Cornelius Hintner | rendező |
Henri Meilhac | író (operett libretto: Mam’zelle Nitouche, 1883) |
Albert Millaud | író (operett libretto: Mam’zelle Nitouche, 1883) |
Pakots József | forgatókönyvíró |
Florimond Ronger Hervé | zene |
Lóth Ila | Denise, de Flavigny, a Nebántsvirág |
Kardoss Géza | Celestin a zárda orgonistája/ Floridor operettszerző |
Fiáth Róbert (Fehér Gyula) | őrnagy |
Jean Ducret (Erkel Gusztáv) | Fernande de Champlotreux hadnagy |
Corthy Myra | Corinna |
F. Lányi Irma | fejedelemasszony |
Virágh Ferenc | színigazgató |
Vass Károly | operatőr |
Szironthai Lhotka István | díszlettervező |
Geiger Richárd | producer |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1918. július 17. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
1918. december 2. (Corso) | bemutató |
1918. december 6. (Bécs) | bemutató |
1920. március 29. (Corso) | repríz |
90/1920 | cenzúrahatározat |
Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, az osztrák forgalmi kópia hossza: 2000 méter, hossza a 90/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1480 méter.
kópia | nem maradt fenn |
fotó | MNFA Fotótára, (2 db); OSZK, Színháztörténeti Tár (1 db), Hangosfilm (6 db) |
A “Fehér galambok” elnevezésű zárda ódon falai között nevelkedik a pajkos Denise de Flavigny kisasszony. Esküvőjéről és arról a még ismeretlen fiatalemberről álmodozik, akinek elrebegi majd a boldogító igent. Párizsban szülei már kiszemelték jövendőbelijét Fernande de Champlotreux hadnagy személyében. A fiatalember meglátogatja menyasszonyjelöltjét, de a szendének mutatkozó zárdaszűz nem ébreszt benne mély érzelmeket. A zárda orgonistája Celestin titokban pikáns operettet komponál Floridor álnéven. A városi színház elfogadja a darabot, és megkezdődnek a próbák. Elérkezik a premier napja, a szerző szeretne részt venni az előadáson, de a kolostorból nem könnyű elszabadulni. Már szökést tervez, mikor a fejedelemasszony hívatja. Denise kisasszonyt kell elkísérnie Párizsba a szüleihez. Celestin vállalkozik a feladatra, de Párizs helyett az operett premierjére viszi a zárdanövendéket. A primadonna az utolsó pillanatban lemondja az előadást, és a kis Denise ugrik be a szerepébe. Óriási sikert arat. A nézőtéren van Fernande hadnagy is, beleszeret az ismeretlen primadonnába, nem sejtvén, hogy azonos a szende zárdaszűzzel. Celestin és Denise mulatságos kalandok közben egy huszárkaszárnyába kerülnek. Itt kénytelenek uniformisba bújni, hogy ne ismerjék fel őket. Majd végre visszajutnak a zárdába, ahol közben már tudják, hogy nem is jártak a lány szüleinél. Végül minden tisztázódik és a szerelmes Fernande hadnagy feleségül veszi Deniset. (Forrás: Mozihét, 1918/41)
„A kis Denise, a Fehér Galambok zárdája pajkos növendékének, a kettős életű Celestinnek kedves és vidám históriája régi emlékeket idéztek elő s a lelkekben ott muzsikált a világhírű operett bűbájos melódiája. Állandó kacagás és taps pecsételte meg e filmjáték őszinte nagy sikerét. Lóth Ila a Nebántsvirág kisasszony szerepében ismét meghódította a főpróba közönségét, megkapóan kedves játékávai. Kardos Géza, a Vígszínház művésze, Celestin-Floridor szerepében állandó derültségben tartott mindenkit. De Fiáth Róbert, Ducret János, Virág Ferenc és Corihy Mira és F. Lányi Irma is egyformán nagy tetszésben részesedtek.” (Pesti Hírlap, 1918. július 21) .
„A filmátdolgozás a bájos vígjátéknak nemcsak minden francia szellemű finomságát kihozta, hanem még újakkal is megtoldotta, és a belekomponált jelenetek frappánsan egészítették ki a színpadi egység korlátai közé szorított és akcióval teli cselekményt. A közönség felfedezte a Nebántsvirágban a legkitűnőbb magyar filmvígjátékot.” (Színházi Élet, 1918/30)
„A régi Népszínháznak egyik legszebb műsordarabját viszi vászonra a Star filmgyár abban az újdonságban, amit hétfőn a Corso bemutat Ez a szövegében is rendkívül értékes operett Pakots József átdolgozásában kerül vászonra. A Star-filmgyár kész garancia rá, hogy a Nebántsvirág mint film is meghódítja majd a közönséget. Kiállítása, előadása egyaránt elsőrangúnak ígérkezik. A rendezés Hintner Kornélius munkája. A címszerepben Lóth lla még nagyobb sikert arat majd, mint a Csitri címszerepében. Partnereiről, Kardos Gézáról, Virágh Ferencről, Korthy Miráról, Fiáth Róbertről, Ducret Jánosról, F. Lányi Irmáról szintén sok jót mondanak azok, akik a filmet már látták.” (Pesti Hírlap, 1918. december 1.)
„A Starfilmgyár az őszi szezonban immár ötödik újdonságával lép a mozilátogató közönség elé. Hervé örökéletű operettjét, a Nebántsvirágot, négy felvonásos filmdarabra dolgozta fel Pakots József. A lebilincselően poétikus operett minden egyes alakja kitűnően érvényesül a filmen és látva a szebbnél-szebb jeleneteket, szinte felcsendülnek emlékeinkben a Nebántsvirág gyönyörű melódiái. A darabot Hintner Cornelius főrendező rendezte. Nitouche kisasszony pajkos szerepét Lóth Ila, a gyors népszerűségre szert tett bakfis-primadonna játszotta el, mégpedig olyan sikerrel, hogy nevét nemsokára, együtt fogják emlegetni a legkiválóbb film primadonnákkal." (Pesti Napló, 1918. december 1.)
„A régi Népszínház felejthetetlen szép emlékei elevenednek meg a közönség előtt, amikor filmen látja viszont Hervé örökbecsű bájos operettjét, a „Nebántsvirág"-ot. a kis Denise de Flavignvit, Celestine-Floridort, a daliás francia huszárokat s a pajkosan kedves zárdanövendékeket. E Star újdonságban a kis csintalan Denise ájtatos arca, rövid életű primadonnáskodása, Celestine komikusan kettős élete, a fehér galambok zárdájának ünnepi hangulata, a kaszárnyaélet humora valósággal elénk varázsolja Hervé muzsikájának vidám, fülbemászó dallamait is. A filmátdolgozás frappáns ötletekkel egészítette ki az operett cselekményét, úgy, hogy a „Nebántsvirág" filmpremierje igazán szenzációs sikerű színházi eseménynek ígérkezik. Állandó kacagás és taps kiséri az egyes jeleneteket. Lóth Ila, a közönség dédelgetett kedvenc filmművésznője Denise szerepében nagy lelki és művészi gyönyörűséget szerez a közönségnek, ugyancsak művészi alakitást nyújtott Celestine burleszk szerepében Kardoss Géza, a Vígszínház tagja is, de jók voltak a többi szereplők: Corthy Mira, Fiáth Róbert, Doucret János, F. Lányi Irma és Virág Ferenc is. Nagy érdemei vannak a siker körül Hintner Cornélius főrendezőnek, aki biztos kézzel és sokoldalú művészi hivatottsággal végezte a rendezés nehéz feladatát.” (Színházi Élet, 1918/48)