Szülei: Hegedűs Károly MÁV-felügyelő, Ács Malvin
Öccse: Hegedűs Lajos Viktor gyógyszertörténész
Lakása: Budapest I. Logodi utca 81. (1924), XIII. Pannonia utca 6. (1931), XIII. Pannonia utca 24 (1932-1933), XIII. Csáky u. 37. (1934), V. Falk Miksa u. 3. (1935-1936), V. Katona József utca 22. (1937-1945)
Az I. világháború utolsó évében az orosz fronton szolgált, ahol megsebesült. Pályája kezdetén Miskolcon volt újságíró, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1921-ben elvégezte a Színiakadémiát és a Belvárosi és az Andrássy úti Színház tagja lett. 1925-től a Renaissance, majd a Belvárosi Színházban rendezett, 1927-től a Vígszínház rendezője, főrendezője, 1943-44-ben igazgatója volt. 1945-ben az Igazolóbizottság elsőfokon eltiltotta, majd mégis igazolta, ennek ellenére háttérbe szorult: dolgozott Szegeden, majd az Állami Bányász Színházban, a XI. ker. Tanács Népművelési Osztályán, tanárként a Csepeli Vasművek munkás színjátszó csoportjánál, rendezőként a Néphadsereg Központi
Tisztiházánál. 1951-től a Vidám Színpad és Kis Színpad főrendezője, 1958-1961 között a József Attila Színházban rendezett. 1969-ben nyugdíjazták. 1938-1944 között a Színiakadémián színpadi gyakorlatot és művészi beszédet tanított, elsőként oktatott a színészet mellett rendezést is. Nem csak rendezőként, de önálló szerzőként és számos francia darab fordítójaként is ismert.
1924. június 1-én feleségül vette Horváth Éva (szül. Budapest, 1901. júl. 16.) színésznőt, akitől fia: Tibor (sz. 1928.). 1934-ben elváltak.
Dolgozott a rádióban, szerepelt némafilmben. A magyar hangosfilmgyártás úttörője: 1930-ban Párizsban rendezte a Paramount filmgyár Az orvos titka és a Kacagó asszony c. filmjeinek magyar változatát. Később még két hangosfilmet rendezett. 1933-ban az Országos Filmegyesület egyik alelnöke volt.
Filmszerepei:
- Csak nővel ne! (1924)
- Egy fiúnak a fele (1924)
Művészeti vezető:
- Sárga rózsa (1940, művészeti vezető)
Rendező:
- Tavaszi szonáta (1942)
- Sári bíró (1943)
Meg nem valósult filmforgatókönyve:
- Budapesti kaland (1941)
Könyve: A színész, a színpad és a hangosfilm. Budapest, [1942.]
Visszaemlékezései: Az első magyar hangosfilm hiteles története. Budapest, 1964. (kézirat) ♦ Az első magyar hangosfilmről. Budapest, 1970. (kézirat)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági) ♦ Filmművészeti Évkönyvek