Pulváry Károly hangfelvevő-berendezése magyar találmányú transzverzális rendszerű hangfelvevőgép, amelynél a hangfelvételekhez szükséges fényvezérlés a fénycsatornának nevezett jelenség segítségével történt. A film egyenletes mozgatása különlegesen kiképzett csigahajtással történt. A készülék hordozhatósága riportfelvételekre is alkalmassá tette. A 450-es és 452-es számú Magyar világhíradók egyes jeleneteit 1932 októberében már Pulváry hangrendszerrel vették fel. Pulváry időközben berendezését modernizálta és tökéletesítette, úgyhogy a harmincas évek közepére a minőség egyenértékű volt a külföldi noiseless berendezésekkel.
1933-ra a fénycsatornás rendszerű hangfelvevőgép lehetővé tette, hogy a Magyar Filmiroda műtermében megindulhasson a játékfilmek gyártasa. Az első ilyen berendezéssel készült játékfilmkísérlet az Analfabéta-tanfolyam című kétfelvonásos vígjáték volt, amely elveszett. A MFI műterme ettől kezdve Pulváry-rendszerű géppel dolgozott, de a szabadtéri felvételekhez Pulváry hordozható berendezést is készített, amelyhez Debrie kamerákat kapcsolt.
Az önálló szabadalom ellenére a Klangfilmtől való eltérés igen minimális volt: a gép belsejében egy akkor könnyen beszerezhető amerikai oszcillográf végezte a hangírást. Pulváry még licenszdíjat is szedett felvételei után és evvel súlyosan megkárosította a Klangfilm-társaságot, akinek a Magyar Film Irodával szerződése volt.
A Pulváry-hangrendszert csak a Magyar Film Iroda használta. Szemben a Hunniában készült kétoldalt csillapított transzverzális hangokkal, a Pulváry-hangrendszerrel készült transzverzális hangok keskenyfilmváltozatokon sokkal jobban szóltak, mint a Tobis-Klang rendszerűek.
