CASANOVA

Casanova (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Faragó Jenő író (operett: Casanova, 1902)
Barna Izsó zene (operett: Casanova, 1902)
Pakots József forgatókönyvíró
Békeffi László forgatókönyvíró

Szereplők

Deésy Alfréd Casanova
Margittay Gyula Waldenstein gróf
Andorffy Péter Hilmer, gyáros
Lucy Wett Suzanne Hilmer, a leánya
Tímár Margaretta Margaretta Hilmer, a másik leánya
Hollay Kamilla Ninette
Dán Norbert Roland herceg
Igalits Sandy Clara
Kornay Richárd külügyminiszter
Góth Annie Felsenburg hercegnő
Faludi László Pál, molnárlegény
Ujváry Miklós apa
Olt Arisztid (Lugosi Béla)  
Rolla Marel  
Turán Gusztáv  
Fodor Tessza  
Lóth Ila  
Sólyom Sári  
Costa Viktor  

Technikai stáb

Vass Károly operatőr
Szironthai-Lhotka István díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1918. szeptember 5. (Omnia)  sajtóbemutató
1918. szeptember 12. (Kosmos-Kino, Bécs) sajtóbemutató
1918. november 8. (Bécs) bemutató
1919. január 17. (Corso) bemutató 
185/1920, – 16 éven felülieknek cenzúrahatározat
318/1927 – 16 éven felülieknek  cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Dalmát tengerpart
  • Raguza (ma: Dubrovnyik) régi temetője
  • Mulini vízesés
  • Ombla folyó forrása
  • Fort st. Lorenzo

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 6 felvonásos, hossza a 185/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1800 méter, a 318/1927 számú O.M.B. határozat szerint: 2455 méter.

Fellelhetőség, források

kópia MNFA, (140 méter, 6 perc, töredék, fekete-fehér, magyar és német inzertek)
plakát Mozihét, 1918/47, 49 grafikus: Földes Imre - Sátory Lipót

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1917/34, 1918/41, 47, 1919/1, 2
  • Mozihét, 1917/20, 27,  28, 30, 32, 38, 1918/17, 36 (sajtóbemutatóról), 45, 47, 49,1919/3
  • Mozi-Világ, 1917/31, 1918/36, 1919/3
  • Színházi Élet, 1917/12, 1918/37, 1919/3
  • Filmwoche 1917/223, augusztus 4. 31. p.; 224, augusztus 11. 18. p.
  • Neue Kino-Rundschau Nr. 89
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/132
  • Színház és Divat, 1918/36, 1919/3
  • Pesti Hírlap, 1918. szeptember 6.
  • Pesti Napló, 1918. szeptember 8.
  • 8 Órai Újság, 1918. szeptember 8., január 18.
  • Világ, 1918. szeptember 8.
  • Budapesti Hírlap, 1919. január 17.
  • Pesti Napló, 1919. január 17.
  • Magyarország, 1919. január 18.  
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 133. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1912. p., 1927. 935. p.
  • Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 133-134. p.
  • Star Film katalógus. Bp. 1920-as évek. MNFA könyvtára; Cenzúra határozatok, 1927. Országos Levéltár
  • Hevesy Iván: Casanova In: Nyugat 1927. 646-647 p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 94. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  354. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 331. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 208-209, 214. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. 108. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 19, 130, 163.p

 

Tartalom

Hilmer gyáros leánya, Susanne álmodozva lapozgatja Casanova emlékiratait. A lányszív forró vágya új életre kelti a szerelem királyát. Megnyílik Casanova sírboltja, kilép a rokokó lovag, de amint közelebb lép, huszadik századi fiatalemberként áll előttünk, új kalandokra készen. Susanne és apja hajóval indulnak nyaralni. Casanova is a hajó utasa. Bolanden Henrik néven mutatkozik be Hilmeréknek, miután kihalászta az öregúr vízbeesett kalapját.
A parton már várja őket Susanne nővére, Margit és ennek vőlegénye, Márió. Együtt megy a társaság a festői környezetben lévő Hilmer villába, csak a vőlegény nem tart velük, mert őt a kötelesség rövid időre máshová szólítja. Egy mámoros éjszakán Casanova elcsábítja Susanne-t. Nem sokkal ezután Margit is önfeledten omlik a vonzó férfi karjaiba. Susanne, aki véletlenül szemtanúja a jelenetnek a halálban keres megnyugvást. A felzaklatott Margit pedig ágynak esik. A visszatérő Márió már csak hűlt helyét találja a hűtlen lovagnak.
Az új szerelmi kalandra vágyódó Casanova Ninette-re, a csinos kis masamódra veti ki hálóját. Fölcsalja magához, s az együtt töltött szerelmes órákért pénzzel fizet. A csalódott lány vízbe akarja ölni magát, de vőlegénye az utolsó pillanatban visszarántja az életbe.
Hősünk legközelebb Artois grófék házában tűnik fel daliás testőrhadnagyként, Rensky Károly néven. Merész, férfias fellépésével magába bolondítja a ház úrnőjét. A féltékeny gróf  kilesi titkos erdei találkájukat, s többször rálő a csábítóra. A gyilkos golyó az asszonyt éri, aki testével védi szerelmét, de Casanova is súlyos sérüléssel kerül szanatóriumba.
Lívia bárónő, a gyönyörű özvegy önként ápolja a beteget. Casanova és Lívia egymásba szeretnek. Ekkor azonban Márió leleplezi Casanova szerelmi kalandjait a bárónő előtt, aki ezután golyót röpít a szívébe. Peregve hullnak a virágok Casanova kezéből a halott asszonyra, az egyetlenre, akit szeretett, az egyetlenre, aki nem lett az övé.
Casanova megindul a sírok között egy nagy fehér sírbolt felé, és amint távolodik, alakja lassan visszaváltozik az öreg rokokó öltözetű Casanovává, majd eltűnik a sírbolt lezáródó ajtaja mögött.

Galéria

Vélemények

Sokat vártunk ettől a filmtől, sejtettük, hogy a Star valami rendkívülit fog ezzel a művével produkálni és feltevésünket teljes mértékben igazolta a csütörtöki bemutató. Ez a hatalmas koncepciójú és művészi szépségekben gazdag mozgófénykép nagyarányú beállításban eleveníti meg előttünk a gáláns lovag kalandjait. Régen láttunk egy darabba sűrítve ennyi finomságot, színt és hangulatot. Nem tudjuk mit bámuljunk rajta jobban, a stílszerű rendezést, vagy a szereplők pompás játékát. A darab címszerepét Deésy Alfréd ábrázolja élesen körvonalozottan, kiforrott művészettel. Alakítása, mellyel a film minden részletében tökéletes illúziót kelt, érdekes és becses művészi produkció. Partnerei, a Star kedves és szép női gárdája, szintén hozzájárulnak a darab sikeréhez. Név szerint: Góth Annie, Hollay Kamilla, Igalits Sandy, Fodor Tessa és Sólyom Sári, Kornay Richárd, Dán Norbert és Costa Viktor szintén jól illeszkednek az együttesbe. A színész Deésy után meg kell emlékeznünk a rendező Deésyről, és megállapíthatjuk róla, hogy e téren is az elsők közé emelkedett. Fantáziával és ami a fő, ízléssel rendezte a filmet, annak sok kényes jelenetét. A dalmát tengerpart melletti felvételek csodás táj- és parkrészletei látványosságszámba mennek. A fejlett technikával készült nagyszabású film rendkívüli sikert aratott a bemutató közönsége előtt. Minden jel arra vall, hogy a Casanova az idei szezon egyik slágerattrakciója lesz.” (Mozihét, 1918/36)

„a Casanova, több egy jó forgalmi filmnél, egy úgynevezett, sláger-képnél. És ezt különösen jóleső érzéssel veszik majd tudomásul mindazok, akik a magyar filmgyártás fejlődési vonalát el nem csüggedő szeretettel figyelik. A magyar filmgyártás már pár év óta tud sláger-képet gyártani. Ez a mivoltuk azonban legtöbbször nem az igazi, nagy művészi értékekhez fűződött ... A Casanova sokkalta több egy forgalmi sláger-filmnél. A Casanova egy nagy becsvágyú magyar filmgyárnak diszharmónia nélkül való művészi produkciója. A Casanova a nagy stílt képviseli. Témájában, eszközeiben, tájképeiben, interiörjeiben, áldozatkészségében a tiszta nagy stílt sugározza. És a megjátszásában is, különösen a Casanovát játszó Deésy Alfréd révén, aki ideálisan jó ebben a szerepben. Ő egyébként a rendezője is a Casanová-nak, úgy, hogy a várható internacionális siker javarésze írható majd az ő számlájára.” (Pesti Hírlap, 1918. szeptember 6.)

Valamennyi felvonás bővelkedett a nagyhatású attrakciókban. A versailles-i udvar ragyogó rokokkóbálja, a versailles-i kert idillikus szerelmei, a tengerparti és tropikus színhelyek tündéri változatai, Casanova színváltozásai, forró lüktető izgalmakkal fűtötték át ezt a mély lírájú drámát, amelynek hatása drámai erejű volt." (8 Órai Újság, 1918. szeptember 8.) 

„Ki ne hallott volna még a szerelmes ifjú lányok vakmerő, mesebeli lovagjáról, Casanováról, akinek történetét izgalmas regényekben és gyönyörű operettekben örökítették meg az írók. Most filmen látjuk viszont Casanovát, aki, mielőtt örökre lezárná a szemét, még egyszer átéli a múlt minden örömét és vigaszát. A Star-filmgyár bravúros és szinte elkápráztató kiállításban hozta színre ezt a darabot, amely egyike a filmpiac leggyönyörűbb alkotásának, s amelyet a Korzó Mozi mutat be először január 17-én. Deésy Alfréd főrendezőé az érdem, hogy a Casanova híre utat tört már messze idegenbe is, mert a filmet már Amerikában is lekötötték. Deésy nemcsak rendezte a darabot, de annak címszerepét is maga játssza el." (Budapesti Hírlap, 1919. január 17.)

„A filmek világversenyében kétségtelenül jelentős szerep vár a Star filmgyár e nagyszabású filmdrámájára, amelynek hatalmas sikere utat tört már messze idegenbe is. Ez az első magyar film ugyanis, amelynek híre kijutott Amerikába, ahol nyomban lekötötték e világsláger eljátszási jogát. Casanova a legendás kalandor szerelmi históriáját hat hatalmas felvonásban és egy epilógusban dolgozta fel a Star és bravúros, szinte elkápráztató ötletességgel rendezte Deésy Alfréd főrendező, aki egyébként maga játssza el a darab címszerepét. is. Deésy alakítása a legtökéletesebb művészi alkotás. Az ő Casanova alakja sokáig fog élni a szerelmes ifjú leányok gondolatvilágában. Valamennyi felvonás bővelkedik a nagyhatású attrakciókban és az egyes jelenetek szinte szenzáció erejével hatnak A renkívül érdekes sujet és pazar kiállítás keretében ott látjuk magunk előtt a maga ragyogó fényűzésével a régi királyi udvart Versailles-ban, a diplomácia ravasz cselszövéseit s a délvidéki tengerpart csodás panorámáját. A szem alig ocsúdik fel az egyik meglepetésből, már bámulatba ejti egy újabb fordulat. Casanova a legcsodálatosabb interieurök és legfestőibb külső természeti képek művészi keretében tárul elénk maga a dráma is az olasz filmek minden leigéző szépségeit varázsolja elénk.”  (8 Órai Újság, 1919. január 18.)