Apja: Erdélyi Árpád pestszentlőrinci mozis
Lakása: Budapest XIV Thököly út 176. (1936)
Gimnazista kora óta dolgozott apja 1917-ben alapított mozijában, utóbb mint annak vezetője. Egy ideig Babits Mihály volt az osztályfőnöke. Az I. világháború után, mivel nem volt a családban hadirokkant vagy hadiárva, meg kellett válniuk mozijuktól, így az érettségi után 1922-től a Haller utcai Szabadság mozinál lett moziüzemvezető. Szakmájához nagyon értő, tehetséges üzletember lévén a mozik bevételét megduplázta, így szabad vállalkozóként a keresete tízszerese volt egy akkori állami tisztviselőének. Mozis karrierjének az 1924-ben felépített Corvin mozi vetett gátat, amely az akkori időkben Budapest legnagyobb mozijaként elvitte külvárosi közönségének nagy részét. 1926-tól a csepeli Apollo, Omnia, majd a kispesti Flóra, illetve a pestújhelyi Széchenyi filmszínházat vezette. 1931-ben államtudományi doktorátust tett. 1933-tól az Angol utcai Zuglói mozgószínházat vezette, amikor a Hunnia Filmgyár közelsége arra az ötletre inspirálta, hogy maga is filmgyártásba fogjon. 1936. december 2-án alapította Görgényi Sándorral a Kárpát Filmkereskedelmi Kft.-t, majd 1939. augusztus 27-én Katona Jenővel az Erdélyi Filmgyártó Kft-t. 1938-tól az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület főtitkára volt. 1943-1944 között „Erdélyi-akadémia” néven hetente filmvetítésekkel egybekapcsolt zártkörű vitaesteket rendezett a házivetítőjében a magyar filmművészet megújhodásán munkálkodó színészek, filmesek és újságírók számára.
1935-ben elsőként szinkronizált magyarra külföldi filmet "Ne sírj, édesanyám" címmel. Már a forgalmazó vállalatával (Kárpát) próbált filmeket gyártani (Tomi, a megfagyott gyermek, Háromszázezer pengő az utcán, Szervusz, Péter!), de igazán az általa vezetett (Katona Jenővel közös) Erdélyi Film lett sikeres (Bercsényi huszárok, A beszélő köntös, A cigány, Egy nap a világ, stb.). Korának legnagyobb független filmesévé nőtte ki magát. Különösen nagy gondossággal és anyagi ráfordítással készítette 1943-ban a Kalotaszegi madonna c. filmjét, amely 1944-ben a velencei Biennálén képviselte volna Magyarországot, de így is hihetetlen mennyiségű bevételt hozott.
Erdélyi a háború után a cége által gyártott egyes filmek negatívjait és gyártási kellékpéldányait, illetve pozitív kópiáinak egy részét egy jugoszláv sóderszállító uszályon kicsempészte az országból. 1948 után az NSZK-ban (München) letelepedve ezekről keskeny és normál kópiákat gyártva látta el "békebeli" műsorral az európai és tengerentúli emigrációt. A filmek eredeti nitró példányait a hetvenes és nyolcvanas években, több transzport keretében keményvalutáért származtatta vissza Magyarországra, az akkori Filmarchívumba. Néhány filmjének anyagai sajnálatos módon elvesztek, köztük olyanok, amelyek nagy veszteségei a magyar filmtörténetnek (Mátyás rendet csinál, Egy nap a világ).
Producer:
- Tomi, a megfagyott gyermek (1936) ♦ Emlékek a magyar játékfilm történetéből - 2. rész (1920 - 1931)
- Háromszázezer pengő az utcán (1937)
- Szervusz, Péter! (1939)
- Bercsényi huszárok (1939)
- Mátyás rendet csinál (1939)
- Eladó birtok (1940)
- A beszélő köntös (1941)
- A cigány (1941)
- Behajtani tilos! (1941-42)
- Szerető fia, Péter (1942)
- Üzenet a Volgapartról (1942)
- A láp virága (1942)
- A tökéletes család (1942-43)
- Magyar Kívánsághangverseny (1943, Siegler Frigyessel)
- Kalotaszegi madonna (1943)
- Egy nap a világ (1944)
- Afrikai vőlegény (1944)
- Második Magyar Kívánsághangverseny [befejezetlen] (1944, Siegler Frigyessel).
Gyártásvezető:
- Gyurkovics fiúk (1940-41)
Művészeti vezető:
- Kalotaszegi madonna (1943)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Film Híradó, 1944/12. ♦ Emlékek a magyar játékfilm történetéből 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész,♦
