Fridli Gyula

Fülöp Magda

Fröhlich János
író, újságíró, forgatókönyvíró, filmrendező, színész, producer

Születés: Budapest, 1873. április 2.
Halálozás: Budapest, 1926. augusztus 29.

 

Fröhlich JánosSzülei: Fröhlich János, Bombsch Amália
Lakása: Budapest VIII. Békés utca 3. (1899), V. Rudolf rakpart 7. (1926)

Józsefvárosi polgári családból származott. Apja köztiszteletben álló kereskedő volt. A budapesti egyetemen klasszika-filológia szakon nyert tanári oklevelet. 1892-ben a Nemzet szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, ahol abban az időben Jókai Mór szelleme irányította a munkát. Előbb korrektor volt, majd rendőri tudósító. A rendőri hírek akkoriban pársoros, rövid írások voltak. Fröhlich volt az első, aki megérezte, hogy a közönség mennyire érdeklődik az ilyesfajta események iránt, s a korábban két-három soros hírt érdekes, színes riportban tálalta, s az események újszerű, regényes beállításával az európai nagy rendőri tudósítások formáját honosította meg a magyar sajtóban. 1904-ben a Nemzet után Az Újság hasábjain bukkan fel neve a rendőri riportok alatt, és itt jelentek meg vasárnaponként F.J. aláírással detektívregényszerű történetei. Eredeti rendőri riportjaival olyan tekintélyre tett szert, hogy megválasztották a Rendőri Rovatvezetők Szindikátusának elnökévé. Kiváló rendőrségi kapcsolatainak köszönhetően mindig első kézből értesült a bűnügyekről. Az agilis és mozgékony riporter külön színfoltja volt a magyar zsurnalisztikának, kerékpárjával az összes riportertársait megelőzve elsőnek száguldott és érkezett meg az események színhelyére. Mindenütt ott volt, s egy alkalommal Rákoskeresztúron bátorságával és lélekjelenlétével megakadályozott egy gyilkosságot, az esetről a Pesti Hírlap 1902. augusztus 29-i száma ad hírt.  Fröhlich János volt a magyar bűnüldözés első nagy krónikása, 1908-ban hetilapot alapított Detektív-krónika címmel. Ezekben a népszerű füzetekben beszámolt a leghíresebb budapesti és külföldi bűnesetekről. Hősei természetesen a rendőrség nyomozói, a detektívek voltak, a leghíresebb külföldi és magyar detektívek élményeit gyűjtötte össze azzal a céllal, hogy a közönséget megtanítsa a gazemberek elleni védekezés módszereire. A lapja nemcsak a közönség körében volt sikeres, az újságíró szakmában is bizonyos presztízsre tett szert, 1909. októberi számához Herczeg Ferenc írt előszót. Az Újság 1907. november 7-i számában riportot közölt a nászútja alkalmából Budapestre látogató Conan Doyle-lal, aki a Hungária Szálló II. emelet 201-es szobájában szállt meg. Fröhlich Budapest legrégebbi rendőri tudósítójaként mutatkozott be Doyle-nak, aki elmesélte a zsurnalisztának, hogy professzoráról, Joseph Bellről mintázta Sherlock Holmes alakját. Fröhlich egészen haláláig meghatározó alakja maradt a magyar bűnügyi újságírásnak, többek közt munkatársa volt a kor szaklapjainak, a Detektív-nek, a Detektív Szemlé-nek és a Magyar Detektív-nek is, és számos detektívregénye jelent meg.
Fröhlich, bár elsősorban rendőri riporterként ismert, túlnőtt a rendőri riportok keretein és társadalmi riportban is értékeset, újat és nagyot teremtett, nem elégedett meg azzal, hogy pusztán csak regisztrálja az eseményeket, hanem igyekezett feltárni a társadalmi visszásságok, szociális reformokat sürgetett, különösen a közegészségügy, a közbiztonság és a közlekedésügyek területén. Fröhlich híres újságírói bravúrja volt, hogy 1914-ben, még a hivatalos köröket is megelőzve, a magyar újságírók közül elsőnek tudta meg és közölte a Sarajevói merénylet hírét. Nyughatatlan lelke vonzódott mindenhez, ami új és ismeretlen. Ő volt az egyike azoknak, akik a magyar sajtóban a magyar repülés ügyét szívvel-lélekkel propagálták. Kvasz András, a magyar aviatika úttörője az ő segítségével és pártfogásával érte el első sikereit. Fröhlich János felszállt vele az akkor még bizonytalan és veszélyes repülőgépével, hogy ezzel is közönséget és tábort teremtsen a magyar repülősportnak. Székely Mihály az első magyar repülőgépkonstruktőr Bécs-Budapesti repüléséről is terjedelmes és szakszerű cikkben számolt be az Újság hasábjain. 
Kitűnő újságírói érzékével a film jelentőségét is korán felismerte. 1912-ben került kapcsolatba a filmgyártással, forgatókönyvíróként és színészként is közreműködött a Projectograph által gyártott Tüzet kérek!  című filmben, melyet újságíró kollégája Fodor Aladár rendezett, akivel másfél évvel később, 1913 őszén megalapították a Kino-Riport nevű filmvállalatot, mely fontos tényezője lett a magyar filmipar föllendülésének. A vállalat fő célkitűzése, hogy a külföldi film-újságok módjára, heti aktualitásokat vigyen vászonra.   Ezt sikerült is megvalósítaniuk, s a Kino-Riport éveken át hű tükre volt a Magyarországon és a harctereken zajló eseményeknek. Később a vállalat a játékfilmgyártásban is szerepet vállalt, rövid és hosszú játékfilmeket, filmszkeccseket is gyártottak és más filmgyártók filmjeinek technikai kivitelezését is vállalták.  A Kino-Riport megalakulásától kezdve Fröhlich a vállalatnak szentelte minden energiáját, megvált az Újság szerkesztőségtől, de azért az újságírást soha nem hagyja teljesen abba, háborús riportjai még ebben az időszakban is megjelennek különböző lapok hasábjain. Fröhlich 1916-ban megvált a Kino-Riport filmgyártól. Új vállalatának alapítását 1916 márciusában, a Mozihét, 1916/13. számában jelentette be:

Fröhlich János Film-Riportja
Tisztelettel értesítem barátaimat, jóakaróimat és ismerőseimet, hogy új filmgyári vállalatot alapítottam. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a legmodernebbül felszerelt laboratóriumomban, Jupiterlámpákkal ellátott műtermemben a legnagyobb szabású filmeket készíthetem. Két elsőrangú felvevő operatőr, 4 elsőrangú laboráns és megfelelő kitűnő technikai személyzet dolgozik gyári telepemen. Elvállalok felvételi, kopírozási, perforálási és felírási munkákat, garancia mellett. Gyönyörű fotográfia, briliáns rendezés, szolid árak mellett. Becses pártfogásukat kérve, maradok kitűnő tisztelettel
FRÖHLICH JÁNOS Budapest, IX., Kinizsi-u. 16. Telefon:43-82.

A háború végén már más cégek is felismerték a filmhíradó fontosságát, megjelent az Est-Film, a Vörös Riportfilm stb. s ezzel a Kino-Riport monopolhelyzete megszűnt.  A húszas évek elején Fröhlich János Balla Jenővel társult és együtt vezették a Kino-Riport vállalatot. Filmfelvételeket készítettek a Magyarországon történt érdekesebb eseményekről, jótékonysági rendezvényekről, a rendőrség munkájáról. Filmriportjaik megjelenése azonban ekkor már nem volt rendszeres, és játékfilmeket sem gyártottak. Ekkor már nem volt saját műtermük, s a belső felvételeket a Corvin filmgyár műtermében forgatták. A Balaton népszerűsítésére készítették el Siófok és környéke című filmjüket. A külföldön élő magyarok anyagi támogatásával készült Budapest filmjük, mely a város szépségeit mutatta be. Technikailag legérdekesebb felvételük: az „Ejtőernyőugrás 2000 méter magasból a hadigondozottak repülőnapján", melyben  Korányi Zoltán ejtőernyős ugrását egy másik repülőgépről filmezték le a Kino-Riport operatőrei: Karbán József és Faragó László. A film bevételeit a hadigondozottak javára ajánlották fel.
Magyar Film Iroda Rt. által 1924-ben megindított rendszeres filmhíradógyártás végleg háttérbe szorította a Kino-Riportot.  Balla Jenő 1926 nyarán anyagi nehézségei miatt öngyilkos lett. Frőhlich János még ugyanezen a nyáron egy aprónak tűnő, de végzetes kimenetelű baleset következtében (borotválkozás közben megvágta magát, fertőzés érte, amit cukorbaja miatt nem tudott leküzdeni) 1926. augusztus 29-én a Rókus kórházban meghalt. A mindig mosolygós, jókedvű, lelkes, ötletekkel teli Fröhlich Jánost nagyon kedvelték újságíró társai. Több százan kísérték utolsó útjára 1926. szeptember 2-án a Kerepesi úti temetőben, ahol jelen volt az újságíró szakma, a rendőrség, a belügyminisztérium számos vezetője is.

1899. szeptember 16-án feleségül vette Lőw Kamillát.

Producer:

    1. Tüzet kérek! / A pesti riporter /Egy rendőri tudósító élményeiből/ (1912)
    2. A 300 éves ember (1914)
    3. Pufi (Hogyan lett ünnepelt hős egy jámbor pesti férjből?) (1914)
    4. A budai szenzációs rablógyilkosság (1914)
    5. A nagyhöflányi fenevad vérengzése (1914)
    6. Belgrád bevétele (1914)
    7. Böském (1914)
    8. Szerbia hadat üzen (1914)
    9. A 300 éves ember (1914)
    10. Egy hétig a trónörökös pár kíséretében (1915, dokumentumfilm)
    11. A csonkaművész (1917. dokumentumfilm)
    12. Pufi cipőt próbál (1914, rövid)
    13. Fikszírozzák a feleségem (1914)
    14. A mi vörös ördögeink (1915)
    15. Hőseink diadalútja Galíciában (1915)
    16. Könyörgő kormenet fegyvereink győzelméért (1915)
    17. Magyarország a világháborúban (1916)
    18. Gyermekünnepély az Auguszta-hajón (1916)
    19. Muki, a szoknyavadász (1916, rövid)
    20. Fogat fogért (1916, rövid)
    21. Szépségverseny Siófokon (1917. dokumentumfilm)
    22. Árvák imája (1922)

Rendező:

  1. Belgrád bevétele (1914)
  2. Hőseink diadalútja Galiciában (1915) Illés Jenővel
  3. Magyarország a világháborúban (1916)
  4. Csonkaművész (1917. dokumentumfilm)
  5. Szépségverseny Siófokon (1917. dokumentumfilm)
  6. Árvák imája (1922)

Forgatókönyvíró:

  1. Tüzet kérek! /Egy rendőri tudósító élményeiből (1912)

Operatőr:

  1. Hőseink diadalútja Galiciában (1915) Illés Jenővel
  2. Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért (1915)
  3. A bánat asszonya (1916)

Filmszerepei:

  1. Tüzet kérek! /Egy rendőri tudósító élményeiből (1912)

Könyvei:

  1. A Hárshegy szelleme: megtörtént bűnügyek (1894)
  2. Budapesti detektív-dekameron (1910)
  3. Hogyan nyomoznak? (1913)
  4. Detektívhősök (1914)
  5. A porkoláb (1922)
  6. A négylaki ember 1923.

Újságjai:

  1. A házfelügyelő (1899)
  2. Detektív-krónika (hetilap, 1908-10)
  3. Rokkant újság (1917)        
  4. Magyar hadigondozó: rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekeit szolgáló hetilap (1918)

Forrás: Nemeskürty István A mozgóképtől a filmművészetig (Bp., 1961). ♦ Castiglione-Székely: Filmlexikon ♦ Magyar Életrajzi Lexikon ♦ Buzinkay Géza: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr ♦ Varga Bálint: A magyar krimi hiányáról ♦ FamilySearch (házassági halotti)

Galéria