Radó Árpád

Radó Teri

Radó István
gyártásvezető, producer, filmújságíró, dramaturg

Születés: Kisvárda, 1891. július 24.
Halálozás: Budapest, 1972. augusztus 12.

Névváltozat: Jekisziel Zise
Szülei: dr. Radó Lajos, Vadász Mária
Lakása: Budapest VIII. Kenyérmező utca 3. (1916), Népszínház utca 14. (1972)

Gimnáziumi tanulmányai elvégzése után a Magyar Híradó című kőnyomatos lap tudósítója volt, közben a budapesti tudományegyetemen jogot tanult. Diplomája megszerzését követően hírlapíró lett, pályáját a Nap munkatársaként kezdte. 1913-ban a Világ alkalmazottja, majd számos fővárosi napilapnál dolgozott (Pesti Napló, Nap). Később a mozi- és filmszakma írói és újságírói munkáit vállalta, felismerve azt, hogy a filmszaklapoknak különösen nagy sikere lehet. Stan Laurelnek és Oliver Hardynak ő adta az azóta is népszerű és csak nálunk létező "Stan és Pan" nevet.

1911-ben Lenkei Zsigmondal együtt megalapította a Mozivilág c. szaklapot. Később a Mozgófénykép Híradó, majd a Mozi és Film c. újságokat szerkesztette, illetve Moziélet és Pesti Mozi címmel saját hetilapjai voltak. Mozi rovatot vezetett és kritikusa volt a 8 Órai Újságnak, a Budapesti Hírlapnak és A Reggelnek. 1928-től a Mozi Élet című lap szerkesztője és kiadója, ugyanakkor szerkesztette a Pesti Mozi-t. Kiadta a Magyar Mozisok Zsebkönyvét, a Filmcompass évkönyveket, és munkatársa volt az 1942-ben megjelent első magyar filmlexikonnak is.

A Tanácsköztársaság idején a magyar mozik, a filmipar államosítását hangsúlyozta, s termelőbiztosként azok szocializálását irányította, ezért 1919-ben rövid időre internálták, majd a büntetést eltörölték. 1922-ben a moziszakma több tagjával együtt részt vett a Magyar Filmklub megalapításában, és annak 1933-ig titkára, ill. főtitkára volt. 1927-től 1940-ig a Metro-Goldwyn-Mayer filmvállalat budapesti vezérképviseletének dramaturgja és propagandafőnöke volt, az egyik legjobb filmdramaturgnak számított. Az 1937-1939 között működő Prizma Film Kft. társtulajdonosa és vezetője. A zsidótörvényeket követően hivatalosan nem dolgozhatott a filmszakmában, ennek megszegéséért 1941-ben az Értelmiségi Munkanélküliség kormánybiztosa többekkel együtt internálta. 1942-ben újra internálták. 1944-ben részt vett a filmesek szakszervezetének illegális megalapításában, és annak és egy ideig főtitkára volt. 1945 után jelentős szerepet játszott a filmipari dolgozók szakszervezetében. 1945-től 1948-as félreállításáig és nyugdíjazásáig az Új Film és a Moziélet c. lapokat szerkesztette. Önálló művei: Mesélés (1911), Hindenburg (1915), A magyar film, 1919 (1959). A 25 éves Mozi (1920) című kiadványt Lányi Viktorral és Held Alberttel közösen készítette. Az 1929-ben megjelent Zsidó lexikon munkatársaként is dolgozott, cikkei jelentek meg a Magyar Nemzetben, melyet rövid ideig szerkesztett is.

1916. augusztus 4-én feleségül vette Mischik Erzsébetet, akitől fiai Radó László (szül. 1915.) segédrendező, filmújságíró és ifj. Radó István (szül. Budapest, 1920. febr. 15.) filmújságíró, grafikus. 1967-ben újranősült, felesége Stein Edit lett.

Ő készített egyedül Zilahy Irénnel magyar filmet (Úrilány szobát keres) és ő hozta a filmhez Pünkösti Andor írót (Álomsárkány).

Gyártásvezető:

  1. Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
  2. Fizessen, nagysád! (1937)
  3. Úrilány szobát keres (1937)

Producer:

  1. Úrilány szobát keres (1937, Guttmann Manóval)
  2. Álomsárkány (1938-39)

Könyve: A 25 éves mozi - A magyar kinematográfia negyedszázados története. (szerk. Held Alberttel és Lányi Viktorral) Bíró Miklós Nyomdai Műintézete, Budapest, 1920.

Visszaemlékezése: Egy filmdramaturg emlékiratai. Budapest, 1970. (kézirat)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Magyar Film, 1941/47. ♦ FamilySearch (házassági halotti) ♦ Néző István kutatása