Szíriusz

Alkotók

Hamza D. Ákos rendező
Herczeg Ferenc író (regény, 1890)
Rákóczy Péter forgatókönyv
Polgár Tibor zeneszerző
dr. Matolay Géza művészeti vezető
Misley Anna koreográfus

Szereplők

Karády Katalin Rosina Beppo / Rózsa
Szilassy László Tibor Ákos gróf
Baló Elemér Sergius professzor 
Rajczy Lajos Tibor Gergely báró
Déry Sári Tárkányi Kata
Nagy Ila Teresa
Greguss Zoltán IV. udvaronc, osztrák báró
Bánhidy Ilona Sulkovski Mária hercegnő
Somogyi Nusi I dáma, hercegnő
Somorjay Angela V. dáma
Szakáts Zoltán Dr. Tornyay, orvos
Fáy-Kiss Dóra ápolónő
Pethes Sándor Caffarelli énekművész
Makláry Zoltán Franz
Pártos Gusztáv Metastasio abbé
C. Turáni Endre Kaunitz Vencel gróf
Hidassy Sándor Gvadányi József
Berczy Géza udvaronc, osztrák báró
Makláry János udvaronc, osztrák vendég
Bodnár Jenő idős úr a jelmezestélyen
Kelemen Lajos Hadik
Matány Antal osztrák nemes
Lontay István Nádasdy
Harasztos Gusztáv Dr. Józsa, orvos
Szapáry Sándor Orczy Lőrinc
Vándory Gusztáv udvarmester
Ihász Lajos Ferenc inas
Misoga László udvaronc, osztrák báró
Danis Jenő Triton (színész)
Sugár Lajos udvarmester
Szabó Jenő Leopold 
Ungvár Gyuszi kukta
Medgyessy József főszakács
Cserey Irma vendég Tibor Gergelynél
Eissen Annie Érdy Stefánia grófnő
Orbán Ibolya osztrák bárónő
Hajnóczy Lívia I. leány a jelmezestélyen
Járay Teri II. leány a jelmezestélyen 
Szabó Ferenc vendég a jelmezestélyen
Várally Nóra III. leány a jelmezestélyen
Bors Kató hölgy a jelmezestélyen
[azonosítatlan színész 2] vendéglátó a jelmezestélyen
Gonda György kocsis
Rátonyi Róbert pincér az estélyen
Terney Gyula Tamás, Ákos barátja
Brandstädter József  
Sándor István Bandi, Ákos barátja
Szerémy János  
Tary Mihály  
Tormássy Irén háziasszony az estélyen
  Ramochay gróf
  Ramochay grófné
  Dr. Tihaméry orvos
  József, a Sergius-ház kertésze
Kuscherow táncospár táncospár

Technikai stáb

Icsey Rezső operatőr
Vrana Rudolf segédoperatőr
Rónay Gyula hangmérnök
V. Schulteisz Mária vágó
B. Kokas Klára díszlettervező
  jelmeztervező
Hámor Ilona portréfestő
kérői Nagy Károlyné jelmez kivitelező
Basilides Ábris rendezőasszisztens
Renner Endre felvételvezető
Mingovits Tibor felvételvezető asszisztens
Járay Teri naplóvezető
Kónya Miklós ügyelő
Bojkovszky Béla fővilágosító
Rádiózenekar kísérőzenekar

Produkciós stáb

dr. Matolay Géza producer
Magyar Írók Filmje gyártó
Magyar Írók Filmje Kölcsönző Rt. forgalmazó
B. Kokas Klára gyártásvezető
Ráth Károly állófényképész
P. Kiss Pál plakátgrafikus

Gyártási és bemutatási adatok

1942. február forgatás
1942. május 29. (Radius) szakmai bemutató
1942. szeptember 4. (Radius) bemutató
1942. szeptember 8. (Velence) fesztivál bemutató
Hunnia Filmgyár Rt. műterem
Tobis-Klang hangrendszer
Krupka Laboratórium laboratórium
1942. július 4. (430/1942) külföldi kivitel

Külső forgatási helyszínek

  • 1143 Zichy Géza utca, Stefánia palota hátsó része - a film zárójelenete

Diszkográfia

GONDOLA DAL
zene: Polgár Tibor
vers: dr. Matolay Géza
A filmben énekli: Karády Katalin

  • DURIUM-PATRIA, D 10.035 (P.944)
    Karády Katalin és a Patria-Rádiózenekar
  • DURIUM-PATRIA, D 10.044 (P.944)
    Karády Katalin és a Patria-Magyar Revü Tánczenekar

Filmtechnikai specifikáció

Eredeti hossza (35 mm) 2839 m (10 felvonás)
Eredeti hossza (16 mm)  m
Előzetes eredeti hossza (35 mm)  m
Műsoridő: 103 perc
Fennmaradt filmanyag eredeti kameranegatív
Teljességi állapot 100%
Minőségi állapot 100%
Bemutathatóság bemutatható

Fellelhetőség, források

Filmanyag 35 mm
Forgatókönyv Filmarchívum (5 db)
Standfotók Filmarchívum (6 db)
Werkfotók Filmarchívum (2 db)
Sillabusz  
Filmplakát OSZK
Rácsplakát OSZK

Bibliográfia

Kimaradt jelenetek

1. kép / 10. beállítás (7. oldal)
Az estélyen Ákos és barátai elahtározzák, hogy észrevétlenül egyenként elpárolognak és felmennek Ákos lakására folytatni a beszélgetést. Amikor Ákos el akar tűnni, összetalálkozik azzal a szépasszonnyal, aki meghívta a lakására. Az asszony a lelkére köti, hogy a jövő héten jöjjön el hozzá, és még a telefonszámát is lediktálja.

2. kép / 11-12. beállítás (8. oldal)
A palota előtt Ákos az utcán találkozik barátaival, akiknek elmeséli kalandját a rámenős szépasszonnyal. A telefonszámról a fiúk azonnal beazonosítják és arra tesznek utalást, hogy hasonló meghívásban már nekik is volt részük.

21. kép / 78-83. beállítás (31-32. oldal)
Ákos éjszaka kilép a Szíriuszból és elindul az éjszakában. Az úton összetalálkozik egy öregasszonnyal, akitől érdeklődik, hogy hol talál a legközelebb várost, telefont, autót, vonatot. Szavaiból az öregasszony persze semmit sem ért, egy kicsit meg is ijed az ismeretlen fiatalembertől. Ákos tovább magyarázza, hogyan érkezett ide, repülőgépen, a levegőből, mire az asszony hátrahőkölve keresztet vet és elszalad. Ákos értetlenül néz utána és rágyújt.

30. kép / 141-144. beállítás (46-47. oldal)
Amikor Tibor Gergely kastélyában Ákos ruházatát a tükör előtt a lakájok tisztítják, a fodrász Ákos rangja után érdeklődik. Kiderül, nem mindegy, milyen parókát kap, hiszen az is rang szerint jár. Ákos kissé idegesen mondja, hogy neki mindegy, milyen parókában áll az ősapja színe elé, a fodrász azonban nem érti, mire céloz.

35. kép / 182-184. beállítás (60. oldal)
Tibor Gergely estélyén a kastély konyháján a főszakács, miután ellenőrizte a kimenő ételeket, leül egy asztalhoz és a vacsoráját kéri a szakácsoktól. Az összes kukta egymás mellé állva sorban serénykedik, de nem látjuk, ahogy az ételt feltálalják, csak a nagy sürgölődést. Amikor az elegáns vacsoratál a főszekács elé kerül, az felemeli a fedőt és kiderül, hogy egy tojást kapott.

42. Kép / 251-262. beállítás (75-77. oldal)
Rozina a kerti ünnepségen a gondolában elárulja Ákosnak, hogy megundorodott attól a művi giccsvilágtól, amiben a társadalma él. Helyette a természetre vágyik. Ákos a maga képviselte világról mesélve elmondja, hogy az ő világában őszintébbek az emberek, még akkor is, ha ezzel kockára teszik a karrierjüket.
Ákos: Azt akartam mondani, hogy nálunk félnek a gúnytól. Ahhoz pedig nagyon értenek nálunk.
Rozina: Hát önöknél szabad egy hercegnőt kigúnyolni?
Ákos: A sajtótörvény keretein belül igen. Nálunk tulajdonképpen mindent szabad. Azt tesszük és méginkább azt mondjuk, de legalább azt gondoljuk, amit akarunk... Nem kockáztatunk vele többet, legfeljebb a karrierünket...
Ezután Zina elárulja, hogy különös és ellenállhatatlan vonzalmat érez az Ákos képviselte világhoz, amelybe szívesen követné is a férfit. Talán éppen ezért is bízik meg benne annyira és ezért taszítja őt a maga korának férfieszménye, amely nem őszinte és nem férfias. Ezután következik Rozina dala, amelyből kiderül, hogy a lány velencei.

55. kép / 341-342. beállítás (103. oldal)
Éjjel a kastélyfolyosón, Teréza, miután elhagyta úrnője szobáját, az egyik lakájjal sétál, akiről azt hiszei, hogy Anton, a kedvese. Épp a lány szobájába akarnak menni, amikor egy másik lakáj jön és Franzként szólítja meg. A lány mérgesen veszi tudomásul a helyzetet, amit Franz úgy magyaráz, hogy szeretője feltette kártyára a lányt és ő megnyerte. Tereza döhösen szobájába zárkózik.

64. kép / 379. beállítás (115. oldal)
Ákos, míg Zinára vár a kastály előtt, annak kocsijánál, a lovakat simogatja: "Jó volna egy kockacukor, mi, öreg? Mit csináljak? Még nincs feltalálva. Buta egy század, mi?"

68. kép / 388. beállítás (119. oldal)
Az országúton Teréza a kocsi bakján ülve kacérkodik a kocsissal. Próbál vele összemelegedni, de arra határozottan rákérdez, hogy kértyás-e a férfi, mert nem szeretné, ha még egyszer elkártyázná a kedvese.

88. kép / 441-443. beállítás (139. oldal)
Rózsa szobájában dr. Tornyai elmondja Rózsának, hogy kicsoda valójában Tibor Ákos, a szomszéd szobában betegen fekvő férfi. Ismerve Ákos kalandos személyiségét, megpróbálja rávenni a lányt, hogy ne maradjon tovább Szergiusz házában. Rózsa azonban hajthatatlan, felelősséget érez amiatt, hogy apja révén ártatlanul került bele ebbe az életveszélyes játékba. Ekkor az ápolónő lép a szobába és elszólítja a doktort a beteghez.

92. kép / 462-465. beállítás (144/a. oldal)
Rózsa éjjel a szobájában zongorázik, amikor dr. Tornyai lép be a szobába. Az orvos látja Rózsán az idegességet és nyugtalanságot, ennek ellenére szerelmével kezdi orstomolni a lányt, aki elutasítja a férfi közeledését.

93. kép / 466-469. beállítás (146. oldal)
Nappal a Szergiusz-villa vendégszobájában. Ákos a kereveten fekszik, az ápolónő gondoskodik róla. Ákos arra gyanakszik, hogy víziói vannak a láztól, mert látott valakit, akivel csak az álmában találkozott. Az ápolónő megnyugtatja, hogy nincs láza, az egész csak képzelgés. Ákos azonban nem hisz neki. Mialatt az ápolónő egy pyramidont hoz neki, felhangzik a szomszéd szobából Rozina dala.

97-99. kép / 494-496. beállítás (153-155. oldal)
A Szergiusz-villa előtt autó áll meg, amelyből Tárkányi Katalin bárónő száll ki. Kíváncsian vizsgálgatja a házat. A villa folyosóján az ápolónő jelenti Ákosnak, hogy megérkezett az inasa. A villa kapujában a kertész beengedi Tárkányi Katát és bejelenti.

101. kép / 498-501. beállítás (157-157/a. oldal)
Rózsa szobájában, Tornyai doktor jelenlétében Tárkányi Kata bárónő Ákos különc szokásairól mesél. Rózsa kérdésére felelve elmondja, hogy régóta ismeri Ákost, az utolsó estét is együtt töltötték, s noha még nem a menyasszonya, de ez csak idő kérdése. Rózsa megdöbbenve hallgatja a bárónőt, akit Zinának gondol, hiszen a gróf lázálmában mindig egy bizonyos Zinát emlegetett. Szeretné behívatni Ákost, de a bárónő nem szeretné, sőt azt sem, ha Ákos megtudná, hogy itt járt. Megköszönve mindazt, amit Ákosért tettek, elbúcsúzik. Távozta után Tornyai újból udvarlásba kezd, amit Rózsa hűvösen elutasít.

103. kép / 507-508. beállítás (160. oldal)
Rózsa szobájában Ákos búcsút vesz a lánytól, aki Zina nevének említésére elárulja, hogy az általa Zinának hitt Tárkányi Katalin bárónő kicsivel korábban itt járt nála a villában. Említi azt is, hogy a bárónő, mint a gróf jegyese mutatkozott be. Ákos értetlenül áll Rózsa előtt és elmondja, hogy Zina nem azonos Tárkányi Katával, nem igaz a jegyesség sem, amit a bárónő talált ki. Igaz azonban Zina létezése, akivel a 18. századi álmában találkozott.

105. kép / 521-523. beállítás (163-164. oldal.)
A szanatóriumból kilépve Rózsa és Ákos autóba ülnek, amely majdnem elüt egy járókelőt. A felelőtlenül autó elé lépő jassz ingerülten fenygeti meg Ákost, aki kiugrik a kocsiból, hogy lerendezza a méltatlankodó fiatalembert, azonban Rózsa szelíden nyugalomra inti. Ákos megtorpan, ökölbeszorított kezét leengedi, megfordul, beül a kocsiba és nagyon lassan elindul. Rózsa boldogan hajtja Ákos vállára a fejét.

Érdekességek

  • A köznyelvben viccesen Szíriusz mesternek nevezték az időjósokat.
  • Az alapmű első ízben 1894-ben jelent meg nyomtatásban, Herczeg "Napnyugati mesék" című elbeszélésgyűjteményében. A regény 1907-ben A Hét című folyóiratban is megjelent folytatásokban.
  • A regény eredetileg 1885-ben játszódik.
  • A Herczeg regényéből írt drámát 1908-ban a Magyar színház bemutatta. Herczeg maga nem mert vállalkozni a dramatizálásra, így a színház az ismert író-forgatókönyvírót, Földes Imrét kérte fel. Tibor Ákos szerepét Csortos Gyula, Rosinát Báthory Giza, Sergius tanárt Rátkai Márton, az ükapa szerepét pedig Somlay Artúr játszotta. Vándory Gusztáv, a filváltozat udvarmestere az egyik herceget alakította a színdarabban. (Pesti Hírlap, 1908/243)
  • A regényből 1938-ban Nagy Sándor és Szilassy Gyula 80 perces rádiójátékot írt Farkas Ferenc zenéjével. Tibor grófot Uray Tivadar, Rosinát Bajor Gizi, Sergius professzort Földényi László alakította. (Pesti Hírlap, 1938/134)
  • 1941-ben Nagy sándor és Szilassy Gyula 100 percesre bővítették korábbi hangjátékukat és más szereosztással mutatták be a Magyar Rádióban. Timár József játszotta Tibor Ákost, Rosinát Lukács Margit, Sergiust Petheő Attila. A filmben Sergiust alakító Baló Elemér a rádiójátékban az udvarmestert alakította, míg az orvos szerepében mindkét változatban Szakáts Zoltán szerepelt. (Nemzeti Ujság, 1941/122)
  • Matolay Géza, a MIF igazgatója már kész forgatókönyvvel együtt tett ajánlatot Herczegnek a regény megfilmesítésére.
  • A Szíriuszt a Magyar Írók Filmje 1941-es reklámkatalógusában már szerepeltette, mint hamarosan elkészülő új Karády-filmet.
  • A Karády jelmezeit tervező kérői Nagy Károlyné divatszalonjának őszi bemutatóján már az előző év szeptemberében bemutatta a női főszereplő számára tervezett és varrt ruháit.
  • Herczeg Ferenc kétórás látogatást tett a Hunnia műtermében a forgatás idején, saját bevallása szerint első sorban Karády Katalinnal szeretett volna találkozni. Épp a csónak-jelenetet vették fel, majd levetítették neki a film már elkészült musztereit.
  • A történet címadó időgépe a valóságban is megépült a felvételek számára. Az életnagyságú jármű 10.000 Pengőbe került és alkalmasnak kellett lennie a felemelkedésre, ami a műterem méretét tekintve nem volt könnyű feladat. A Szíriusz időgépét mérnökök tervezték és az aeromechanikai repülőgépmodellező gyárban építették meg.
  • A film teljes költségvetése 350.000 Pengő volt, ami jóval nagyobb volt, mint amiből akkoriban a magyar filmek készültek. Ez látható volt a vásznon is, hiszen magyar filmen korábban nemigen szerepelt ekkora díszlet, és a februárban készült tavi jelenet is szokatlanul látványos volt. A magas büdzsé másik oka a film jelentősége volt, hiszen az akkor élő legnagyobb magyar író regényét vitték filmre.
  • Hamza D. Ákos visszaemlékezése szerint Szilassy László németellenes magyar temperamentumát a forgatáson mérsékelni kellett, a színész annyira beleélte magát a szerepébe.
  • Még a díszbemutató előtt eldőlt, hogy a X. velencei Biennáléra az Emberek a havason és a Negyedíziglen mellett ezt a filmet küldi ki az Országos Nemzeti Filmbizottság. A vetítésre Szilassy László is kiutazott a filmmel.
  • A film hazai premierje egybeesett a velencei biennálén történő bemutatóval.
  • A film kísérőműsora a Horthy István temetérésől készült riportfilm volt.
  • A bemutatón virazsirozott kópiát vetítettek, amelynek múltban játszódó részeit kék és sárga tónusúra festették, míg a jelenben játszódó részek fekete-fehérek voltak.
  • A Rosina által említett velencei Szent Borbála festmény a valóságban is létező oltárkép a velencei Formosa-templomban.
  • A forgatókönyv és egy korabeli tartalmi leírás alapján Rosina dalából kiderül, hogy a lány velencei születésű. Emiatt is folytatódik úgy a történet a dal után, hogy Ákos ezt kérdezi Rosinától: "Szóval maga velencei?" Mivel a dal végül olyan lett, amiből nem derül ki, hogy a lány velencei, ez a szövegrész a végleges vágásnál előbbre került, a dal elé.
  • Ugyancsak a forgatókönyv és a korabeli tartalmi leírás alapján tudjuk, hogy a kimaradt jelenetek közül egyedül azt forgatták le, amely összefüggésben van azzal, hogy Tárkányi Kata látogatást tesz Rózsánál a Szergiusz-villában. A későbbiekben ezt érezhetően kivágták és emiatt a már leforgatott utolsó jeleneteket utólag átvágták. Tárkányi Katalin bárónő látogatásának jelenetével együtt kimaradt minden ezzel kapcsolatos párbeszéd is. Rózsában a bárónővel folytatott beszélgetés kapcsán az a téves képzet alakul ki, hogy ő lehet az Ákos lázálmában emlegetett Zina. A bárónő Ákosról, mint jegyeséről beszél, emiatt Rózsa kissé féltékeny lesz, mivel neki is tetszik a férfi. Az ezt követő jelenetek vágásán és ritmusán jól érezhető, hogy utólag eltávolították az erre vonatkozó részeket, amelyben Ákos megtudja Rózsától, hogy nem sokkal korábban a villában járt a bárónő, és Rózsa előtt is nyilvánvalóvá válik, hogy Zina nem azonos Tárkányi bárónővel, valamint a jegyesség sem igaz.
  • Karády a film felvételekor 31 éves volt, szerepe szerint egy húszéves lányt alakít.
  • A film forgatásáról fennmaradt egy 9.5 mm-es néma werkfilm, amelyet Mingovits Tibor, a film felvételvezetőjének asszisztense készített. A werkfilmen a nagyjátékfilm első és utolsó jeleneteiből láthatók részletek, valamint a Hunnia Filmgyár Gyarmat utcai főbejárata.
  • A film digitális felújítása 2024-ben készült.

Galéria