Rákospalota népszerű mozija volt. 1911-ben alapították, de csak később kezdték el építeni. Eredeti épületének helye a szemtanúk egybehangzó állítása szerint az Arany János és Klapka György utca sarkánál, a mai Klapka György út 71. szám alatti üres telken volt. A moziról úgy tűnik, nem maradt fenn fénykép és a rendelkezésre álló dokumentum is nagyon kevés. Csupán az épületről maradt fenn egy fénykép, amely a hatvanas években készült, amikor már nem moziként funkcionált. A fotót rákospalotai helytörténészek találták meg a Fortepanon.
Petrás János rákospalotai kocsi készítő 1911-től kezdve két éven át vélhetően a műhelyéből átalakított helyiségben működtette a mozit, melynek anyagi sikerén felbuzdulva elhatározta, hogy külön épületet emel a vállalkozásnak. 1913. november 28-án kért építési engedélyt az Arany János utca 58. szám alá és fél évvel később 1914. április 21-én kapta meg a használatbavételi engedélyt a Vajda Ferenc kőművesmesterrel felhúzatott mozi épületére. Az építési engedélyt a Klapka György és Arany János utca sarkán álló telekre kérték, ami egy széljegyzet alapján a két utca valamelyikének 58-as számú háza volt. A Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1916-os kötete szerint az Arany János utca 58-ról van szó, ahol Petrás kocsikészítő műhelye volt ott. A moziépületet tehát vagy a műhely mellé, vagy annak lebontása után a helyére építtette. A volt mozi alighanem a mai Arany János utca 94-es számú telken állt.
A vállalkozás 1918-1921 között szünetelt. Az 1921-es mozirevízió során megint engedélyt kapott, és a 300 fősnek említett mozi, továbbra is Lyra néven 1922-ben már a működő mozik között szerepelt, ahol csak vasárnap és ünnepnapokon tartottak előadásokat. Engedélyese Petráss felesége volt, aki 1924-ig engedélyesként vitte a vállalkozást. Egy évvel később minden bizonnyal kibővítették a mozit, melynek befogadóképessége 380-ra nőtt. Új engedélyese özv. dr. Olgyay Lászlóné lett, aki 1926-ban megváltoztatta a mozi nevét Munkás-Mozgó-ra. A Népszava ezekkel a szavakkal köszöntötte az új vállalkozást: "A rákospalota-ujfalusi Lyra-mozgó új vezetőséget nyert s újonnan átalakítva Munkásotthon-mozgófényképszínház név alatt indult meg. Nevében is dokumentálni akarja ezzel, hogy a munkásság szórakozóhelye óhajt lenni és helyárai is igazolják ezen törekvését, mert a legolcsóbb mozik egyike, dacára annak, hogy a legújabb és legnagyobb filmattrakciókat játsza." Két évig üzemelt ezen a néven, gépésze Mészáros Ferenc volt, aki Ernemann márkájú gépeken dolgozott. A teremben, amelyben a vászon előtti színpadon a mozi saját zenekara játszott a filmek alatt, 1928-tól kezdve már kevesebb volt az ülőhely, mindössze 340 szék fért el. Ettől az évtől kezdve ismét más néven említik a mozit: Palota-Mozgó lett a neve, amelyet 1932-es bezárásáig Olgyainé vezetett. Ekkor vélhetően tőkehiány és a hangosfilmtechnikára való áttéréshez szükséges berendezések és felszerelésének hiánya miatt kénytelen volt mozija működését felfüggeszteni. Pedig mindent elkövetett a bezárás ellen: társként maga mellé vette dr. Hauser Bélánét, majd Wallenburger Ferencnét, akinek férje volt 1931-től a mozi igazgatója és műsorkötője. De hangos gép híján még így is csak némafilmeket tudtak vetíteni, ráadásul csak szerdánként és vasárnaponként, 2 illetve 4 előadásban. 1932-ben betársult a vállalkozásba a pestúlyhelyi Thierjung Antal is. Igaz, ebben az évben néma gépük már rendelkezett fotocellás hangleadóval, az év folyamán mégis be kellett zárniuk a mozit.
1936-ban özv. nemes Stojkovich Antalné vette át a mozi üzemeltetését. Eredetileg máshová kért engedélyt, végül ennél az elárvult épületnél kötött ki és 1936-ben korszerűsítette a mozit, amelyet a háború végéig vezetett. Csillag Lászlónéval együtt vezették a vállalkozást, amelynek igazgatója és műsorkötője Csillag László volt. A mozi nézőterét ekkor 349 férőhelyre bővítették és hetente csak 3-4 szer tartottak előadást. Endrődy Tibor lett az új gépész, aki vadonatúj Terta gépeken dolgozott. 1940-ben bekövetkezett az első nagyobb változás, amikor Csillag László helyett Szauberer Ferenc lett az igazgató és a műsorkötő. A mozi ekkor már naponta játszott új gépésszel, akit Kada Jánosnak hívtak. A Palota-mozgóban ő vetített egészen az államosításig. A következő évben Szalmássy Gyula lépett Szauberer örökébe, majd 1942-ben maga Sztojkovichné is beszállt a műsorlekötésbe. A nézőtéri székek száma ekkor ismeretlen okból lecsökkent 315-re. Lehetséges, hogy a gépház kibővítése miatt, ugyanis oda két Terta hangleadóval felszerelt Ernemann Magnifizenz gép került. A 25 méter hosszú nézőtér végén 4X4,5 méteres vászon volt kifeszítve.
A II. világháború után a mozit a Független Kisgazdapárt kapta meg. Vezetője Kossányi Józsefné a teljes épségében megmaradt épületet és üzemet vette át elődjétől. Az utolsó nagy változást az 1948-as év hozta, amikor a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat vette kezelésbe a Palota mozgót. Tóth Ernőt nevezték ki üzemvezetőnek és Szűcs Sándor lett az új gépész, mindössze azonban már csak egy évre, mert a mozik államosításakor 1949-ben a Palota mozit végleg megszűntették. A "Palota" nevet 1959-ben a kicsivel távolabbi, az Eötvös és Arany János utca sarkán lévő korábbi Colosseum mozi vete át.
A hatvanas évekből származó felvételen jól látható a mozi homlokzatának három keskeny ablaka, ami mögött a gépház volt és a nézőtéri ajtók közül az utolsó, valamint a fölötte lévő tábla, amely arra utal, hogy az épületet ekkor az Iskolabútor és Sportszergyár használta.
Forrás: Panoramio "Harmadik", Palotabarát ♦ Népszava, 1926/42. ♦ Budapest XV. kerületi blog ♦ Lajta Andor: Filmművészeti Évkönyvek 1920-1949 ♦ Budapesti Régi Mozik ♦ Rátonyi Gábor közlése
