A cigány

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Szigligeti Ede író (színmű, 1853)
Deésy Alfréd forgatókönyv
Zeéry Géza rendezőasszisztens
Dr. Balázs Gyula zene
Gyulai-Gaál Ferenc zene
Radics Jenő dalszöveg

Szereplők

Rózsahegyi Kálmán Zsiga
Zimonyi Márta Rózsi
Pataky Jenő Gyuri
Bilicsi Tivadar karmester
Gábor Miklós Peti
Adorján Éva Évi
Veszely Pál Bakter
Berlányi Jenő Márton gazda
Dajbukát Ilona Mártonné
Balázs János Ferke hajdú
Gabányi László  Kurta 
dr. Forgács Antal Várszeghy földbirtokos
Ihász Lajos Szedlacsek
Borbély Lili Mimi
Fáykiss Dóra Berta
Cserey Irma bakterné
Szalóky Dezső kisbíró
Pataky Ferenc kocsmáros
  kántor
Deésy Mária  
Lengváry Zsuzsa  
Bánhidy József  
Gonda György nagybőgős
Sárossy Andor Sándor sógor
Bihary Nándor  
Szügyi Zoltán  
Horváth Tivadar Csicsei Sompi Lajos

Technikai stáb

Kerti Lajos operatőr
Kereszti Ervin hangmérnök
Katonka László vágó
Bercsényi Tibor díszlettervező
Horváth Jenő felvételvezető
Kandó Gyula ügyelő
Dr. Fetke Viktorné naplóvezető

Produkciós stáb

Erdélyi Filmgyártó Kft. gyártó
Kárpát Filmkereskedelmi Kft. forgalmazó
Dr. Katona Jenő producer
Dr. Katona Jenő gyártásvezető

Gyártási és bemutatási adatok

1941. július-augusztus forgatás
1941. november 8. cenzúraengedély
1941. november 25. - Omina és City filmszínház bemutató
Magyar Filmiroda Rt. műterem
Magyar Filmiroda Rt. laboratórium
Kodak nyersanyag
Pulváry hangrendszer

Külső forgatási helyszínek

  • Visegrád
  • Acsa, Prónay-kastély és a külső kapuja
  • Tata-Tóváros, Kálváriadomb
  • Tata, Berta-malom (Mikovényi utca 60.)

Diszkográfia

"Oly nagyon vártalak én szép kedvesem"
zene:
vers:
A filmben előadja: Zimonyi Márta

"Megérem még azt az időt" [csak a 2. versszak]
zene: népdal
vers: népdal
A filmben előadja: Pataky Jenő

"Miért örül a kismadár, mikor hazafelé száll..."
zene:
vers:
A filmben előadja: Zimonyi Márta

Filmtechnikai specifikáció

Eredeti hossza (35 mm) 2270 m
Előzetes eredeti hossza (35 mm) 99 m
Műsoridő: 69 perc
Fennmaradt filmanyag gyenge minőségű, hanghibás 35 mm-es mozikópia
Teljességi állapot 95%
Minőségi állapot 65%
Bemutathatóság minőségi kompromisszummal bemutatható

A film kameranegatívja elveszett.
A film forrásanyaga három különbőző páldány, amelyek mindegyikének alapja használt és karcos mozikópia. A Filmarchívum 1958-as alapításakor meglévő 4 tekercsnyi pozitív nem volt teljes. Nem tudni, hogy a gyűjteményben legkorábban lemásolt dubnegatív vajon erről a példányról készült-e. Ezt a dubnegatívot a későbbiekben kiegészítették annak a példánynak részleteivel, amelyek a filmet gyártó Dr. Erdélyi Istvánnak müncheni gyűjteményéből vásárlás útján került Magyarországra 1979-ben. Dr. Erdélyitől akkor a Filmarchívum egy nitró kópiát és egy dubnegatívot vásárolt. Ez utóbbit is két különböző forrásból származó példányból vágták össze. Ahogyan a Münchenből vásárolt nitró dubnegatív, úgy a nitró kópia is számos bekopírozott hibát és karcot tartalmazott, így egyik sem nem tekinthető eredeti forrásnak, egykorú filmanyagnak.A nitró kópiát leszámítva valamennyi példány többé kevésbé teljes, de képben és hangban gyenge minőségű példány.
A nitró pozitvíról biztonsági dubnegatív készült, az Erdélyitől származó források kiegészítésével komplettírozott korai készítésű archívumi biztonsági dubnegatívról pedig valamikor a nyolcvanas években készült el az egyetlen biztonsági pozitív.

Fellelhetőség, források

Filmanyag 35 mm (gyengén hiányos)
Forgatókönyv 2 példány a Filmarchíbvum könyvtárában
Standfotók Filmarchívum (88 db), Zimonyi Márta hagyatéka (14 db), Hangosfilm (1 db)
Werkfotók Zimonyi Márta hagyatéka (10 db)
Sillabusz Zimonyi Márta hagyatéka (1 db)
Filmplakát Filmarchívum (1 db)
Rácsplakát Filmarchívum (1 db) OSZK Kisnyomtatványtár (1 db) PKG.1941/34
Egyéb dokumentum "Filmrevü A cigány című film nyomán" OSZK (1 db), 123.280

 

 

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A tízéves magyar hangosfilm, 1931-1941 (Budapest, 1942.) p. 138, 148
  • Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő (Magvető, 1983.) p. 519, 610.
  • A cigány (Új Magyarság, 1941. november 28. p.7.)
  • Szigligeti "Cigánya" a filmvásznon. (Új Magyarság, 1941. július 15. p. 6.)
  • Filmszemle (Magyar Kultúra, 1941/23. p.174.)

Tartalom

Rövid tartalom:

Gyuri, a molnárlegény szerelmes Rózsiba, a falubeli cigánylányba. Rózsi bátyja, Peti, a tehetséges prímás a kapzsi Mártonék lányát, Évit szereti. Gyuri módos gazda nagybátyja ellenzi a házasságot, de a fiú bátran kiáll szerelméért. Évi szülei sem nézik jó szemmel, hogy egyetlen lányuk cigányfiúba szerelmes. Egy napon besorozzák Gyurit, am helyette titkon Peti megy el, aki látva huga boldogságát, önzetlenül vállalja a 12 évnyi szolgálatot Gyuri helyett. Távolléte alatt az áskálódó rokonság szétszakítja a szerelmeseket: rossz hírbe keverik Ró­zsit, Petinek pedig a halál­hírét költik. Rózsi az átéltektől megtébolyodik, apja csaknem teljesen összetör. Ám az itáliai szolgálat során Petire ráakad zeneszerető földesura, aki kitváltja és taníttatja a tehetséges hegedűst. Sikeres muzsikusként hazatérve támo­ga­­ja, a földesúr utánajár a történteknek, kideríti az igazságot, Rózsit meggyógyíttatja és a gonoszkodókat megbünteti, Gyuriéknak pedig busás hozományt ad. A fiatalok esküvőjént talál újra egymásra Peti és Évi is, akinek szülei már nagyon is támogatják lányuk és az úrrá lett cigányfiú kapcsolatát. Az öreg cigány büszkén nézi boldog gyermekeit a lagzin.

Részletes tartalom:

Játszódik Kishalmoson és Olaszországban a XIX. század közepén

00 00 08 Főcím

00 01 35 Falusi táj madártávlatból, vidéki kastély épülete a tájban.

00 01 48 A kastély szalonjában zenekar próbál. Osztrák akcentussal beszélő karmester zenekarával a saját maga írt szinfóniát próbálja a gazdája születésnapjára. A próba helyett a zenekar tagjai a karmester rosszul kiejtett magyar szavain vitatkoznak. Nyár van, nagy meleg, ezért a karnagy Szedlacsekkel kinyittatja az ablakot annak ellenére, hogy attól fél, a meglepetésnek szánt zenemű dallamai kihallatszanak az udvarra.

00 02 52 A nyitott ablakon át az éppen arrafelé igyekvő cigányzenekar vezetője, Peti meghallja a zenészek muzsikáját. A bandát előre küldi a faluba. A nagybőgős méltatlankodik, miért is lett nagybőgős, hogy ekkora terhet kell cipelnie. Peti belép a kapun, fülel és a hegedűjén máris elpengeti a dallamot, ami a szobából kihallatszik.

00 03 37 A beszálló-kocsma kapujában Zsiga, az öreg cigányzenész a bandát várja. Sándor sógor lép ki a kapun, amikor Ferke, az urasági hajdú is odaér és méltatéankodva kérdi tőlük, hogy hol a banda, hiszen mulatságba hívták. Az öreg hamiskásan jegyzi meg, hogy Ferkének úgyis mindegy, hogy melyik lánnyal táncol, hiszen neki csak az fontos, hogy lány legyen. Ferke felhorkan és rendre inti az üstös cigányt, mondván, hogy ne merészeljen vele szemtelenkedni, hiszen nem egyformák. Zsiga ragaszul inti le a fiatalembert, hogy itt mindenki egyforma. A hajdú ebben a pillanatban veszi észre Rózsit, Zsiga lányát, akihez hízelegve lép oda és kéri, hogy táncoljon vele. A lány azonban fölényesen utasítja el a fiatalembert, mondván, hogy csak nem fog egy üstös cigány lányának udvarolni. Azzal befordul a kapun, apja pedig büszkén néz a lánya után. A sógorral nevetnek a történteken, amikor a banda is megérkezik. Zsiga fiát, Petit hiányolja, akit nagyon félt.  Hamarosan ő is befut és elkezdődhet a mulatság.

00 05 03 A kocsma udvarán a cigánybanda játszik, a falubeliek a csárdást ropják. Zsiga pipával a szájában büszkén nézi a prímás fiát, aki boldogan muzsikál. Berta és Rózsi egy padon ülve arról beszélgetnek, ki kivel táncolna szívesen. Bertának a hajdú tetszik, de Rózsi fölényesen kijelenti, hogy ezekkel az emberekkel úgyse táncolna. A pad melletti asztalnál a bakter, a sógor és Gyurka nézi a két lányt és arról beszélgetnek, Ferke mennyire epekedik Rózsi után. Gyurka büszkén áll fel, hogy felkérje Rózsit, hogy ezzel is a hajdút bosszantsa. Odalép a lányokhoz és Berta fülébe súg valamit, mire a lány araca felderül és odarohan a sógorhoz, felrángatja az asztal mellől és táncba viszi. Gyurka ezalatt táncolni hívja Rózsit, akieleinte tréfát sejt a dolgoban, de végül boldog örömmel megy a fiúval. Apja büszkén nézi a lányát. Az asztalnál maradottak Zsigáék családjáról beszélgetnek, a sógor leszólja őket, mert cigányok, de a jegyző és a többiek megvédik, mondván becsületes, dolgos népek, rendes falusi emberknek számítanak már, hiszen Zsigának rendes foglalkozása is van: ő a falu kovácsa.

00 08 05 Este hazafelé az utcán az ittas hajdú erőszakoskodni próbál Rózsival, de a váratlanul arra igyekvő Gyuri megvédi őt. Kézenfogja Rózsit és elmennek.

00 08 28 A malomnál Rózsi közeledik korsóval a kezében. Gyurit hívja, aki boldogan szalad ki az épületből és int, hogy a lány menjen előre, mindjárt jön ő is.

00 08 49 Kicsivel később a mezőn, egy nagy fa árnyékában találkoznak és szerelmesen kergetőznek, majd leülnek a fa tövébe. Boldogok, hogy végre megtalálták egymást.A közelben birkanyáj legelész. Gyurka arról beszél szerelmének, hogy otthon a bátyjának, Kurta uramnak bejelentette, hogy házasodni készül. A birkapásztor furulyázni kezd, Rózsi pedig dalra fakad és elénekli a "Oly nagyon vártalak én szép kedvesem" kezdetű lírai dalt.

00 11 49 Este a kastély halljában a karmester ismerteti, a szimfónia előadásának protokollját Mimivel, a kissé értetlenkedő háziasszonnyal.

00 12 08 Este a kastély kerítésén át a cigányzenekar mászik be az udvarra. A nagybőgős megint méltatlankodik a hangszere miatt. Kiváncsian lesik az ablakot, mikor kezdődik a műsor.

00 12 14 A kastélyban ezalatt a karnagy egyre idegesebben készül az előadásra, amely pillanatokon belül elkezdődik. Szedlacsektől tart leginkább, nehogy elrontsa a szólamát.

00 12 44 Peti a kertből feszült figyelemmel lesi az ablakot és a karmester intését.

00 12 47 A kastélyban a karnagy a kulcslyukon át bekukucskál a szalonba, ahol éppen a vacsorára terítenek. Az asztalnál vendégek, az asztalfőn Várszeghy, vele szemben Mimi ül. Az ételek megérkeznek, mire a karmester a dobogóra lép és beint a zenekarnak. Helyettük azonban Peti bandája szólal meg a kertből, amin valamennyien nagyon meglepődnek. A karnegy nem érti, miként lehetséges, hogy az ő szerzeményét ismerik a cigányok. Meglepve hallja azt is, hogy sokkal szebben játszanak mint az ő zenészei. Szedlacsek féltékeny és el akarja kergetni őket, de a karnegy nem engedi, boldog gyönyörűséggel dirigál az ablakból és hallgatja a gyönyörű hegedűszólót. A vedégek is gyönyörködve hallgatják a muzsikát. A dirigáló karmester mögött Szedlacsek az öklét rázza, amire a cigányok megijednek és elszaladnak.

00 14 00 A kastély szalonjában a vendégek gratulálnak a házigazdának a pompás zenekarhoz, majd pedig Várszeghy köszöni meg a karnagynak a muzsikát. Azt hiszi Szedlacsek játszotta ilyen gyönyörűen a szólót és neki is gratulál. A karnagy izzadva dadog, de nem meri bevallani az igazat, hogy nem ők muzsikáltak. A házigazda bemutatja a hegedűst a vendégeinek, akik lelkesen éljenzik a zavartan hajlongó Szedlacseket. Kilépve a szobából a karnagy arra kéri Szedlacseket, hogy ne mutatkozzék a kastélyban, jelentsen beteget, negogy kiderüljön az igazság.

00 15 06 A Zsiga háza előtti lócán a holdfényben Rózsi és Gyuri összebújva ülnek és hallgatják amint Peti az utca túloldalán szerenádot ad Márton gazda háza előtt.

00 15 14 Évi szobájában az ágyból hallgatja a muzsikát, majd boldogan az ablakhoz lopódzik és mosolyogva gyönyörködik Peti játékában. Peti átszellemült játékát a közben felébredt Mártonné rikácsolása szakítja félbe. Az ablakból hallatszik, amint mérgesen mordul rá a lányára, amiért fogadta a cigányfiú udvarlását. Peti szomorúan engedi le hegedűjét és búsan elballag.

00 16 09 A Zsiga háza előtti lócán Rózsi látva a jelenetet nagyon megsajnálja tstvérét.

00 16 13 Márton gazda a háza előtti priccsen alszik. Hangos kalapálásra ébred, ami a szemközt lakó Zsiga háza felől jön. Hirtelen felugrik és odarohan az öreghez, aki Rózsival együtt dolgozik az udvaron. Próbálja csitítani a kovácsot, nehogy felébredjen a felesége, akinek ilyenkor nagyon rossz a természete. Azonban már késő, Márton gazda kapujából felesége kiabál és hazarendeli az urát, akit le is szíd, amiért a cigánnyal beszélgetett. Közben Évi is előjön aházból. Anyja rá is haragszik az éjjelizene miatt. Nem tetszik neki, hogy a cigányprímás éjszakánként folyton az ablakuk alatt muzsikál. Márton azonban pártfogásába veszi Petit, mire Mártonné zavarában elküldi a lányt baromfit etetni. Zsörtölődve adja férje tudtára, hogy a szimpátia sajnos kölcsönös, úgy tűnik Évi is belehabarodott a fiúba.

00 17 12 A kastély halljában a karmester megkéri Ferkét, kerítse elő azt a cigányfiút, aki olyan szépen játszotta a szólót előző este. A hajdú megígéri, hogy előkeríti Petit.

00 17 20 A községháza előtt a kisbíró kidobolja, hogy sorozás lesz a faluban. A katonaköteles fiataloknak mind meg kell jelenniük. Nagy a csődület, Kurta uram is ott van, aki a bakternétől megtudja, hogy Gyuri jegyben jár a cigány Rózsival. Mérgesen legyint és elmegy.

00 17 52 A hajdú Zsiga házához megy, hogy elvigye az öreget a kastélyba. Zsiga össze-vissza hazudozik, hogy ne kelljen mennie, ám amikor Ferke nagy örömmel meglátja az éppen hazaérkező Rózsit és őt akarja elvinni, Zsiga gyorsan kötélnek áll és elindul a hajdúval.

00 18 43 A községháza előtti sorozáson anyák siratják a fiaikat, a legények énekelnek. Zsiga és Ferke útja is arra visz. Az öreg meglátja Gyurkát is az újoncok között és lányára gondolva nagyon megijed. Míg a hajdú a bakterral és annak feleségével beszélget, egy óvatlan pillanatban megszökik.

00 19 14 Zsiga épp akkor ér haza, amikor a kisbíró két legénnyel a fiáért jön. Rózsival és az ijedt Évikével szomorúan nézik, amint Peti a falu utcáján indul a sorozásra. Rózsit is nagyon felzaklatja az esemény és abban reménykedik, hogy Gyurit majd biztosan kiváltja a bátyja.

00 19 52 A Községházáról jönnek ki az újoncok, köztük Gyuri és Peti is. Peti aggódik a húga miatt, Gyuri azonban bizakodó és azt reméli, hogy kiváltja majd a bátyja.

00 20 05 Peti szomorúan hazaballag apjához, aki látja a fiú szemében a bánatot. A fiú nem örül annak, hogy nem sorozták be, az apja és húga azonban nagyon boldod, hogy nem kell elmennie katonának.

00 20 33 Kurta a háza kertjében felajánlja Gyurinak, hogy kiváltja, ha cserébe szakít Rózsival. Gyuri azonban hajthatatlan, inkább berukkol 12 évre, de Rózsit nem hagyja el.

00 20 54 Zsiga házában a szerelmesek búcsúzkodnak. Gyuri elindul, hogy búcsút vegyen a gazdájától. A lány nagyon elkeseredk, ha arra gondol, hogy szerelmét csak 12 év múltán láthatja viszont. Peti látva Rózsi bánatát, elhatározza, hogy elmegy ő Gyuri helyett katonának. Apjának nem tetszik az ötlet, de belátja, hogy sehogysem járhat jól, mert vagy Rózsit látja elepedni, vagy a fiát veszíti el.

00 22 16 Peti a Községháza előtt megtudja, hogy pontban déli 12-kor indulnak a katonák

00 22 28 A malomnál Peti azt hazudja Gyurinak, hogy megváltoztatták az indulás időpontját és csak délután indulnak az újoncok. Azt is elmondja Gyurinak, hogy a vízesésnél várja Rózsi, van idejük bőven elbúcsúzni egymástól.

00 22 55 A patakparti vízesésnél Rózsi várja szerelmét. Arca felragyog, amikor megpillantja a fiút.

00 23 03 A faluban összeszámolják az újoncokat és elindulnak velük.

00 23 17 A patakparton ezalatt Rózsi és Gyuri mit sem sejtve egy sziklán ülnek összebújva, a jövőt tervezik, álmodoznak, azon fantáziálnak, mi lenne ha a fiúnak nem kellene katonának menni.

00 23 40 A falusi főutcán szekérrel viszik a legényeket, akik közben énekelnek. Ott ül köztük Peti is, akit Márton gazda észrevesz, amikor elvonulnak a házuk előtt. Évike a kertjükbe szalad virágot szedni, de anyja megtiltja neki, hogy odaadja a fiúnak.

00 24 29 A hídnál a megtört Zsiga szalad a szekér után, amely fiát visszi messze földre.

00 24 49 A patakparton Gyuri és Rózsi is meghallja a katonák nótázását. Gyuri kétségbeesve szalad a szekerek után.

00 25 38 Az országúton mennek a szekerek, utánuk fut Gyuri, de hiába. Már nem éri utól őket, összetörten az árokb zuhan.

00 26 14 A kastély kapujában Várszeghy a karmestertől búcsúzkodik. Itáliában készül hosszabb útra és arra kéri a muzsikust, hogy addig írjon számára egy operát. A méltóságos úr arra kéri a karmestert, hogy ez idő alatt vigyék fel Szedlacseket Pestre taníttatni, mert nagy tehetség. A karnagy megígéri, de az utolsó pillanatban bevallja gazdájának, hogy azon az estén nem Szedlacsek, hanem egy ismeretlen cigányfiú játszott a kastélyparkban. Várszeghy megkéri a zenészt, hogy ez esetben ezt a fiút kerestesse meg, vegye prátfogásába és vigye fel Pestre taníttatni.

00 27 29 A kastélyban a karmester megkéri a hajdút, hogy szedjen össze a környékről mindenkit, aki hegedülni tud.

00 28 12 Este az országúton Várszeghy batárja halad. A közeli kocsmából hegedűszó hallatszik.

00 28 20 A csárdában az újonc legények Peti hegedűjátékával múlatják az időt. Mindenki lehorgasztott fejjel hallgatja a fiú szomorú klasszikus hegedűszólóját. Az épület elé érkezik a hintó,Várszeghy belép a kocsmába és megáll a fiú előtt. Peti abbahagyja a játékot és a földesúrra néz. Beszélgetni kezdenek, amiből kiderül, hogy a Peti volt az, aki az előző este a kastély kertjében hegedűlt. A férfi megígéri Petinek, hogy nápolyi katonaideje alatt meg fogja keresni és kiváltja, hogy taníttathassa.

00 29 02 Mártonéknál az asszony és Kurta tervet szőnek, hogy összeboronálják gyermekeiket, Gyurit és Évikét. Az öreg éppen udvarolgatni kezd Mártonnénak és arról beszélgetnek, hogy valaha közöttük is nagy szerelem volt, amikor váratlanul Márton lép be az ajtón. Zavartan elválnak.

00 30 03 Kurta a háza udvarán megfenyegeti Gyurit, hogy ha nem hagyja el a cigánylányt akkor kitagadja, de a fiú bátran kiáll szerelme oldalán.

00 30 20 Mártonéknál az asszony Évit győzködi, de a lány is kitartó: inkább vár 12 évig, csak hogy szerelme beteljesedhessen.

00 30 40 A folyón a malomnál Gyuri és Rózsi csónakáznak. Közös jövőjüket tervezgetik, míg a lány virágból koszorút fon magának. Gyuri hamarosan a malomnak bérlője lesz, önállósul, így Pünkösdkor megtarthatják az esküvőt. Rózsi nagyon boldog, csak azt sajnálja, hogy Peti nem muzsikálhat a menyegzőjükön. Gyuri nagyon hálás neki, amiért feláldozta magát kettejükért. Elhatározza, hogy ha hazajön, meghálálja a jóságát.

00 31 40 Mártonéknál az asszony, a férje és Kurta beszélgetnek a bakterral és a hajdúval. Kurta egyre türelmetlenebbül azon áskálódik, hogy a fiatalok szétmenjenek. Ötven forintot ígér annak, aki Gyurit és Rózsit összeveszíti és elválasztanja egymástól. Mártonéknak Évike miatt fő a fejük. A bakter szörnyű tervet eszel ki: meg kell ölni Petit.

00 33 05 A malomnál a bakter többek előtt hírbehozza Rózsit a hajdúval. Hazugságokat terjeszt a falu népének a lányról, akihez titokban a padláson keresztül a hajdú jár.

00 33 58 A folyónál a mosó asszonyok száján gyorsan szárnyra kel a pletyka. Ők aztán továbbadják úton-útfélen. Egy alkalommal a kútnál Zsiga is meghallja a gonosz pletykát és szétkergeti a falusi asszonyokat.

00 34 13 Este Zsiga háza előtt Gyuri és Rózsi erről panaszkodnak egymásnak, de nem hisznek a pletykának, mert jobban bíznak egymásban.

00 34 30 A bakter titkon kendőt köt a kilincsre.

00 35 35 A malomnál a bakter győzködi Gyurit a kilincsre kötött kendőről, ami állítólagos jeladás a titkos szerelmeseknek.

00 34 48 Mártonéknál a hajdú és Mártonék a tervet szövögetik. Megbeszélik, hogy a hajdú átmegy Zsigáék házába, Gyurit pedig Mártonékhoz csalják.

-            A malomnál a bakter ráveszi Gyurkát, hogy jöjjön el Mártonékhoz és győződjön meg róla saját szemével, hogy Rózsi hűtlen hozzá.

-            Zsigáék udvarán a hajdú egy rozoga létrán felmászik a padlásra.

00 34 57 Mártonéknál az ablakból az egész jelenetet együtt nézi Mártonné és Gyuri. A fiú látva a padlásra igyekvő hajdút, iszonyú haragra gerjed. Át akar menni Zsigáékhoz és leszámolni a hajdúval, de a többiek nem enegdik. Végül lerázza magáról a többieket és kirohan a házból.

00 35 01 Zsigáék szobájában ezalatt a hajdú leereszkedik a padlásról. Rózsi észreveszi és megfenyegeti, hogy elmondja Gyurinak. A hajdú ekkor erőszakoskodni kezd a lánnyal, amit Gyuri kopogása zavar meg. Ferke a padláson át elinal, Gyuri egyedülmarad a lánnyal. Meg akarja ütni Rózsit, de eszébe jut Peti, akinek hálás, ezért elfordul és csalódottan hagyja el a házat. Gyuri már nem hisz Rózsi ártatlanságában.

00 36 24 A mezőn Zsiga útja egy kálvária mellett visz el. Hazafelé tart, az éjjel a szomszéd faluban muzsikált.

00 36 34 A kastélyban a hajdú jelentést tesz Miminek és a karmesternek a feladatról, amellyel megbízták. Elmondja, hogy a kastély udvarán ott van több falu cigány muzsikusa, többet már nem talált.

00 37 10 A kastély udvarán nagy lármával egyszerre zendítenek rá a muzsikusok, a karmester nem ért velük szót, végül legyint és elrohan.

00 38 22 A kántorék házához Marci bakter és Zsiga közeledik. Arra kérik az írástudó kántort, hogy olvassa el a levelet, amit Zsigának Olaszországból hozott a posta. A kántor szomorúan adja az öreg tudtára, hogy Peti meghalt. Zsiga összetörten távozik a kántoréktól.

00 39 01 A falu főutcáján Zsiga lépked megtörten.

00 39 11 Zsigáék házába Évi jön át titokban, hogy megtudja igaz-e a hír. Nagyon elkeseredik, amikor megtudja az igazságot.

00 40 18 Olaszországban a tengerparton Peti ül magányosan és kezében hegedűjével hallgatja a a távolabb éneklő olaszokat.

00 40 33 A kaszárnya bejáratánál Várszeghy jelenik meg és besétál a kapun.

00 40 42 Az olasz tengerparton a még mindig álmodozó Peti hazagondol és megjelenik előtte a szülői ház édesapjával és hugával az ablakban. Egyszer csak elkezdi játszani az imént hallott dallam művészi variációját.

00 41 18 A kaszárnya kapuján kilépő Várszeghyt egy tiszt igazítja útba és megmutatja, hogy merre találja meg Petit.

00 41 26 A tengerparton ekkor már tucatnyi ember hallgatja Peti csodálatos hegedűjátékát. Várszeghy is odalép és gyönyörködik a fiú szólójában.

00 41 42 Idehaza a kocsmában egy másik banda játszik. Ferke hajdú lép be az ajtón és látva az újabb cigányokat, megpróbálja felküldeni a prímásukat a kastélyba a karmesterhez. Csicsei Sompi Lajos "városi hangász" hetykén utasítja el az ajánlatot.

00 42 27 Az utcán éjjel a részeg bakter és az öreg Kurta énekelve mennek a kocsma felé.

00 42 48 A kocsmában Gyuri bánatosan nótázik és iszik. A "Megérem még azt az időt" című nóta második versszakát énekli. A nótába bekapcsolódnak a legények is, amikor az ajton a hajdú és a karmester lépnek be. Gyuri felpattan és nekiesik Ferkének, amiből hatalmas verekedés kerekedik. Lajos, a prmás és a karmester a cimbalom alatt találnak menedéket.

00 44 32 A malomba Zsiga elviszi Rózsit, hogy tisztázzák Gyurival a dolgokat. Gyuri szembesíti a lányt a történtekkel, de már nem hisz neki, megígéri viszont, hogy elveszi feleségül, Peti és az adott szava miatt. Rózsi büszkeségből nem akar belemenni a házasságba, visszaadja a fiú adott szavát. Zsiga elátkozná a legényt, de Rózsi ezt nem engedi. Sajnálja a molnárt, mert megbabonázták, majd szomorúan elbúcsúznak. Harag egyedül az apa szívében van, mert mindkét gyermekét Gyuri miatt veszítette el.

00 46 51 Zsiga házában Rózsi egyre csak búsul, még apja sem nem tudja megvígasztalni, pedig próbál neki vidám nótát húzni, kedveskedni. Zsiga teljesen megőszült, megöregedett. Rózsi szótlanul bámul maga elé az apja cincog valamit a hegedűjén, majd sírva fakad.

00 47 56 Múlik az idő, hó takarja a falusi házakat, a tájat, majd virágba borulnak a fák, kitavaszodik.

00 48 24 Mártonéknál Évi is csak búsul Peti után. Édesanyja zsarolja, hogy ha nem megy hozzá Gyurihoz, koldusbotra jutnak. Évi vígasztalja, majd fásultan egyezik bele sorsába és megígéri anyjának, hogy hozzámegy.

00 48 47 Mártonék gyümölcsösében Gyuri és Évi beszélgetnek. Fásultan tervezik, hogy Pünkösdkor megtartják az esküvőt, bár láthatóan egyikük sem lelkesedik igazán.

00 49 16 Zsiga házában az öreg Kurta, hogy lelkiismeretét nyugtassa, pénzt akar adni a cigánynak. Azt mondja, öccse végre észre tért, hogy otthagyta Rózsit. Zsiga magából kikelve ordítja, hogy nem pénzt kér, hanem a fiát. Kurta pedig azt kéri tőlük, hogy kerüljék Gyurit, mert házasodik. Rózsi riadtan tekint Kurtára, aki kilép a házból. Már a ház előtt van, amikor gondol egyet és visszalépcve közli: a lagzit Pünkösdkor tartják.

00 49 59 Zsiga házában este Rózsi meredten egy gyertya lángjába bámul. Háta mögött apja, annak szavaira sem reagál. Teljesen gondolataiba fordulva, leperegnek előtte az elmúlt események: Kurta, amint hetykén visszaszól az esküvőről, a hajdú erőszakoskodása, Peti, amint lelekesen az esküvőre bíztatja, Gyuri elutasító szavai, végül apjának reménytelen szomorúsága. A gyertya már meglehetősen leégett, amikor arca váratlanul felragyog, zavartan felkacag, elméje megtébolyodik.

00 50 09 Mezőn gyerekek körtáncot járnak és énekelnek. Rózsi is sétál a réten, virágot szed és maga elé bámulva búsan énekel: "Mért örül a kismadár, mikor hazafelé száll..." Egyszerre a lányokhoz ér, akik körbeveszik a tébolyult Rózsit, akinek fejét ekkor már az esküvői búzavirágkoszorú díszíti. Az esküvőjére hívja a lányokat, akik csendes részvéttel néznek a zavarodottan viselekedő lányra.

00 53 02 A folyópartra ér Rózsi, arra a helyre, ahol Gyurival az esküvőjüket tervezték. Zavartan mosolyog és motyog, míg egyre csak búzavirág koszorúját fonja. Apja tűnik fel a közelben, lányát keresi. Rózsi elkészül a koszorúval, boldogan teszi fejére és a vőlegényt várja. A vízhez lépve meg akarja nézni benne magát, de Gyurit látja, amint hivogatja. Rózsi felragyogó arccal beleveti magát a vízbe. Zsiga épp időben érkezik.

00 55 05 A mezőn Zsiga és Rózsi elázottan és megtörten ballagnak haza. A lányok részvéttel figyelik őket.

00 55 20 Éjszaka a kastély előtt hintó áll meg. Várszeghy és az elegáns ruhába bújt Peti kászálódnak ki a kocsiból.

00 55 33 A kastélyban Mimi felébreszti a karmestert, aki nagy örömmel fogadja a hírt, hogy gazdája megérkezett.

00 56 00 A kastély szalonjában Peti és a méltóságos megállapodnak, hogy csak másnap mennek a fiú apjához. Peti aludni megy, majd a karmester kopog. Szabadkozva panaszkodik, hogy egy év is kevés volt ahhoz, hogy megtalálja a "cigány Paganinit". Az ajtó előtt Mimi hallgatózik, a karmester neki is elpanaszolja, hogy nem találta meg a hegedűst.

00 57 25 Reggel a kastélyban Várszeghy, Mimi és a karmester reggeliznek. A muzsikus sóhajtozik a földesúr tettetett harragján, amiért még mindig nincsen meg a hegedűs. Várszeghy Mimivel néz össze és mosolyognak a karmesteren, meg a tréfán, amit kieszeltek. Egyszer csak valahonnan megszólal a hegedű. A karmester felkapja a fejét, hiszen a saját szerzeményét hallja, de a méltóságos úr és Mimi kisasszony úgy tesz, mintha semmit sem hallanának. A karmester felugrik és benyit a szomszédos szobába, de nem talál semmit. Visszaül a helyére és a többieknek arra panaszkodik, hogy hallucinál. Mimi fel is ugrik, hogy orvosért menjen, de csak Petit engedi be titkon a szobába. A fiú a karmester háta mögött újra rázendít a dallamra. A karmester kirobbanó örömmel öleli meg a fiút, amikor megpillantja a háta mögött.

00 59 55 Zsigáéknál Várszeghy tesz látogatást. Először a fia után érdeklődik, mire az öreg cigány szomorúan meséli hogy már nem él. Nagy azonban az öröme, amikor a méltóságos úr meséli, hogy nemrégiben élve látta, majd az ajtót nyitja és behívja Petit is a házba. Zsiga először alig akarja megismerni az úri ruhába öltözött fiát, csak a hangjáról ismeri fel.

01 01 51 Zsiga kertjében Peti próbál Rózsival is beszélni, de a lány kezében a koszorúval meredten bámul maga elé. Zsiga elmeséli, hogy mi történt a lánnyal, hogy Ferke ármánykodásának lett áldozata. Peti bosszút forral és elrohan a malomba, hogy leszámoljon Gyurival.

01 02 32 A falu utcáján Peti rohan, utána Várszeghy lovaskocsin.

01 02 45 A malomba lépve Peti számonkéri Gyurit, majdnem összeverekednek, de a gróf közbelép. A molnárhoz lépve kéri, ha van mentsége, mondja el.

01 03 41 A kastélyban a hajdú őszintén bevallja az igazságot a méltóságos úr és Gyuri előtt. Beszólítják a többieket is, Kutrát, Mártonéket és a baktert. Kurta az ajtóba a bakterra kacsint és pénzt ígér neki, ha mindent magára vállal. A földesúr mindent sorban kikérdez, a bakter pedig mindent magára vállal. Várszeghyt felbosszantja a hazudozás, de leteremti a bandát és behívatja Petit. Bejelenti, hogy Gyuri elveszi Rózsit és hozományul odaadja nekik a malmot. Az öreg Kurta, hogy enyhítse bűneit, földdel toldja meg a hozományt.

01 06 29 Zsigáék házában Rózsit orvos vizsgálja. Megállapítja, hogy hagyományos módon nem lehet meggyógyítani, csak egy nagy lelki megrázkódtatás segíthet rajta. Várszeghy arca felderül, majd barátságosan fordul az öreg cigányhoz, hogy készüljön a lánya lakodalmára.

01 07 00 Kurta udvarán Rózsi menyasszonyi ruhában először maga elé meredve bámul, majd szép lassan megvilágosodik és látja maga előtt a valóságot: Gyurit, aki érte jött, hogy feleségül vegye. A lány mögött Peti hegedül. Rózsi boldogan szalad vőlegénye karjaiba.

01 07 29 A falu utcáján vidáman robognak el a lakodalmas szekerek és a násznép. Énekelnek, Rózsi és Gyuri egymás mellet ülnek a szekéren.

01 08 08 Mártonéknál az egész család otthon búslakodik. Az asszony Petit szidja, hogy nem is jön el Évihez. Évi szomorúan szegi le a fejét, amikor kintről hegedűszó hallatszik. A lány megörül, most már az anyja is.

01 08 52 Mártonék háza előtt Peti és Évi is egymásra találnak. Egymásra mosolyognak, majd kézenfogva ők is a lakodalomba sietnek.

01 09 06 Az esküvőn az öreg cigány boldogan néz gyermekeire.

01 09 08 Vége.

Kimaradt jelenetek

13. kép (Kastély hallja) /este/
[A végleges jelenet folytatása. Mimi és a karmestere beszélgetése a 00 12 08 percnél.]
Mimi érdeklődését felkelti a karmester zeneszeretete. A fotelba huppanó férfira rátelepszik és egykori férjéről mesél, akitől elvált. Azóta gyűlöli a férfiakat, akik szerinte mind egyformák, kivéve azokat, akik a muzsikának szentelik az életüket. Az akcentussal hebegő művész egre zavartabban válaszolgat az erőszakosan udvarló testes matrónának, végül bevallja, hogy Prágában van egy menyasszonya. Az addig mosolygós Mimi sértődötten tolja el magától a férfit, amikor belép Várszeghy. A karnagy sietve távozik, a földbirtokos pedig megkéri Mimit, hogy vacsorázzék vele aznap a szalonban, mivel nem szeretné egyedül megünnepelni a születésnapját. Az idős házvezetőnő meghatott örömmel fogadja el a meghívást.

38. kép (Falu utcája) /nappal/
[A végleges jelenet ennek a folytatása, amit wish-sel vágtak össze az előző jelenettel. Helye a 00 19 14 perc után.]
Zsiga a kisbíróval és négy vasvillás legénnyel megy a falu utcáján Zsiga háza felé, hogy Petit erőszakkal elvigye katonának. Zsiga azt hazudja, hogy fia elbujdokolt, de amikor látja, hogy a kisbíró hajthatatlan, megpróbál ráhatni azzal, hogy figyelmezteti, hogy nem olyan nagy tisztség az övé: "Mintha valami fő-főbíró volnál, pedig csak afféle iciny-piciny pecsenyeforgató kisbíró vagy!"

61. kép (Várszeghy kapuja előtt) /nappal/
[A végleges jelenet folytatása 00 27 29-nél]
Várszeghy hintójának távozása után Mimi is a kapuhoz szalad,, felemelve szoknyáját hosszú, csipkés bugyija is kilátszik. Zsebkendőjével negédesen integet, és észre sem veszi, hogy a hátráló, szintén integető karmester a lábára lép. Mimi szerelmesen néz a karnagyra és próbálja nem mutatni fájdalmát. A távolban a szekéren vonuló katonák nótázása hallatszik, a jegenyékkel szegélyezett országúton Várszeghy batárját elnyeli a por.

95. kép (Falusi utcarész, holdfény, erős szélzúgás) /este/
[A végleges jelenet folytatása 00 42 48-nál. A forgatókönyvben a bakter mellett a sógor ballag az utcán.]
A bakter Zsigáék háza előtt megy el, amikor megpillantja a lócán ülő Rózsit. A lány szomorú arccal nézi a holdat, amit a bakter észrevesz és provokálóan kérdi, miért van egyedül. Rózsi szégyelli bevallani, hogy Gyuri szakított vele, ezért azt mondja, hogy a fiúnak sok a dolga, még éjjel is jár a malom. A részeg bakter epésen jegyzi meg, hogy Gyuri bort önt a garatra és a cigány a hegedűjével hajtja a kereket. Ebben a pillanatban a kocsmából kihallatszik Gyuri éneke, mire a bakter kineveti a lányt és tovább áll. Rózsi feláll, fázósan húzza össze a kendőjét és lehajtott fejjel megindul.

99. kép (A kocsma külső része, két ablakkal) /este/
[00 44 22 körül]
A bakter és a sógor a kocsma alé érve kintről nézik a verekedést. A bakter bíztatja a sógort, hogy menjen be és tegyen rendet, ő majd számolja azokat, akik az ajtón kirepülnek. Amint a sógor elindul, már vágódik is az ajtó és kirepül az első ember. A bakter felratja az ujját, úgy mondja: "Egy", mire a sötétben a sógor megszólal: "Ne számoljon kend..., ménkű üsönn belé..., mer' én vagyok!"

133. kép (Márton háza) /nappal/
[A végleges változat leegyszerűsíti Évi és Peti újratalálkozását. A forgatókönyvben árnyaltabb rész a 01 09 06-nál kezdődne.]
Mártonék lakásában az asszony az ablakon leselkedik lánya és Peti után, akik a kerítésnél találnak ismét egymásra. A mindig kicsinyes férje sürgeti, hogy menjenek ők is a lakodalmba, mert a népek mindent megesznek.
134. kép (Kurta udvara) /nappal/
Várszeghy az udvar közepén Rózsival kezdi a táncot. A padon Berta és Évi ülnek. Berta éppen szomorúan állapítja meg, hogy megintcsak őket nem viszik táncolni, amikor észre veszi, hogy Évi valakire rámosolyog. Amikor megkérdi kire mosolyog, Évi büszkén válaszolja: "A vőlegényemre!"

Érdekességek

  • Rózsahegyi Kálmán élete egyik legkevesebb szerepének tartotta Zsiga cigány figuráját. Ezt a szerepet színpadon is sokszor eljátszotta.
  • A női főszereplőnek, Zimonyi Mártának ez volt az egyetlen filmszerepe. A rendező, Deésy Alfréd egy Vígszínházi előadás szünetében kérte fel Rózsi szerepének eljátszására.
  • Zimonyi Márta a film forgatási ideje alatt ment férjhez Szentiványi Béla színész-rendezőhöz. (1941. augusztus 2.)
  • A filmben sok a külső jelenet, így a műtermi felvéteket mindössze két nap alatt készítették el. Az egész forgatás két hétig tartott.
  • Pataky Jenőnek ez volt az első paraszt-szerepe.
  • A filmnek a korabeli sajtó nagy sikert jósolt.
  • Az Erdélyi Filmgyártó Kft.-nek a két háború közötti filmjei közül A cigány hozta a legnagyobb anyagi sikert.
  • Az Erdélyi Filmgyártó Kft. A cigány és a Beszélő köntös című produkcióját párhuzamosan, ugyanbban az időben és filmgyárban forgatta.
  • A főcímen Gonda György neve tévesen "Gyonda"-ként szerepel.
  • Deésy Alfréd csak azzal a feltétellel írta meg a forgatókönyvet az Erdélyi Filmgyártó számára, ha ő maga rendezheti a filmet.
  • Dr. Katona Jenő Erdélyivel ellentétben nem nagyon bízott ebben a produkcióban. Tartott a népszínmű elavult stílusától, az idős rendező némafilmes eszköztárától és Rózsahegyi Kálmán régi, poros sikerdarabjától.
  • Katona számított rá, hogy Deésy az őrülési jelenet túlságosan teátrálisan fogja megoldani, ezért nagy nehezen rávette, hogy elképzelését módosítsa.
  • Erdélyi és Katona annyira szégyellték a kész filmet, hogy nem rendeztek szakmai bemutatót. Erdélyi technikai okokra hivatkozva elcsúsztatta annak időpontját, ami végül sohasem történt meg.
  • A forgatókönyv borítólapja szerint a filmet eredetileg Hegyi Barna fényképezte volna.
  • A kastélyban játszódó vacsorajelenetnél, ahol Várszeghy bemutatja a társaságnak Szedlacseket, a kép tetején belóg a mikrofon (00 14 55-nél).
  • Peti és Gyuri malomnál játszódó jelenetének első snittjét az erős vízcsobogás miatt némán vették fel és a párbeszédet utószinkronnal oldották meg. Ezt azonban nem a két képen szereplő színésszel vették fel, hanem ismeretlenekkel (00 22 30-nál). A jelenet folytatásának közelije sem a malomnál készült, hanem egy csendesebb helyszínen.
  • A filmbéli malom, a mai Berta malom és környéke az idők során annyira megváltozott, hogy a film alapján ma már szinte felismerhetetlen. A helyszínt a Hangosfilm Facebookján keresztül Hajdu Attilának sikerült megfejtenie 2015-ben.
  • A Szedlacseket játszó Ihász Lajos bátyja, Ihász Aladár 1957-ben Nagyváradon színészi jubileumának 50. évfordulóján saját rendezésében Zsiga szerpét játszotta A cigányban.
  • 1925-ben Rózsahegyi Kálmán Zsiga szerepét némafilmen is eljátszotta.
  • Az 1925-ös némafilmváltozatban Gyuri szerepét az itt Sándor sógort alakító Sárossy Andor játszotta.
  • Deésy a tízes évek végén több filmjét is ugyanezen a helyszínen forgatta (Álarcosbál, Éva).
  • Ugyanebben az évben Zimonyi és Rózsahegyi a Magyar Színház színpadán is együtt játszottak a Gyerygói bál című zenés játékban.
  • Így vallott Zimonyi Márta arról, hogyan kapta meg a főszerepet: "Már egy hete forgatták a »Cigány«-t és még nem volt Rózsika. Már hét nővel próbálkoztak, amikor végre valaki rám gondolt. Éppen a Vígszínházban néztük az előadást a férjemmel, amikor kihívattak, kivittek a gyárba és próbafelvételt készítettek rólam. De meg se várták, hogy sikerült-e, már csinálták velem a felvételeket."
  • Míg a hegedülni nem tudó Gábor Miklós keze és arca nem látható együtt egy snittben, az éppen akkor a Zeneakadémián tanuló Horváth Tivadar a valóságban is maga játszik a hegedűn.
  • Rózsahegyi Kálmán, akinek addigi pályafutását végigkísérte ez a népszínmű, a forgatáson sértődötten kérte számon Deésytől Szigligeti minden egyes a forgatókönyvből kihúzott mondatát.
  • Gábor Miklóst a filmbe mozis édesapja protezsálta ismerőse, Erdélyi István által.
  • A háború után, 1947-ben Erdélyi tanácsára Katona Jenő a filmnek egyes jeleneteit kivágta, és Rózsahegyivel, valamint annak tanítványaival moziszkeccsként játszotta. A produkcióról, amellyel sokáig járták az országot, így írt Katona a visszaemlékezésében: "Rózsahegyi Kálmán, a film főszereplője, egy kis színésznővel, aki színiiskolájában tanítványa volt, eljátszotta Rózsi megőrülésének jelenetét, amikor a filmben erre került sor. Az öregúr elhegedülte a jelenet során a nagy népszínmű-slágert, Dankó Pista »Eltörött a hegedűm« című dalát. Mivel azonban Kálmán bátyánk nem tudott hegedülni, csak imitálta a színpadon a hegedülést, a nótát pedig én játszottam a színfalak mögött, a szinkronitásra gondosan ügyelve. A nóta végén, amit látszólagos hegedüléséhez maga énekelt, zokogva földhöz vágta magát és addig zokogott, egyre erősebben, egyre görcsösebben, amíg ki nem tört a tapsvihar."
  • A népszínműből 1937-ben Geiszler Péter állami tanító forgatókönyvet írt, amelyből film soha nem készült. A 14 oldalas munka tartalmazza a kameraállásokat, főbb cselekmények leírását és a dialógusokat. Indigóval másolt eredeti példánya megtalálható a Filmarchívum könyvtárában.

Galéria

Vélemények

Szegény Deésy Alfréd maga is érezte a premieren, hogy rossz filmet csinált, mert mindenféle kifogást keresett, ami szokása volt. Aztán jöttek egyre-másra a vidéki eredmények, és íme, ez a rossz film lett az Erdélyi filmgyártó legnagyobb üzletfilmje! Bezzeg megjött a hangja Deésynek. Most már az ő filmje lett az ország legjobb filmje. Ez a siker valahogyan rendkívül lehangoló volt számomra. Úgy látszik, gondoltam keserűen, csak az tud a filmkészítésen komoly pénzt szerezni, aki eleve számít, a közönség ízléstelenségére. Sajnos ez a pesszimista tétel többször bebizonyosodott életemben, többek között a Talpalatnyi föld esetében.
Dr. Katona Jenő: Szerelmem a film (1969-1971. Kézirat, Filmarchívum Könyvtára)

Az átgozásban minden sallang lekerült, mind a meséről, mind a főhősök jellemábrázolásáról, úgy hogy szinte a filmen nem is látjuk a népszínmű-jelleget, hanem romantikus szerelmi mesét kapunk. Magyaros hangulat árad a képekből és ez a hangulat annál őszintébb és megragadóbb, mert a felvételek legnagyobb részét a szabadban készítették, a Tisza partján és maga a falusi nép is közreműködött a tömegjelenetek elkészítésénél és viseletükkel valóságos népi revüt adnak.
[Azonosítatlan forrású korabeli kritika]

Szigligeti Ede híres népszínműve a szép cigányleány és a molnárlegény szerelméről, a filmen nem aratta azt a sikert, mint hajdan a színpadon. A darab minden szerkezeti hibáját, lélektani lehetetlenségét és megoldásbeli naivitását, a film készítői fenntartás nélkül átültették a film forgatókönyvébe. Kárpótlásul azonban kétségtelenül kibővítették a mese keretét, mozgalmasságot vittek bele s helyenként a drámai feszültséggel sem fukarkodtak. De a rendezés minden erőfeszítése sem tudta elfelejtetni a darab felfogásának avultságát, műzamatát, problémátlanságát. Színpadias nyelvezete erőtlen volt, sőt néha belecsúszott egy-egy hamisítatlan pesti "bemondás".
[Azonosítatlan forrású korabeli kritika]

A Nemzeti Színház évenként be szokta mutatni Szigligeti Edének ezt a népszínművét. A filmen egy kissé réginek látszott a téma, azonban Deésy Alfréd rendező arra törekedett, hogy a népszínműből friss és eleven filmnépszínművet csináljon.
Lajta Andor: Tízéves a magyar hangosfilm 1931-1941 (1942)

[...] néhány részletében figyelemre méltó alkotás, Deésy Alfréd egyetlen sikeres hangosfilmje.
Nemeskürty István, 1983. (A képpé varázsolt idő)

Jó szándékú és határozott stílusra törekvő népszínmű. Az ilyen népszínművek szerepe vitathatatlan a vidéki néprétegek felé, amelyeknek szellemi ellátásával filmgyártásunk csak igen kevéssé törődik.
Új Magyarság, 1941.

A film tulajdonképpen két dologban újít az eredeti Szigligeti-darabhoz képest. Egyrészt bemutatja azt az asszimilációs ideált, amit a közönség is szívesen lát: a parasztosodó, letelepedett, a hatóságot vagy feljebbvalót tisztelő embert, másrészt nagyobb távolságot tart a cigányokkal szemben azzal, hogy buta, analfabéta, gyáva (a kocsmai verekedésnél a cigány és az osztrák az asztal alá bújik és csak a magyar állja az ütést) embernek mutatja be, legalizálva a velük való rendszerint lekezelő kapcsolatot.
Bernáth Péter: A távolságtartó megközelítés (Beszélő)

Az nem mentseg, hogy a darabot eredetileg Szigligeti írta színpadra és így a magyar színpadi irodalom kegyeleti tárgyai közé tartozik. Nem mentség azért, mert ez az örökös cigányozás és cigánykodás, a magyar társadalmi, sőt családi életnek ez a folytonos összekeverése a cigányokkal egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a magyarság külföldi hírnevét emelje, de igen alkalmas az ellenséges propaganda céljaira. Szigligeti darabjában is egy magyar lány lesz szerelmes és megy hozzá a cigányfiúhoz s a cigánylányt emeli magához egy magyar legény, nem is beszélve arról a szomorú háttérről, amelyen csak a cigányok nyilatkoznak nagy jellemeknek, mélyenlátó és megértő bölcseknek, a magyarok pedig csak romlott vagy félszeg figuráknak. Aki gondolni tud mindezekre, az jogos elfogultsággal és természetes ellenérzéssel fogadja ezt az új magyar darabot.
Magyar Kultúra, 1941.