AZ ELÍTÉLT
The Condemned (angol)
Alkotók
| Garas Márton | rendező |
| Upton Sinclair | író (regény) |
Szereplők
| Törzs Jenő | a mérnök |
| Rajna Alice | a gyáros lánya |
| Balogh Béla | |
| Somogyi Kálmán | |
| Hollay Kamilla | |
| Szöreghy Gyula |
Technikai stáb
| Zsitkovszky Béla | operatőr |
Produkciós stáb
| Balogh Béla | producer |
| Mogán Oszkár | producer |
Gyártási és bemutatási adatok
| Astra Filmvállalat | gyártó cég |
| Astra Filmvállalat | forgalmazó cég |
| 1916. október 2. (Mozgókép-Otthon), 1917. március 5. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
| 1917. március 26. (Mozgókép-Otthon) | bemutató |
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti méterhosszát nem ismerjük.
Fellelhetőség, források
A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:
- Mozihét, 1916/38, 42, 43, 46, 47, 53, 1917/1, 7, 8, 12, 15
- Mozgófénykép Híradó, 1916/39, 39, 40, 52
- Moziriport 1916. szeptember
- Mozi-Világ, 1917/13, 51, 1918/38
- Színházi Élet, 1917/12, 13
- Színház és Divat, 1917/12
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 158. p.
Bibliográfia
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 89. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 77-78, 351. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 184, 185, 189, 217. p.
- Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 32-33. p. (Kéziratok, MNFA Könyvtára.)
- Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 84. p.
- Szepes Mária: Emberek és jelmezek. Bp. 1998. 45. p.
Tartalom
Egy ártatlanul elítélt rab megszökik a börtönből. Menekülés közben egy erdőben húzódik meg. Ugyanott tartja kényszerpihenőjét egy előkelő társaság, miután autójuk elromlott. Az elítélt pisztollyal akarja kényszeríteni a társaságot, hogy szökését segítsék, s közben elmondja élettörténetét: az egyetem elvégzése után elektrotechnikai mérnök lett egy gyárban. Éjjel-nappal dolgozott korszakalkotó találmányán. Végre elkészült és diadalmasan vitte a gyároshoz, aki azonban csak kis összeget volt hajlandó fizetni a milliós hasznot hozó újításért, s ráadásul börtönbe juttatta. A társaság ifjú hölgytagja rokonszenvvel kíséri a szökött rab elbeszélését. Hamarosan kiderül róla, hogy nem más, mint a fiatal mérnököt tönkre tevő gyáros leánya. A két fiatal megszereti egymást, és sok bonyodalom után végül egymáséi lesznek.
Érdekességek
Upton Sinclair regényét 1913 februárjában és márciusában a Népszava folytatásokban közölte. Még ugyanebben az évben megjelent a Modern Könyvtár sorozatban, Schöner Dezső fordításában. Nagy Lajos a Nyugatban írt róla kritikát, melyben kiemelte a regény filmszerűségét: "Hosszabb elbeszélés, közeli rokonságot tart az amerikai mozgófénykép-történetekkel. Gyors tempójú akció pergésével - sőt üldözők elől való meneküléssel - kezdődik, sok helyen - sok képben - folytatódik, van benne automobil-rohanás, van "fel a kezekkel!" jelenet, seriff, puska, revolver, farmer - és mindezek fölött, mellett, mögött néhány millió, képviseli őket "Pennimann John", az evőeszköz-tröszt elnöke. Érdekes ez az amerikai miliő, ha nem csupán egy mesterkélt cselekvény szövéséről-bogozásáról s valahol való poentes abbahagyásáról van szó, hanem igazi író forgolódik benne, ha a rohanó vasút, automobilok, puska, revolver, farmerház - nemcsak a mozgófénykép-díszletek, hanem a felületeikkel mind-mind valamely művészi szándék tiszta ragyogásának visszaverői. "(Nyugat, 1913/14)
Galéria
