A FALUSI KISLÁNY PESTEN

Tartalom

Az öreg Csegei gróf kitagadja fiát, mert feleségül vette az erdész lányát. Nagy nyomorban, de boldogan élnek a fiatalok. Hamarosan gyermekük születik, de a szülés után megbetegszik az asszony. Az öreg gróf még ekkor is megtagad minden támogatást, s a fiatalasszony meghal. Mint egy vadvirág, úgy nő fel az árva kislány, s hamarosan utolsó támaszát, az apját is elveszíti. Gróf Dénessy megszánja, és magához veszi a kis Anikót, s a kis vadócból gyönyörű úrilány lesz.  Anikó és a gróf fia Jenő egymásba szeretnek, és eljegyzik egymást. A fiatalember azonban hamarosan a fővárosba kerül, ahol elzüllik, és Elvira, a táncosnő keríti hatalmába.  Anikó felkeresi vőlegényét, de Jenő nem változtat züllött életmódján. Egy váratlan kaland azonban észhez téríti a léha fiatalembert. A szerelmes menyasszony egy betörővel való küzdelemben megmenti azt életét, s közben ő maga súlyosan megsebesül. Felgyógyulása után a bűnbánó fiatalember oltár elé vezeti menyasszonyát.

Tartalomleírás az Ország-Világban: „Gróf Czegey Géza vidéki tartózkodása alatt megismerkedik apja kertészének leányával és szerelemre gyulád iránta. Nem törődik az öreg gróf ellenkezésével és feleségül veszi a leányt. Apjától kitagadva, mint egyszerű polgár éli napjait. De csak rövid ideig élvezheti ezt a boldogságot, melyet ifjú neje szeretetében talál. A fiatalasszony meghal, hátrahagyva gyermekét, egy kis leánykát, aki egyetlen drága vigasza marad a gyászoló férjnek. A kitagadott fiú, megtörve az élet csapásai alatt, beteg lesz s mikor érzi már, hogy rövid idő múlva elköltözik ebből a világból, ahol oly sok megpróbáltatásban volt része, levelet ír unokabátyjának, melyben kéri, hogy halála után vegye gondjaiba árván maradt leányát, Anikót, de szívére köti, hogy származásának titkát ne árulja el neki. Anikó nemsokára gyámja házába kerül. Az árván maradt leányt a grófi rokon szívesen fogadja, mert egy régi bűnét akarja ezáltal jóvátenni. A grófi házban új regény fejlődik: a gyám fia, Jenő és a fiatal leány megszeretik egymást. A kedves, meghitt napoknak azonban hamarosan végük szakad. Jenő gróf elkerül hazulról, Anikót pedig nevelőintézetbe adják. Elválásuk előtt megfogadják, hogy örökre hívek maradnak szerelmükhöz. A gyám meghal. Fia, Jenő pedig egy Elvira nevű kalandornő hálójába kerül, akinek Sturm nevű barátja a grófi család ékszereit szeretné mindenáron megkaparintani. Anikó is visszakerül a kastélyba, azonban Jenő nem ismeri fel. A hat évi távollét alatt sokat változott a leány és a fiú már régen megfelejtkezett esküjéről. Anikó szótlanul viseli bánatát. Az ő szerelme még a régi s ez arra kényszeríti, hogy csendesen, távolról állandó figyelemmel kísérje Jenőt. Észreveszi a fenyegető veszélyt, amibe az ifjú gróf jutott és éppen az utolsó percben közbelép, hogy a gonosz cinkosokat tervük végrehajtásában megakadályozza. A fiatal gróf életét megmenti a szerelmes leány saját élete kockáztatásával. Jenő hálás szeretettel ápolja őt s mikor a véletlen kideríti Anikó származásának titkát és egyben azt is, hogy Jenő apja bűne révén, jogtalanul bitorolja a grófi vagyont, mindent a jogos tulajdonos Anikó nevére írat és távozni készül. De a leány eszébe juttatja a régi szerelmet, a régi esküt, amelynek emléke most meleg fénnyel ragyog fel s örökre, elszakíthatatlanul egyesíti a boldog fiatal párt.” (Ország Világ, 1921/7)

Érdekességek

• Az Emke mozgóban film előtt prológként Czuczor Gergely azonos című költeményét szavalta el a címszereplő, de ugyanaznap egy másik moziban a Szép Ilonka vetítésén is szerepelnie kellett: „Hollay Kamilla, a kedves moziprimadonna azonban kilencszer lépett fel egy nap, s szavalta el a „Falusi kislány Pesten", meg a „Szép Ilonka" című verseket, még pedig nem a főváros két egymáshoz közelfekvő mozijában, hanem a Rákóczi-úti Emke moziban, és az onnan mintegy tíz kilométernyire fekvő kispesti Hungária moziban.” (Színházi Élet, 1921/25)
• A film vetítésekor két betétdal is elhangzott, ezeket az Emke-mozgóban B. Radó Lili, Nyíregyházán a Városi Színház mozgóban Bárdos Margit énekelte.
• A film eredetileg 2135 méter volt, s az O.M.B. 16 éven felülieknek engedélyezte (7/1921), majd újra benyújtották 1900 méteres hosszal, s ezután korhatár nélkül engedélyezték (52/1921).

Galéria

Vélemények

„Új szerepkörben lesz alkalma megismerni legközelebb a publikumnak Hollay Camillát, a kitűnő film dívát. A Falusi kislány Pesten című életképben olyan szerepet kapott, melyben tehetségének eddig ismeretlen skálája bontakoznak ki. Maga a darab is egészen különleges. Teli van ötlettel s kedves romantikával, a levegője, a miliője, az alakjai ennek a darabnak tősgyökeresen magyar. Bizonyára nagy sikere lesz külföldön is, a híre ha eljut nagy szolgálatot tesz a nemzeti kultúrának.” (Színházi Élet, 1921/1) 

„(Hollay Kamillával) két új nagyszabású filmet mutatott be a minap a Renaissance mozgóban az Egyetértés részvénytársaság-filmvállalat. A szürkeruhás hölgy és a Falusi kislány Pesten a filmek cimei. Deésy Alfréd ritka rendezői qualitásai, Hollay Kamilla kiforrott, népszerű művészete támaszai elsősorban a filmek osztatlan sikerének. Arany Ferenc operatőr kitűnő munkát végzett. A két nagyszabású új magyar film legközelebb Pest elsőrendű mozijaiban kerül bemutatásra.” (Pesti Hírlap, 1921. január 11.) 

„A falusi kislány Pesten című filmjáték került bemutatásra Hollay Kamillával a címszerepben. Az ismert történet közvetlen kedvességgel, számtalan ötlettel gazdagítva került elénk a vászonra. Deésy rendező ezúttal is zseniális filmtudása legjavát Hollay Kamilla a darab főszerepében csupa báj és szeretetreméltóság.” (Mozihét, 1921/2) 

„(Falusi kislány Pesten először az Emke-mozgóban) (Akácfa-u. 4.) kerül bemutatásra, mint filmujdonság 5 felvonásban, melynek főszerepét Hollay Kamilla játssza, ki egyben a film elött személyesen is lemutatkozik a közönségnek és a Falusi kislány prológusát elszavalja. Nagyon hatásos a filmhez írt két betétdal, melyet B. Radó Lili énekel.” (Pesti Hírlap, 1921. március 27.)