SEHONNAI

The Vagabond (angol címfordítás), Ein Taugenichts (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Pakots József forgatókönyvíró

Szereplők

Fiáth Róbert Stanling Thomas, ültetvényes
Corthy Myra Claire, a felesége
Lubinszky Tibor Paul a kisfiuk 3 éves korában
Turán Gusztáv  Paul 18 éves korában
Kornay Richárd Saint Hilair, diplomata
Bársony Lilla Juliette, a felesége
Barta Irén Charlotte, a leányuk 16 éves korában
Kurd Viktor (Gellért Lajos) Cox
Konrády Péter   Box 
Faludi László  
Peterdy Klára  
Ujváry Miklós   
Tesséky László  

Technikai stáb

Szironthai-Lhotka István díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1919. április 7. (Corso) bemutató
1923. április 21 (Kamara) repríz
90/1920, – 16 éven felülieknek cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 90/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1600 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/5
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/34
  • Mozihét, 1917/30, 32, 1918/45
  • Mozi-Világ, 1917/31
  • Színházi Élet, 1918/11, 1919/14
  • Magyar Színpad, 1917. szeptember 3.
  • Pesti Hírlap, 1919. április 6.
  • Világ, 1919. április 6.
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 134. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1053. p.
  • Budapesti Hírlap, 1923. április 21, 22.
  • Népszava 1923. április 21.
  • Az Újság, 1923. április 22.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. 96. p., III. 45. p. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.);
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  354. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44., 46. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 177. p.

Tartalom

„Stanling amerikai ültetvényes családjával Claire nevű feleségével és Paul nevű hároméves kisfiával európai rokonokat látogat meg, Saint Hilair diplomatát és feleségét Juliette-et, akiknek szintén van egy kétéves kis gyermekük, Charlotte. A diplomata feleségének szerelmi viszonya van egy Darville nevű kapitánnyal s ebből a viszonyból születik a kis Charlotte is. Stanling, az ültetvényes rájön arra, hogy Darville kapitánynak egy férjes nővel viszonya van s hogy e viszony gyümölcse egy gyermek. A végzet kegyetlen tréfája azt is elhiteti vele, hogy a hűtlen hitves az ő saját felesége, Claire, aki négy év előtt Európában tartózkodott, tehát bízvást lehetett a kapitány szeretője. A rettenetes féltékenységű, egzotikus vadságú ember erre kis fiát, Pault, akit most már a kapitány fiának gondol, odaadja egy betörőnek, Coxnak, akit éppen a saját lakosztályában betörés közben csíp nyakon, hogy neveljen a gyerekből gazembert. Ez a magát megcsaltnak hitt embernek bosszúja feleségével szemben, akinek meg is mondja rettenetes tettét. Nyolc év múlt el azóta, Stanling Amerikában él egy távoleső ültetvényen, Juliette is visszavonultan él kis leányával, az immár tíz éves Charlotte-tal. A két nővér, Juliette és Claire nem érintkezik egymással. Saint Hilair is rég meghalt. Paul, aki most 12 éves, a betörő családnál van s azt hiszi magáról, hogy ő Coxnak a fia. Ütik-verik s apró tolvajlásokra használják fel. Claire minden idejét gyermeke felkutatására fordítja s bár mindent elkövet, nem akad nyomára. Vallásos buzgalmában keres enyhülést s egy ízben, amikor a templomba megy imádkozni, saját fia, akit Coxék küldtek oda, hogy lopjon,kiveszi zsebéből pénztárcáját. Rendőrök jönnek, hogy bekísérjék, de az anya, aki bár nem ismeri fel csavargóvá lett fiát, azt mondja a rendőröknek, hogy a pénzt jószántából adta a kisfiúnak. A kisfiút annyira meghatja ez a jelenet, hogy anyja után sompolyog a templomba s melléje csúsztatja a pénztárcát. Juliette e nyolc év alatt többször levelet ír Stanlingnak s abban esküvel erősítgeti, hogy ő volt a kapitány kedvese s az ő gyermekének volt az apja Darville. Kéri, jöjjön haza, bocsásson meg ártatlan feleségének. De Stanling nem hisz és hajthatatlan marad. Hat év múlt el ismét. Paul, aki még mindig a betörő családnál van, szálas, szép ifjúvá serdül. Folyton olvas s bár már nem mernek vele oly szigorúan bánni, nem tud karmaik közül szabadulni. Titokban urasági inasnak áll be Juliette-ékhez, csak éjjelre oson haza néha a tolvajtanyára. Stanling is megöregedett s megtört, de még mindig vonakodik a folyton érkező levelek dacára Európába utazni. Végül mégis elhatározza magát s útnak indul. Cox ezalatt betörést tervez Juliette-ék villájába s éjjel besurran az alvó Charlotte szobájába. Paul a lármára besiet, hátulról le akarja ütni a tolvajt, de meglepetve ismeri fel Coxot és felkiált: «Apám, te vagy ?» Charlotte mikor azt hallja, hogy az inas, aki iránt titkos érdeklődéssel viseltetik, a betörőt apjának mondja, elájul. Paulnak természetesen mennie kell állásából. Stanling, az immár milliárdossá lett ültetvényes megérkezik, felkeresi Coxot és visszaköveteli tőle fiát. Cox ekkor meg akarja zsarolni, de Stanling nem hagyja magát. Cox lefogja, megkötözi, a belépő Paul azonban kiszabadítja kötelékeiből. Most már kiderül minden s az apa és fiú egymás karjába omlanak. Innen tovább rohamosan közelednek az események a kibékítő kifejléshez. A vezeklő apa visszavezeti megtalált fiát a szenvedő anyához. Paul és Charlotte pedig egymáséi lesznek és hosszú évek viharos szenvedéseit feledteti a legtisztább, legderűsebb boldogság.” (Mozihét, 1917/32)

Galéria

Vélemények

„Pakots József harmadik filmműve a Sehonnai cimet viseli. Egy anya kálváriáját tárgyalja ez a végzettragédia, amelynek főhőse egy hároméves kisfiú, akit egy rettenetes félreértés miatt, illetőleg bosszúból a tulajdon apja ad oda egy betörőnek, hogy belőle is hasonló elvetemült embert neveljen." (Mozihét, 1917/32)

A Star filmgyár április 7-én mutatja be legújabb nagyszabású 4 felvonásos drámáját, a Sehonnai-t, amely egyike a legérdekesebb történeteknek. Egy szerencsétlen anya szomorú kálváriája vonul végig a darabban, amelynek minden egyes jelenete csupa izgalom. A darab kiállítása és rendezése minden tekintetben megállja a versenyt a külföld legszebb filmjeivel is. A szöveget Pakots József írta s a rendezés Deésy Alfréd munkája. A főbb szerepeket a darabban Fiáth Róbert, Bársony Lilla, Faludi László Kornay Richárd, Peterdy Klára és Ujváry Miklós játsszák." (Színházi Élet, 1919/14)

„A Star-filmgyár április 7-én mutatja be legújabb nagyszabású 4 felvonásos drámáját, a Sehonnait, amely egyike a legérdekesebb történeteknek. Egy szerencsétlen anya szomorú kálváriája vonul végig a darabban, melynek minden egyes jelenete csupa izgalom.” (Világ, 1919. április 6.)