Eredeti neve: Kanczler Katalin
Szülei: Kanczler Ferenc cipész segéd, Lőrincz Rozália
Testvére: Kanczler Anna (1906-1969?)
Lakása: Budapest X. Százados út 37. (1930)
Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Az első világháború után nemzetközi akció keretében öt éven át külföldön, Svájcban és Hollandiában nevelkedett. Hazatérése után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, a környék legszebb lányának tartották. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül. Csathó Kálmánné Aczél Ilonánál tanult színészetet, Egyed Zoltán, a nagy hatalmú kritikus indította el a színészi pályán. 1939-től 1941-ig a Víg- és a Pesti Színházban, 1943-44-ben, 1945-46-ban és 1948-ban a Fővárosi Operettszínházban, 1947-ben a Pesti Színházban kapott szerepeket. A II. világháború alatt zsidókat mentett. 1944-ban a Gestapo letartóztatta. 1945-ben az Arizona Irodalmi Varietében, 1949-ben a Royal Revüszínházban is fellépett. 1951-ben emigrált, Brazíliában, majd az USA-ban élt. Kalapszalont vezetett, de néhányszor fellépett az emigrációban is. 1989 után tervezte, hogy ismét színpadra lép Budapesten, de a halál megakadályozta ebben.
Színészi pályája előtt, 1930. augusztus 4-én Varga András Rezső székesfővárosi végrehajtó tiszt neje lett, akitől 1933-ban elvált. Később Ujszászy István tábornok, a magyar kémelhárítás vezetőjének menyasszonya volt.
Zilahy Lajos 1939-ben rábízta nagysikerű regényének, a Halálos tavasznak a főszerepét. Itt Ralben Edit megformálásakor dekoratív megjelenése, titokzatos lénye, erotikus kisugárzása, búgó hangja és lebilincselő egyénisége megteremtette azt a Karády-imázst, ami minden filmjében jellemző volt rá. Hamarosan már a személyére írtak filmeket, amelyek óriási népszerűséget hoztak neki, rajongói klubba tömörültek (Karády Katalin Kedvelőinek Klubja). Több Zilahy-filmben játszott (Hazajáró lélek, A szűz és a gödölye, Valamit visz a víz), kosztümös filmekben (Erzsébet királyné, Szíriusz, Szováthy Éva), kémfilmben (Machita), de neorealista filmben (Külvárosi őrszoba) is sikerrel szerepelt. A II. világháború alatt egy-egy dal köré épített rövid játékfilmek főszereplője volt (Tábori levelezőlap, Valahol Oroszországban, Hangod elkísér). 1948-ban még emigrálása előtt eljátszotta a Forró mezők női főszerepét.
Filmszerepei:
- Halálos tavasz (1939) - Ralben Edit
- Erzsébet királyné (1940) - Erzsébet királyné
- Hazajáró lélek (1940) - Nagy Mária
- Egy tál lencse (1941) - Horváth Margit
- Ne kérdezd, ki voltam (1941) - Konrád Eszter
- Kísértés (1941) - Horváth Cecil
- A szűz és a gödölye (1941) - Irén, ifj. Huben Sándor felesége
- Szíriusz (1942) - Rózsa / Rosina Beppo
- Tábori levelezőlap (1942, rövid)
- Halálos csók (1942) - Balásfy Ágnes / Balásfy Eszter
- Csalódás (1942) - Ág Ilona
- Alkalom (1942) - Mária, Gáti István felesége
- Valahol Oroszországban (1942, rövid)
- Külvárosi őrszoba (1942) - harmónikás Gizi
- Egy szív megáll (1942) - Anna, Futó Sándor férje
- Ópiumkeringő (1942) - Oltai Éva énekesnő
- Makrancos hölgy (1943) - Benedek Pálma
- Valamit visz a víz (1943) - Anada
- Szováthy Éva (1943) - Szováthy Éva
- Boldog idők (1943) - Éva, Bálint Péter mérnök férje
- Machita (1943-44) - Machita
- Hangod elkísér (1944, rövid)
- A betlehemi királyok (1946, rövid)
- Forró mezők (1949) - Vilma, Avary László felesége
Tőle megjelent: Hogyan lettem színésznő? Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1989.
Róla megjelent: Király Jenő: Karády mítosza és mágiája. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1989. ♦ Kelecsényi László: Karády Katalin. Múzsák Kiadó, Budapest, 1986. ♦ Kristóf Károly: A Halálos tavasztól a Gestapo fogságáig. Krónika Kiadó, Budapest, 1987.
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (születési házassági)
