EGY FIÚNAK A FELE

The Half of a Boy (angol), Quale dei due (olasz), Cual de los dos (spanyol), Maceha (horvát)

Alkotók

Bolváry Géza rendező
Balogh Béla rendező (egyes források szerint közreműködött a rendezésben)
Uwe Jens Krafft rendező (egyes források szerint közreműködött a rendezésben)
Mikszáth Kálmán író (novella: Egy fiúnak a fele (1890)
Pakots József forgatókönyvíró

Szereplők

Lukács Pál Gáthy Lőrinc [a belgrádból előkerült kópián: Mr. Wickfield], az apa
Mattyasovszky Ilona Gáthy Lőrincné Zehernyei Borbála [a belgrádi kópián: Mrs. Wickfield, az anya
Barry Judit Laci [a belgrádi kópián Roby]
Barry Márta Pali [a belgrádi kópián Willy]
Vendrey Ferenc komornyik
Ujhelyiné Jolán szakácsné
Hegedűs Tibor Pali [a belgrádi kópián Willy] felnőtt korában
Kompóthy Gyula Laci [a belgrádi kópián Roby] felnőtt korában
Vándory Gusztáv orvos
Ujváry Lajos házitanító
Kürti Teréz nevelőnő
Szarvasi Soma pap
Viz Juci Roby menyasszonya
Szalkai Lajos nevelőapa
  nevelőanya

Technikai stáb

Arany Ferenc operatőr

Produkciós stáb

Barna Károly producer
Engel Fülöp producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1924. március 7. (Uránia, Omnia, Mozgókép-Otthon) bemutató
73/1924, 1981 méter cenzúra

Külső forgatási helyszínek

A budapesti dán konzul parkja

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, hat felvonásos, hossza a O.M.B. 73/1924 számú határozata szerint: 1981 méter.

Fellelhetőség, források

kópia MNFA, hiányos, 1162 méter

Bibliográfia

  • Mozi és Film, 1924/11
  • Színházi Élet, 1923/49, 1924/4, 10
  • Képes Mozivilág, 1924/3
  • Az Ujság, 1924. március 7.
  • Pesti Hírlap, 1924. március 6.
  • Papp Jenő: A Mikszáth-film kitünően sikerült. Magyarság, 1924. március 8.
  • Pesti Napló, 1924. március 7.
  • Ország-Világ, 1924/9
  • Belügyi Közlöny, 1924/12. 303. p.
  • Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 156. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 57. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  361. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 210. p.

Tartalom

Gáthy Lőrinc (a szerb verzióban: Mr. Wickfield) felesége meghal gyermekágyban. Egy nőrokona ajánlkozik, hogy gondját viseli az árván maradt gyermeknek és a háztartásnak, de Gáthy (a szerb verzióban: Mr. Wickfield) visszautasítja, mert felesége sírjánál megfogadta, hogy „édesanyát” szerez árván maradt fiának. Tervét a következőképpen valósítja meg: Kisfiát nevelőszülőkhöz viszi Budapestre, majd feleségül veszi Zehernyei Borbálát. Hamarosan kisfiuk születik, s Gáthy (a szerb verzióban: Mr. Wickfield)  az asszony tiltakozása ellenére ezt a gyermeket is a nevelőszülőkhöz adja. Hiába könyörög az asszony, nem árulja el hollétüket. Öt év múlva hazahozza a két kisfiút, Palit(a szerb verzióban: Willy Wickfield)  és Laci (a szerb verzióban: Roby Wickfield) , de nem mondja meg az asszonynak, hogy melyik a saját gyermeke, hogy ne tegyen köztük különbséget, hanem mindkettőt egyformán szeresse.  Azt igéri, hogy a kisebb fiú huszadik születésnapján, amikor már mindkettő anya nélkül is boldogul, feltárja az igazságot. Közben kitör a háború, s mindkét fiút besorozzák. A frontról csak Laci (Roby) tér haza.  Elérkezik a huszadik születésnap. Gáthy (a szerb verzióban: Mr. Wickfield) előveszi a gyermekekre vonatkozó dokumentumokat, amelyekből felesége megtudhatná végre, hogy melyik fiú a saját gyermeke, de az asszony ekkor már nem akarja megtudni, a dokumentumokat elégeti a kandallóban.

Short English Content: Lőrinc Gáthy’s (in the Serbian version: Mr. Wickfield) wife dies when his son is born. A woman from his kinship offered to look after the orphaned child and the household, but Gáthy refused because he wowed at the grave of his wife that he would get a real "mother" for their orphaned son. He follows his plan in the following way: He takes his son to Budapest to foster parents then marries Borbála Zehernyei. And when his second son is born from this new marriage, he takes the child despite his wife’s protest to the same foster parents who take care his first son. In vain she begs, do not betray their whereabouts. Five years later he brought the two little boys, Pali (in the Serbian version of Willy Wickfield) and Laci (in the Serbian version: Roby Wickfield), but does not tell the woman which is her own child, not to make a distinction between them, so both are equally loved. Gáthy promises that the smaller boy's twentieth birthday, when they both get along without a mother, reveals the truth. Meanwhile, war breaks out, and both boys enlisted. Only Laci (Roby) returns home from the front. The twentieth birthday arrives. Gáthy gives the documents about the children to his wife from which she finally can reveal which is her own child, but she is no longer wants to know the documents, she burns them in the fireplace.

Érdekességek

  • A film rendezőjének személye a különböző forrásokban különbözőképpen szerepel:  Az egyik változat: „A rendezés a két legjelesebb magyar rendező munkája Bolváry Géza kezdte meg a filmet s Balogh Béla folytatta, akinek tavaly is több filmje aratott nagy sikert. Az »Egy fiúnak a fele« nagyobb részében az ő munkája. Magyar szívvel, magyaros lelkesedéssel és nagy hozzáértéssel, alapos felkészültséggel láttak munkához és csináltak egy pompás filmet.” (Az Ujság, 1924. március 7.) A másik változat:
    „Egy fiúnak a fele a címe a Corvin-filmgyár legújabb darabjának. A szöveg Mikszáth Kálmán novellája után készült. A minden részletében művészi rendezés Uwe Jens Krafft főrendező és Bolváry Géza rendező kivételes tudását és tehetségét dicséri.” (Ország-Világ, 1924/9)
  • A Pesti Hírlap a film kísérő zenéjéről is említést tesz: „A Mikszáth-film zenekara halk, selymesen lágy muzsikát játszik, amely könny fátyolt ereszt a szemre és megittasítja a lelket. A lelkek békéjéhez vezet el majd ez a film. amely ezenkívül újra -hivatott kulturális fensőbbségünket propagálni.” (Pesti Hírlap, 1924. március 6.)
  • Az filmBeli kisfiúk szerepét két kislány játszotta, Barry Judit és Barry Márta.

Galéria

Vélemények

„Amint lepergett előttünk a filmmű, önkénytelenül az az érzés fogott el bennünket, hegy ezt a filmet sehol a világon ennyi érzéssel, ennyi szívvel és lélekkel nem tudták volna megcsinálni. Valami egészen más, mint. amit eddig filmen láttunk. Ha keresgélünk az emlékezetünkben, visszagondolunk egy amerikai filmre, amely Az anya címen jelent meg, amely lelkileg talán legközelebb áll az »Egy fiúnak a fele« című filmműhöz. Anélkül azonban, hogy a témájában a legcsekélyebb hasonlatosság volna a kettő között. De mennyire tartalmasabb és színdúsabb a Mikszáthi film!
Bájos, finom, kedves, mint. egy virágcsokor, amellett megkapó és szívbe markoló. Nem hiányzik belőle a napsugár derűje, amely átlengi Mikszáth minden művét humorral! Témájának rendkívül érdekfeszítő volta gondoskodik arról, hogy egy másodpercig sem essünk ki abból az illúzióból, hogy élő embereik életét éljük végig, akikkel jólesik örvendeznünk és könnyeznünk. Meg vagyunk róla győződve, hogy az »Egy fiúnak a fele« az idény legkimagaslóbb sikere. Mert a film, amelyben mindenki — a gyerektől az aggastyánig -- kedveset, szépet, érdekeset, megkapót, elragadót fog találni.
A nagyszerű rendezés két magyar ember munkáját dicséri:  Balogh Béláét és. Bolváry Gézáét. Magyar lélekkel, magyar szívvel, kitűnő hozzáértéssel rendezték ezt a pompás filmet.” (Pesti Napló, 1924. március 7.)

„Három mozgó, a Mozgókép-Otthon, Omnia és az Uránia versenyzett azért a dicsőségért, hogy elsőnek mutathassa be ezt a finom kidolgozású magyar filmet. amelynek rendezése a németek tökéletes filmtudásáig emelkedik. Nagy elismeréssel adózunk Barna Károly igazgatónak, aki a Corvin-Filmgyár művészeivel fölfedezte Mikszáth kimerithetetlen kincsesbányáját s idegesítő szenzációk. katasztrófák és rémmesék helyett elvezette a mozit ebbe a napsugaras birodalomba. A filmet ketten is rendezték, Bolváry Géza kezdte s minden jelenet, amelyet ő csinált, frappáns; világítási módszere a szakértőket is meglepte. A rendezést Balogh Béla vette át tőle. Mikszáth koncepcióját és humorát annyi művészettel vitte vászonra, hogy maga az élő írás sem szebb.
A szereplők közül két kis csodagyerekkel kezd legelőször foglalkozni, két kis ikerleánnyal, akik a fiúikrek szerepét játsszák. Barry Judith és Barry Mártha nevét ez a film híressé fogja tenni. Édesapjuk, Barry Zoltán dr. ügyvéd, a volt nagyváradi törvényszéki elnök fia, akit ikreivel együtt jól ismernek a pesti úri társaságokban. A két tehetséges babával Mattyasovszky Ilona a pesti dán konzul gyönyörű parkjában hancúrozó játék közben csinálta végig az egész darabot. A két kis primadonna megríkatta játékával a bemutató közönségét s olyan arcjátékot produkáltak, amelyik bámulatba ejtette a nézőket. Az anya szerepében csillogó játékot ad Mattyasovszky Ilona, megjelenése glóriát von az események fölé s minden kihulló könnye mélyen és igazán meghatja a publikumot." (Papp Jenő: A Mikszáth-film kitünően sikerült. Magyarság, 1924. március 8.)