Fónay Márta

Forgács Antal dr.

Forgács Antal
producer, filmrendező, forgatókönyvíró, színész, filmszínész

Születés: Szolnok, 1881. július 20.
Halálozás: Budakeszi, 1930. november 4.

Forgács Antal (1881-1930)Névváltozat: Forgách Antal
Születési neve: Glancz Ármin
Szülei: Glancz Ignác, Berger Záli (Sarolta)
Öccsei: Glancz Sándor és Glancz Jenő színészek, ez utóbbi révén rokona Somló István színésznek
Lakása: Budapest VIII. Kerepesi út 53. (1906), VIII. Aggteleki utca 7. fdsz. 10. (1908), VIII. Rákóczi út 61. (1910), VII. Dohány utca 47. (1921-1930)

A magyar filmgyártás egyik leglelkesebb úttörője.  Szolnokon született, majd az 1900-as évek legelején Budapesten járt Rákosi Szidi színiiskolájába. Tanulmányait 1904 őszén befejezve 1905-től Nádasy József pécsi társulatához szerződött, ahol kisebb szerepekben feltűnt, de főképpen a színház tikári teendőit látta el. Később Pozsonyban színigazgató lett. 1906-tól kezdve több kísérletet tett egy budapesti nyári színház alapítására, de ezek nem jártak nagy sikerrel:
„Forgács Antal budapesti színigazgató egy krajcár tőke nélkül kabaré-színházat és azonfölül a Margitszigeten akart színházat nyitni. A kabaré-színházat Modern Szinház cím alatt a Rákóczi-uton meg is nyitotta, de a Park Szinház című margitszigeti nyári színház már jóval a megnyitás előtt megbukott. Az élelmes Forgács a Park Szinház számára már társulatot szervezett s óvadék mellett adminisztratív személyzetet is szerződtetett. 1906. évi május havában azonban a kabaré-színház is tönkrement s ekkor Biliczki István följelentést tett az igazgató ur ellen, hogy 700 koronás óvadékát elsikkasztotta. E följelentéshez Werler Izidor ruhatáros is csatlakozott, akinek hatvankoronás óvadéka úszott el. Mindketten a margitszigeti színházhoz szerződtek, de Forgács később a kabarészínházhoz vette át őket. A budapesti királyi törvényszék két rendbeli sikkasztás vétsége miatt háromnapi fogházra ítélte a vádlottat.” (Népszava, 1908, február 8.)
Érdeklődése a tízes évek elején a film felé fordult. Forgács akkor cserélte fel a filmmel a színpadot, amikor a film még kezdeti stádiumban volt, de már akkor nagy fejlődést igért. Forgácsnak is része volt abban, hogy ez a fejlődés bekövetkezett. Megalapította a Magyar Korona Szkeccs- és Filmvállalatot, majd 1918-ban ebből nőtt ki a Glória Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. melynek 1918. április 29-én tartották az alakuló közgyűlését. Alaptőkéje 100.000 korona volt. Forgács Antal volt a cég igazgatósági tagja és főrendezője.  Igyekezett népszerű témákat filmre vinni, nevéhez fűződik több operett filmváltozatának elkészítése.  A húszas években, amikor a nagy magyar filmgyárak egymásután beszüntették a működésüket, Forgács Antal nem adta fel a harcot, szerény keretek között is dolgozott tovább és minden esztendőben megcsinálta a maga filmjét. Így ment éveken keresztül és ezekben az években Forgács Antal úgyszólván egyedül képviselte a magyar filmgyártást. A Mária nővér című filmjének forgatása közben elfogyott a tőkéje és csak a Filmipari Alap bekapcsolásával tudta befejezni. A film nagy sikert aratott, külföldön is sikerrel játszották, ám Forgácsnak csak erkölcsi sikert hozott, mert az anyagi siker körül differenciája támadt a Filmipari Alappal, amely ellen pert is indított. 1930 novemberében hosszú szenvedés után, a Mária nővér forgatásán szerzett tüdőbajban halt meg. Éveken át volt különböző pozíciókban tagja a Magyar Filmgyárosok Országos Szövetségének, a Magyar Filmklubnak és a Magyar Nemzeti Film Egyesületnek.

Nevét hivatalosan 1910-ben magyarosította. Felesége Krasznay Aranka színésznő volt, akit 1905. augusztus 29-én Bécsben vett el.

Producer:

  1. Attak (1914, szkeccs)
  2. Ha majd béke lesz (1916, szkeccs)
  3. A könnyelmű asszony (1916)
  4. Tatárjárás (1917)
  5. Jehova (1918)
  6. Leányvásár (1918)
  7. Luxemburg grófja (1918)
  8. Érdekházasság (1919)
  9. Szép Ilonka (1920)
  10. A színésznő (1920)
  11. A gyimesi vadvirág (1921)
  12. A cornevillei harangok (1921)
  13. Kutya van a kertben (1922, szkeccs)
  14. Luxemburg grófja (1922, szkeccs)
  15. A kis rongyos (1923)
  16. A három árva (1923)
  17. Holnap kezdődik az élet (1924)
  18. A cigány (1925)
  19. Az elhagyottak (1925)
  20. Az ördög mátkája (1926)
  21. Tatárjárás (1927 szkeccs)
  22. Mária nővér (1928-1929)

Rendező:

  1. Ha majd béke lesz (1916, szkeccs)
  2. Jehova (1918)
  3. Leányvásár (1918)
  4. Luxemburg grófja (1918)
  5. Érdekházasság (1919)
  6. Szép Ilonka (1920)
  7. A színésznő (1920)
  8. A gyimesi vadvirág (1921)
  9. A cornevillei harangok (1921)
  10. Kutya van a kertben (1922, szkeccs)
  11. Luxemburg grófja (1922, szkeccs)
  12. A kis rongyos (1923)
  13. A három árva (1923)
  14. Holnap kezdődik az élet (1924)
  15. A cigány (1925)
  16. Az elhagyottak (1925)
  17. Az ördög mátkája (1926)
  18. Tatárjárás (1927, szkeccs)
  19. Magdolna (1928) osztrák
  20. Mária nővér (1928-1929)

Forgatókönyv:

  1. Ha majd béke lesz (1916, szkeccs)
  2. A színésznő (1920)
  3. A három árva (1923)
  4. Holnap kezdődik az élet (1924)
  5. A cigány (1925)
  6. Az ördög mátkája (1926)

Szereplő:

  1. Attak (1914, szkeccs) - Tárnoki Ákos, huszárkapitány
  2. Ha majd béke lesz (1916, szkeccs) - huszárfőhadnagy
  3. A könnyelmű asszony (1916)

 

Forrás: Népszava, 1908, február 8. ♦ Pesti Hírlap, 1908 február 8. ♦ Ujság, 1930. november 6. ♦ Új filmlexikon, 1971. ♦ Esti Kurir, 1930/253. ♦ Pécsi Napló, 1930/253. ♦ fogolytörzskönyv, 1908 ♦ FamilySearch (születési házassági) ♦ Pécsi Napló, 1905/197. ♦