LILI

Egy nagymama naplójából (alcím), Lili, the grandmother’s diary

Alkotók

Cornelius Hintner rendező
Alfred Hennequin író (operett libretto, 1882)
Albert Millaud író (operett libretto, 1882)
Faragó Jenő forgatókönyv
Florimond Hervé zeneszerző (operett, 1882)

Szereplők

Andorffy Ida Lili
Vándory Gusztáv Plinchard trombitás / Plinchard tábornok
Lóth Ila Antoinine, Lili unokája
Turán Gusztáv  René
Kornay Richárd  de la Grange báró
Ujváry Miklós Saint Hypothese

Technikai stáb

Vass Károly operatőr
Szironthai Lhotka István  díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer
Rákosi Tibor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.

gyártó cég 
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1917. október 24. (Uránia)   sajtóbemutató
1918. január 7. (Corso) bemutató
1918. február 8. (Bécs) bemutató
90/1920 cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, hossza a 90/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1025 méter.

Fellelhetőség, források

Kópia a film kópiája elveszett
Plakát OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Pán József)

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1917/37
  • Mozihét, 1917/12, 38, 41, 42, 47, 1918/2
  • Mozi-Világ, 1917/35, 42, 43, 50, 51, 1918/1
  • Színházi Élet, 1917/ 44 (a sajtóbemutatóról)
  • A mozi (Miskolc), 1918/9
  • Mozihét (Nyíregyháza), 1918/5
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/91
  • 8 Órai Újság, 1918. január 6., 8.
  • Pesti Hírlap, 1918. január 5, 6, 8, 10, 13, 15.
  • Magyarország, 1918. január 9, 15.
  • Képes Mozivilág, 1920/6 (Szironthai Lhotkáról)
  • Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 5. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1050. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 93. p.
  • Radó István: Balogh Béla. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 19-20. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  352. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 76. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

"Ott kezdődik e kedves történet, hogy Antoinine egy élénk, bájos fiatal leány szerelmes Renébe, egy csinos ifjúba. A leány nagymamája rajta kapja a fiatalokat, amint csókolóznak. A fiút elkergeti, a kislányt pedig megbünteti. Antoinine naiv öngyilkossági terveket eszel ki, de nincs bátorsága az öngyilkosságra. Mialatt revolverért kutatja végig nagymamája minden szekrényét, különös leletre bukkan. Egy finom aranyvágású könyv ez: Lili naplója. Ezt a naplót a nagymama írta csitri leány és fiatalasszony korában. Antoinine borzasztó kíváncsi a nagymama múltjára és a szőnyegre hasalva olvasni kezdi a naplót. Szörnyű titkok derülnek ki. A nagymama is szerelmes volt valamikor, kis Lili korában, egy Plinchard nevű fiatal századtrombitásba. De őt se akarták hozzáadni a szerelmeséhez, ellenben hozzákényszerítették De la Grange báróhoz, akit nem szeretett. A báró nevében egy öreg matuzsálemkorú nagybácsi Saint Hypothes marquis kéri meg a kezét s a szülők boldogan odaadják. Plinchard trombitás boldogtalanul távozik, s a kis Lili még  boldogtalanabbul néz utána. Az idő telik, Liliből asszony lesz és boldogtalan. A báró elhanyagolja, szeretője van egy Leona nevü chansonette. Lilit most a mindinkább megfiatalodó nagybácsi ostromolja szerelmével, természetesen erős visszautasításra találva. Plinchardból hadnagy lesz, mert megmenti ezredesének leányát, akit egy szilaj paripa magával ragad. A véletlen Plinchardot abba a városba hozza, ahol De la Grange-ék laknak. Itt elhódítja De la Grange-tól a szeretőjét, a chansonettet. A bárónénál estély van, amelyen Plinchard is megjelenik. A találkozás annyira hat Lilire, hogy súlyos fejgörcsöt kap és még a mulatság alatt visszavonul hálószobájába. A vakmerő Plinchard utána oson. Ennek az éjnek kedves titka van. Eddig szól a napló. A kandi Antoinine boldog, hogy a nagymama csalafinta történetének bizalmas titkait megismerhette. Ez lesz most a fegyver a nagymama ellen. A fegyver annál hatásosabbnak ígérkezik, mert a kiszemelt ideálnak Renének nagybácsija épen ama bizonyos Plinchard hadnagy, aki most már öreg tábornok. A fiatalok az öreg tábornok pártfogását kérik a nagymama ellenében. Plinchard tábornok nem is hagyja a fiatalokat, felkeresi a nagymamát, aki visszaemlékezvén a maga bohóságaira, végre igent mond." (Mozihét, 1917/38)

Short English content:  The grandmother catches her granddaughter Antoinine and a young man René kissing. She chases the boy and punishes her granddaughter. Antoinine wants to commit suicide, but while she is looking for a revolver she finds her grandmother's maiden diary and she immediately begins to read it lying on the carpet. The past comes to life. We see Antoinine’s grandmother as a young girl, her name is Lili, and she is in love with Plichard the military trumpeter. Her parents do not agree their marriage. Lili becomes the wife of Baron De la Grange by force whose side she is unhappy. One day Plinchard who in the meantime became a lieutenant turns up at a party organized by Lili. This encounter shocked Lili and she withdraws in her bedroom during the party. However, the audacious Plinchard follows her. And only the diary kept the secret of this beautiful night. Antoinine closes the diary with radiant face. She has now a weapon against her grandmother. René’s uncle is none other than Plinchard lieutenant (now general) the hero of grandmother’s diary, and due to his intervention, the grandmother finally agrees the marriage of Antoinine and René.

 

 

Érdekességek

A Mozihétben megjelent hirdetések szerint filmet eredetileg Deésy Alfréd rendezte volna, Lili szerepét Peterdi Klárának és Barta Irénnek, Plinchard szerepét Olt Aristidnek, azaz Lugosi Bélának szánták.

Lili (1917) tervezett szereposztás

Galéria

Vélemények

Még ma is kigyúlnak a szemek és megdobognak a szívek annál a visszaemlékezésnél, amely Hervé gyönyörű muzsikájú, bájos történetű operettjét, a Lili-t idézi emlékezetbe A legszebb poézis varázsa ömlik el ezen a darabon és bár tartalmi szépségét finom dallamos zenéje hozta igazán érvényre, a filmdarab, amely belőle készült, nemcsak a történet bájosságát eleveníti meg, hanem képeiben, jeleneteiben, drámai akciójában benne muzsikál a darab ritmusa is." (Mozihét, 1917/38) 

„A Star filmgyár legújabb nagyszabású film művét Hervé bájos történetű operettjét, a Lilit ma, január hó 7-én mutatja be közönségének a Corso. A Lili képeiben, jeleneteiben szinte benne lüktet az operett gyönyörű szép muzsikája is. A nagymama naplója, amelyet csitri leánykorában írt Lili, szerelmi történetének megismétlése s a századtrombitásból lett generális romantikája elevenedik meg a nézőközönség előtt. Lili — a nagymama, Plinchard századtrombitás és a tábornok nagyhatású szerepét Andorffy Ida, illetve Vándory Gusztáv játsszák. Mellettük a Star gárdájának többi müvész tagjai Antoinie megszemélyesítője, Lóth Ila, a pajkos bakfis primadonna, aki elbájoló ifjúságával és nagyszerű játékával fénypontja a darabnak, továbbá Kornay Richard, Turán Gusztáv és Ujváry Miklós szintén nagyban hozzájárultak a kitűnően sikerült filmszenzáció tökéletes sikeréhez. Hatalmas munkát végzett a film színre hozatala körül Hintner Cornélius festőművész rendező is, aki művészi gárdájával a legtökéletesebbet produkálta. A díszleteket Szirontay Lhotka iparművész-tanár tervezte.” (8 Órai Újság, 1918. január 8.) 

„(A Lili.) Szenzációs siker keretében tegnap mutatta be a Korzó mozi a Star filmgyár legújabb nagyszabású filmművét, a Lilit. Három évtizeddel ezelőtt, amikor a régi Népszínház előadta ezt az egész világon nagy sikert aratott operettet, a Lili dallamával volt tele az egész világ, az egész ország. Akkor Hegyi Aranka kreálta a hármas női főszerepet, később Küry Klára vette át tőle. A Star filmgyár Hervé világhírű operettjét a művészi tökéletesség s a filmtechnika nagyszerű eszközeivel állította elő. A filmdarabban a hármas női szerepkört Lóth Ila, a moziszínpad bájos bakfis primadonnája játssza s mint Hegyi Aranka és Küry Klára utóda, méltán tarthat számot arra, hogy nevét Weixler Dorrittal együtt emlegesse a mozilátogató közönség. A siker legékesebb bizonysága, hogy a közönség valósággal megostromolta, a Korzó jegypénztárát. Ajánlatos tehát, hogy a közönség mar a délelőtti órákban előre váltsa meg a jegyét.” (Magyarország, 1918. január 9.) 

„(A „Lili" nagy sikere.) Az a nagy siker, amely a legújabb Star-film, a „Lili" bemutatójával járt, egyre jobban érezteti hatását. Akárcsak a premier napján, ma is és mindennap olyan zsúfolt házak mellett kerül színre a Korzóban, hogy a mozgóképszínház a közönség óhajának engedve, kénytelen volt a darabot prolongálni. A „Lili" tehát a jövő hét minden egyes napján újból műsoron marad a Korzóban. A Star-filmgyár a darab művészi kiállításával oly nagy érdemeket szerzett a hazai filmipar körül, hogy szinte máról-holnapra versenytárssá lett a legnagyobb és leghíresebb külföldi filmgyáraknak.” (Magyarország, 1918. január 15.) 

„Pompás ötlet volt tehát a Startól, hogy a Lilit filmre vitte. Legalább mozgószinházban élvezheti a közönség a Lili megkapóan kedves történetét és hallgathatja — kisérő zene gyanánt — a nagyszerű muzsikát. Bizonyos, hogy akik valaha látták a páratlan népszínházi együttes előadásában a Lili-t, azok elmennek megnézni, hogy felidézzék emlékezetét, Hegyi Aranka, Küry Klára, Szirmai Imre, Kassai, Vidor alakításainak emlékét A Corso hétfői bemutatóján a fiatalság mellett már sűrűn voltak olyanok, akik a Népszínház törzspublikumához tartoztak... Különben is igaz, őszinte tetszés kísérte a Lilit, melynek címszerepében Lóth Ila igen bájos jelenség, akire a Star, de a közönség is méltán néz nagy várakozással.” (Pesti Hírlap, 1918. január 8.) 

„Zsúfolt házak mellett kerül színre napról-napra a Corsóban a Star-filmgyár hamar népszerűvé lett filmműve, a Lili. A premierrel járó izgalom még jóformán le sem csillapodott és a Star máris új jelét adta nagy teljesítőképességének. A Lilivel kapcsolatban ugyanis ma mutatták be Deésy Alfréd rendezésében a Star-filmgyár legújabb kétfelvonásos életképét, Az estélyi ruhát, amelynek fő női szerepét az amerikai szépségű Lucie Wett játssza finom eleganciával és művészettel. Az estélyi ruha keretében egy divatrevű is szerepel, a legújabb divatkreációkkal.” (Pesti Hírlap, 1918. január 10.) 

„(A Lili nagy sikere.) A váci-utcai Corsó mozinál az volt a rendszer, hogy hetenként kétszer adott új műsort: hétfőn és csütörtökön. Csak ritkán — főleg ha amerikai film-slágerek birtokába jutott — tért el ettől és adta ugyanazt a műsort teljes héten át. Meglepetésként hathat tehát a Corso disztingvált, finom publikumára, hogy a Corso a jövő héten is azt a filmet adja, amit a múlt héten adott, nevezetesen a Lili c. filmet. És e meglepetéssel nyilván az öröm társul, tudván, hogy a Lili — magyar film! Amit tehát még egy amerikai film se tudott elérni a Corsónál, azt eléri, egy magyar film. A Star-filmgyárnak műhelyéből került ki a Lili, mely üdeségével, a muzsikájával olyannyira meghódította a közönséget. Szóval hétfőn ismét a Lili kedvéért fog majd a Corso pénztárai előtt tolongani a közönség.” (Pesti Hírlap, 1918. január 13.) 

„(A Lili-láz), amit annak idején, amikor a Népszínház Hervé bűbájos operettjét adta, a krónikás fővárosi tünetként följegyzett, mintha kiújult volna, most, hogy a Corso a népszerűvé lett Star-filmet, a Lili-t adja. Ma, hétfőn, négyszer telt meg rá a Corso elegáns nézőtere, jóllehet már teljes egy héten át műsoron volt.” (Pesti Hírlap, 1918. január 15.)