JEHOVA

Jehovah (angol)

Alkotók

Forgács Antal rendező
Kiss József író (drámai költemény: Jehova, 1887)
Bálint Lajos forgatókönyvíró

Szereplők

Ivánfi Jenő Jób, rabbi
F. Lányi Irma Judith, Jób felesége
Bánhidy Ilona Mirjam, Jób lánya
Varsa Gyula Ruben, Jób fia
Gyárfás László Simon, Jób másik fia
Vándory Gusztáv a léha színész
Forgács Jenő Józsua, a rabbi tanítványa
Rády Elly Mária, amerikai lány
Hatvani Jancsi Ruben kiskorában

Technikai stáb

Adler Miksa operatőr

Produkciós stáb

Forgács Antal producer

Gyártási és bemutatási adatok

Glória Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Glória Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1918. március 1. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1918. március 4. (Mozgókép-Otthon) bemutató
74/1922 cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Gödöllő
  • Nagyvárad környéke

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 74/1922 számú O.M.B. határozat szerint 1128 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fen
plakát

OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Weisz Gyula) ♦ MNFA, Plakáttár (1 db, grafikus: Weisz Gyula)

Bibliográfia

  • Színház és Divat, 1918/9
  • Színházi Élet, 1918/8, 10 (a bemutatóról), 11 (a film sikeréről)
  • Mozi-Világ, 1917/45, 46, 47, 48, 49, 51, 1918/9, 10
  • A hét 1918/154
  • Pesti Hírlap, 1918. március 1., 2., 3., 5.
  • Pesti Napló, 1918. március 2., 5.
  • Világ, 1918. március 1., 5. 
  • A mozi (Miskolc), 1918/14;
  • Mozi Műsor (Kassa), 1918. március 22., május 3.
  • Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 75. p.
  • Mozgófénykép Híradó, 1922/2
  • Belügyi Közlöny, 1922. 648. p.
  • Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 5. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 111. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  356. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 335., 346. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 243, 244. p. Kézirat. MNFA Könyvtára
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 27, 83. p. Kézirat. MNFA Könyvtára
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 142. p.

Tartalom

Az ortodox zsidó vallás hanyatlásáról, a világi élethez való alkalmazkodásról szól Jób rabbi története. A rabbi elvonultan él egy felsőmagyarországi kisvárosban Mirjam leányával, akit Josuának, kedvenc tanítványának szán. Mirjam azonban nem akar Josua felesége lenni. Az öreg Jób erre elmondja lányának egész élete kálváriáját. Flash back mutatja be, hogy vesztette el fiait, feleségét: Egyik fia, Ruben tizenhárom éves korában ősi hagyomány szerint világgá ment és egy nagy gyár igazgatójává kűzdötte fel magát. Egy erdőirtás alkalmával haramiák támadták meg őt és munkásait. A küzdelemben megsebesült, Mária, egy farmer leánya ápolta, akinek a kedvéért Ruben elhagyta ősei hitét, kikeresztelkedett, hogy feleségül vehesse. Másik fia, Simon önkéntesként esett el a háborúban. Felesége ezek után bánatában halt meg. Már csak a lánya, Mirjam maradt mellette, de hamarosan benne is csalódnia kell.  Egy napon színészek érkeznek, Mirjam megismerkedik egy léha színésszel, akinek biztatására elszökik a társulattal. Josua viszi a hírt az öreg rabbinak. Jób eszelősen rohan a leány után, de hiába. A rabbi mostmár teljesen egyedül marad, mindenki elhagyta. Csak ura, Jehova nem hagyja el soha.

English content: Job rabbi’s story is about the demise of Orthodox Judaism and adaptation to the secular life. The rabbi lives in seclusion in a small town in Upper Hungary, with his daughter Miriam. Joshua, his favourite disciple would like to marry Miriam. But the girl does not want to be his wife. The old man tells the daughter the whole calvary of his life. Flash back presents how he had lost his sons, his wife. His son, Ruben, at the age of thirteen according to an ancient tradition started wandering and he climbed to the director of a large factory. An occasion of deforestation he and his workers were attacked by robbers. He was seriously wounded in combat, and Mary, a farmer’s daughter nursed him, for her sake Ruben left the faith of his ancestors, converted to marry her. Another son, Simon, was killed in the war as a volunteer. His wife then died of grief. Only his daughter, Miriam was beside him, but he must be soon disappointed in her as well. One-day actors come in the village, Miriam meets an actor who encourages her to run away with the theatrical group. Josua tells the old rabbi the bad news. Job frantically ran after the girl, but to no avail. The rabbi is now completely alone, everyone left. Only Lord, Jehova will never leave him.

Galéria

Vélemények

„(A Jehova filmen.) Jászai Mari, a nagy tragika tette különösen népszerűvé Kiss Józsefnek „Simon Judit" és „Jehova" c. nagyszerű poémáit És ennek a nagy-nagy népszerűségnek dús gyümölcse mutatkozott most két éve, amikor a Simon Judit a vászonra került. Két héten át tódult a láttára a közönség a Mozgókép-Otthonba és abban a szezonban egyáltalában nem akadt népszerűbb film a Simon Judit-nál. Most hétfőn vászonra kerül a Jehova is, megint csak a Mozgókép-Otthonban, és könnyű megjósolni, sorsa azonos lesz a Simon Judit-éval. A várható nagy sikernek előzenéje volt az az őszinte tetszés, ami ma, pénteken a Mozgókép-Otthon főpróbáján megnyilvánult. Bálint Lajos szcenírozta és Forgács Antal rendezte. A scenárium, amellett, hogy híven megőrizte a nagyszabású mű szellemét, igen ügyes. A rendezés pedig friss érzékkel szolgálja a siker ügyét. A katonai roham beállítása például külön, nagy feltűnést fog kelteni. Nevezetessége még a filmnek, hogy a rabbi szerepében első filmszereplését hozza Ivánfi Jenőnek, a Nemzeti Szinház kitűnő tagjának. Bensőséges és érdekes volt. Kellemes, finom film-jelenség Mirjam szerepében Bánhidy Ilona, nagyon kedves Vándori Gusztáv, jeles filmszínésznő F. Lányi Irma és sok talentumot árult el a fiatal Gyárfás László. Jó Forgács Jenő is.” (Pesti Hírlap, 1918. március 2. szombat)

„(Mozgókép-Otthon.) Tegnapi bemutatója Kis József remekének, a Jehová-nak. teljes sikerrel járt A közönség mindvégig osztatlan érdeklődéssel kísérte a dráma érdekes kifejlődését és előadás végeztével tetszésének őszinte dicsérő szavakban adott kifejezést. A Glória filmgyár értékes munkát végzett azzal, hogy Kiss József halhatatlan poémáját megörökítette a filmen is. Minden tekintetben kiváló a film, a kiállítása stílusos és nem kímélt semmiféle áldozatot. Forgács Antal rendezése az avatott szakember munkája és általában e téren Forgács a legszebb reményekre jogosít, a szereplők pedig mind jelesül oldották meg feladatukat Ivánfi Jenő megkapóan jó a főszerepben; megfogja a szíveket élethű játéka; Bánhidy Ilona megjelenése illúziót keltő, játékában pedig sok a finomság. Varsa, Vándory, Forgács Jenő, Gyárfás és a többiek igen ügyesek. A Jehova jelentős attrakciója az idei filmszezonnak és igen valószínű, hogy a külföldre is kikerül, elismerést szerezvén a magyar filmgyártásnak.” (Pesti Hírlap, 1918. március 5.)

"A Mozgókép-Otthon tegnapi bemutatója nemcsak kinematografiai, hanem irodalomtörténeti szempontból is figyelemreméltó: Kiss József hervadhatatlan szépségű drámai költeményének, Jehovának a filmen való megörökítése. Ami ebben a ragyogó drámai költeményben benne van. most mind megelevenedik a filmen, a sorsüldözött Jób rabbi, a szerelmes Ruben, a vágyakozó Mirjám, a csábító színész, aki maga az élet és minden szereplője a költeménynek itt éli le a filmen, előttünk világát. A ghettó szűk utcáiból az amerikai őserdőkig és hatalmas acélteíepekig vezet el a dráma cselekménye, amelyet mindvégig érdekesen és egységesen ültetett át filmre: Bálint Lajos. A rendezés nehéz munkáját Forgács Antal oldotta meg sok leleményességgel igen könnyedén és ügyesen. A főszerepet Ivánfy Jenő. a Nemzeti Színház kiváló művésze játszotta és bebizonyította, hogy első filmszereplésre is lehet, valaki elsőrangú filmszínész. Szerepének minden részletében igazán művészi alakítást produkál. Mellette a szép Bánhidy Ilonának, Varsának, Vándorynak, Forgácsnak s Hatváaynak van nagy sikere. A felvételek élessége és abszolút tisztasága Adler Miksa márkáját dicséri." (Világ, 1918. március 5.)

„A magyar filmipar ezidei szezonjának egyik szenzációs eseménye Kiss József gyönyörű költeményének, Jehovának a filmre való földolgozása. A Glória filmgyár vállalta magára ezt a hatalmas feladatot és bátran mondhatjuk, hogy vállalkozása fényes sikerrel is járt. A darab tárgya közismert. Kiss József Jehováját lefordították a világ minden nyelvére, mi sem természetesebb, hogy Jehova a filmen is rövidesen bejárja Európát. A Glória-filmgyár páratlan áldozatkészséggel és nagy ambícióval látott a darab földolgozásához és minden lehetőt elkövetett, hogy a moziközönségnek fényes kiállítású, nagyszabású darabot mutasson be. A darabot március l-én mutatták be a Mozgókép-Otthonban, ahol óriási sikert aratott. A darab művészies kiállítása, a szereplők minden várakozáson fölüli munkája juttatta óriási sikerhez Kiss József remek költeményét. A szereplőkről nem tudunk elég szépet és jót mondani. Ivánfi Jenő, a Nemzeti Színház művésze Jób rabbi szerepét kreálta tökéletes és fölülmúlhatatlan művészettel. A közönséget valósággal magával ragadja, minden mozdulata és jelenete közelebb hozza a darabot elmaradhatatlan sikeréhez. Markáns egyénisége minden egyes jelenetében jutott kifejezésre. A többi szereplők is minden lehetőt elkövettek, hogy a legjobbat nyújtsák. Bánhidy Ilona Mirjam szerepében gyönyörű és kedves megjelenés és megkapóan játssza nehéz szerepét. Józsua szerepét Forgács Jenő kreálta meglepő művészi fölkészültséggel. A fiatal művésztől még sok szép szerepet várhatunk. Vándory Gusztáv kedvesen játszotta a léha színészt és gazdagította sikereit, talán egyik legjobb alakítása, amit tőle eddig láttunk. Varsa Gyula nagy tetszést keltett komoly alakításában és nagy önérzettel játszotta nehéz szerepét. Kitűnő művészi tehetségéről adott kifejezést Gyárfás László, aki Simon szerepében nyújtott elsőrendű alakítást, Rády Elly pedig kitűnő és elbájoló volt az amerikai leány szerepében. A nagysikerű darabot Forgács Antal rendezte, aki ezúttal különös tanújelét adta elsőrangú és kiváló rendezői tehetségének és nagyrészt az ő nevéhez fűződik a darab osztatlan sikere. A felvételek Adler Miksa elsőrendű művészi munkáját dicsérik.” (Színházi Élet 1918/10)