepében Dési Alfréd a filmszínészet legkiválóbbjának bizonyul ezúttal is. Guidót Szöreghy Gyula alakítja sok rutinnal. A rendezés nehéz munkáját Illés Jenő művésziesen oldotta meg. A filmet elsőnek az Uránia Színház mutatja be január 22-én. Az Uránia különben a közönség köztudatában ma már úgy él, mint a legnívósabb és legnagyszerűbb mozi. (Színházi Élet, 1917/4)

„Egy nagyszerűen forró szerelmi történet és a reneszansz-kor csodálatosan heroikus életét támasztotta fel ebben a ragyogóan sikerült filmjátékban a Kino-Riport, mellyel páratlanul álló emlékoszlopát állítottuk a művészi magyar filmgyártásnak.
A darabot a Kino-Riport nagyhirnevü főrendezője Illés Jenő scenirozta és rendezte. Egyedülálló tehetségének, művészi tudásával, emberfeletti energiájának teljes kihasználásával. Monna Vanna csodálatosan nagyszerű címszerepét, a Szulamit kivételes sikere után, hatványozott eredménnyel Lenkeffy Ica játszotta. A többi nagyszerű, de nehéz szerepeket Dézsy Alfréd és Szőreghy Gyula a tőlük ismert filmjátszó tehetségükkel és pompás rutinukkal, bravúrosan oldották meg. És a többiek is, minden készségük legjavát adják.
Bizonyos, hogy a Kino-Riport hozta akkor a legnagyobb áldozatokat és olyan pompás és szenzációs tömegjeleneteket készíttetett a filmhez, melyek a világ kinematográfiában párját ritkitók.” (Mozihét, 1916/17)