Kassay Elemér

Katona László

Katona Jenő dr.
gyártásvezető

Születés: Kispest (ma: Budapest), 1904. június 7.
Halálozás: Budapest, 1989. május 21.

Szülei: Katona Jenő Pál, Koch Janka Julianna Mária
Díja: Köztársasági Érdemérem anyany fokozata (1949)
Lakása: Kispest, Bocskay utca 33. (1933), Pestlőrinc (ma: Budapest), Kézdivásárhely utca 2. (1936-1989)

Apja állami számvevőségi tisztviselő, apai nagyapja az egyik első vándor-fotográfus Magyarországon. 1922-ben a kispesti tisztviselőtelepi Széchenyi Gim­náziumban érettségizett, majd a Műegyetemen ta­nult néhány féléven át, emellett apósával együtt kispesti és pestlőrinci mozikban zenész a némafilmelőadások alatt. 1930-ban ál­lamtudományi doktorátust tett a Budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem jogi karán. Eközben 1923-tól az Államrendőrség budapesti főkapitányságának gazdasági hivatalában rendőrségi díjnok, 1935-től ugyanitt detektív, 1937 tavaszától az Értelmiségi Ügyek Kor­mánybiztosságánál az Önállósítási Alap egyik ügyintézője. 1939 szeptember 31-én saját kérésére nyugdíjazták, mivel ezt meg­előzően 1939 augusztus 27-én Erdélyi Istvánnal az Alap 30.000 Pengős kölcsönének segítségével megalapította az Erdélyi Filmgyártó Kft.-t, amelynek állandó gyártásvezető­je lett. A cég tulajdonosa volt 50%-ban, tulajdonrészének értéke kb. 800.00 Pengő volt. 1942 márciusától 1943 novemberéig katonai szolgálatra vonult be a keleti frontra. Az ostrom idején Pestszentlőrinc kiürítése miatt családjával Tahiba költözött, felesége rokonaihoz. A háború után itt kezdett el dolgozni zenészként, majd 1948 június 7-től újra alkalmazták gyártásvezetőként az állami filmgyártásban. 1949-1957 között a Színház- és Film­művészeti Főiskola filmfőtanszakán gyártásvezetés-gyár­tásszervezést tanított. 1956-ban, a forradalom napjaiban  a Hunnia háromtagú direk­tóriumának tagja, ezért 1957. május 31-én „ellenforradalmi tevé­kenységéért” elbocsátották. Élete utolsó évtizedeiben az Országos Rendező Iroda munkatársa volt.

1933. november 23-án vette fele­ségül Holéczy Izabella zongoraművésznőt, Holéczy Ákos zeneszerző testvérét. Leányuk, Izabella (sz.: 1938).

Katonai szolgálatának kivételével az Erdélyi- és Kárpát Film összes 1939 utáni produkcióinak gyártásveze­tője volt. Az ő javaslatára és vezetésével készültek az 1941-es A beszélő köntös egyes külső jelenetei színes (Agfacolor) eljárással. Az 1944-es Egy nap a világ c. háborús drámában néhány percnyi trükkfelvételt rendezett is. 1948-ban az államosított magyar filmgyártás első nagyszabású produkció­jának, a Talpalatnyi föld c. filmnek gyártásvezetője, majd még további filmeknek is (Úri muri, Déryné, Rákóczi hadnagya, Liliomfi, Gábor diák, A császár parancsára, stb.).

Gazdag fotóhagyatékát a Hangosfilm a családtól megkapta.

Műve: „Szerelmem, a film" -Katona Jenő gyártásvezető visszaemlékezései. Budapest, 1969-1970. (kézirat, MaNDA könyvtára)

Gyártásvezető-helyettes:

  1. Bercsényi huszárok (1939)
  2. Má­tyás rendet csinál (1939)

Gyártásvezető:

  1. Gorodi fogoly (1940)
  2. Eladó birtok (1940)
  3. A beszélő köntös (1941)
  4. A cigány (1941)
  5. Behajtani tilos! (1941-42)
  6. Afrikai vőlegény (1944)
  7. Egy nap a világ (1944)
  8. Második Magyar Kí­vánsághangverseny [befejezetlen] (1944)
  9. Talpalatnyi föld (1948)
  10. Úri muri (1950)
  11. Felszabadult föld (1951)
  12. Déryné (1951)
  13. Tűzkeresztség (1952)
  14. Ifjú szívvel (1953)
  15. Liliomfi (1954)
  16. Rákóczi hadnagya (1954)
  17. Gábor diák (1956)
  18. Csigalépcső (1957)
  19. A császár parancsára (1957)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon / FamilySearch (házassági 1933)