NÁSZDAL

The Wedding-song (angol), Das Hochzeitslied (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Balla Ignác forgatókönyvíró
Újhelyi Nándor forgatókönyvíró

Szereplők

Olt Arisztid (=Lugosi Béla) Paul Bertram, hegedűművész
Peterdy Klára Sylvia, a felesége
Barta Irén Bertramék kislánya
Kornay Richárd  Ström Tivadar vizsgálóbíró
Lajthay Károly Izau, zongoraművész
ifj. Hatvani Károly Ström Károly, a vizsgálóbíró fia

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer
Rákosi Tibor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.

gyártó cég 
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1918. február 27. (Corso)   sajtóbemutató
1918. március 6. (Corso) sajtóbemutató
1918. április 8. (Corso) bemutató
1918. december 27. (Bécs) bemutató
99/1920 cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Pilis hegység
  • Balaton part

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 99/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1390 méter.

Fellelhetőség, források

  • A film kópiája nem maradt fenn.

Bibliográfia

  • Mozihét, 1918/7, 14, 15, 35
  • Mozi-Világ, 1918/10, 14
  • Színházi Élet, 1918/15
  • Magyar Színpad, 1917. szeptember 4.
  • Mozi Műsor (Kassa), 1918/15
  • Pesti Hírlap, 1918. április 7.
  • Pesti Napló, 1918. április 9.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/114
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1177. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 94. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  352. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 205. p.

Tartalom

Bertram hegedűművész boldogan él szép fiatal feleségével, Sylviával és kislányával. Barátja, Izau zongoraművész beleszeret az szép asszonyba, és éjszakának idején belopózik a hálószobájába, hogy szerelmet raboljon tőle. Bertram kislánya felriad álmából és megmenti édesanyját az orvtámadástól. A férj egy hatalmas sziklacsúcs ormára csalja, és párbajra kényszeríti a támadót. Izau a megadott jel előtt lő, de célt téveszt. Bertram lövése viszont halálra sebzi Izaut, aki lezuhan a mélybe, és felismerhetetlenségig összeroncsolódik. Bertram, aki azt hiszi, hogy felesége hűtlen lett hozzá, elcseréli áldozatának iratait a magáéval, és elbujdosik. A rendőrség őt véli halottnak, és Izau után nyomoz. Bertram egy kis erdei lakban hegedűoktatásból tengeti életét. Egyetlen emléke, Sylvia arcképe lesz az árulója. Letartóztatják, és börtönbe zárják. Cellájában eljátssza azt a nászdalt, melyet az esküvőjére komponált. Az asszony éppen a vizsgálóbírónál van, és felismeri a rég hallott bűvös melódiát, és akkor döbben rá, hogy nem Izau, hanem a férje szenved a börtönben. Tisztázódik a helyzet. Bertramot felmentik. Az egymásra talált pár elutazik oda, ahol egykor oly boldogan töltötték a mézesheteiket. (Forrás: Mozihét, 1918/14)

Érdekességek

  • A film szakmai bemutatóját a Mozihétben kétszer is meghirdették, először február 28-ra, majd március 6-ra. A második bemutatóról a Pesti Hírlap 1918. március 8-án beszámolt. Lehetséges, hogy a korábbi bemutató elmaradt.

Galéria

Vélemények

„A Színházi Élet egy fotográfiát mutat most be a darabból. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor a gyilkos Bertram hegedűművész bánatában elrejtőzik a világ elől. Egy kis folyondárral befuttatott erdei lakba költözik s hegedű órák adásával tengeti életét. Felesége hűséges gyásszal adózik a halottnak hitt férje emlékének s amikor egy véletlen folytán megpillantja Bertramot, azt hiszi, hogy ő férjének gyilkosa A kép fotográfiai tisztasága oly meglepően művészi, hogy szinte élnek és mozognak benne az alakok. Pedig ennek a képnek szépsége csak elenyésző csekélység a többi jelenet hatásához képest A tóparti jelenet, amikor a fiatal, alig egy napos házasok a tó partján hancúroznak s Bertram eljátssza nászdalát ifjú arájának, Izau zongoraművész orvtámadása, s azután a halálos párbaj, amely egy égig emelkedő, hatalmas sziklacsúcs ormán játszódik le s végül a börtönjelenet, amikor Bertram eljátssza újból régi boldogsága tűnő emlékét, a nászdalt s Bertramné rájön, hogy férje az, akit ő juttatott börtönbe, oly megkapóan drámai, hogy a közönség visszafojtott lélekzettel lesi a mindvégig izgalmas drámai cselekmény lefolyását.
A darab kiállítása és rendezése hatalmas munkát rótt Deésy Alfréd főrendezőre, aki ötletes bravúrral oldotta meg a helyszíni felvételek megválasztásának nehéz kérdését is. Kiválasztotta a pilisi hegység egy alig ismert vadregényes festői tájékát s azután kiszemelte a Balaton partjának egy olyan nyúlványát, amely látványosság szempontjából is elsőrendű fotográfiái attrakció.” (Színházi Élet, 1918/15)

„Amikor ez a film, a Nászdal, még csak a főpróba közönsége előtt került vászonra, már akkor is az volt az általános vélemény, hogy a Star önmagát multa felül. Már akkor úgy beszéltek a Nászdal-ról, hogy az kitűnően megkonstruált sujetje, bámulatosan szép kiállítása, ötletes rendezése révén magasan felülemelkedik a rendes átlagon, hogy fotográfiái bravúrosak s az egyes jelenetek drámai mélysége és színes fordulata teljesen lebilincseli a közönség figyelmét.” (Pesti Hírlap, 1918. április 7.) 

„A Star darabjai eddig is arról voltak nevezetesek, hogy látványosságba illő kiállításukkal nem veheti fel senki a versenyt; de amit a Star ebben a darabban nyújtott, az felülmúl minden várakozást. Olyan ez a kép, mint egy színes, varázslatos meseköltemény. Tele költői szépségekkel, napsugárral és izzó drámával. Az a jelenet például, amely Bertram hegedűművész feleségének intim hálószobájában játszódik le, annyira lebilincseli a közönség figyelmét, hogy szinte visszafojtott lélekzettel lesi mindenki az izgalmas cselekmény lefolyását.” (Pesti Napló, 1918. április 9.)