AZ ÖSSZEESKÜVŐK

Tartalom

Báró Györgyfalvi földbirtokos fia, Béla erdei lovaglás során találkozik gyermekkori barátnőjével, a szomszéd földbirtokos lányával, Eszterházy Saroltával. Béla udvarol, szerelmet vall a lánynak. Sarolta viszonozza érzelmeit, de nem lehet az övé, mert apja a nagy vagyonú és befolyásos Velkovics tábornoknak szánja. A tábornok nem szerelemből udvarol a bűbájos baronessznek, hanem mert a gazdag és előkelő szomszédnővel való kapcsolat beleillik becsvágyó terveibe. Miután Sarolta apja a Béláék kastélyában tartott újévi ünnepen jelenti be az eljegyzést, a fiatalember elhatározza, hogy a hadseregben vállal szolgálatot. Hű szolgájával, Jánossal Bécsbe megy és Frankenberg tábornok ajánlásával a császárnő gárdájába kerül, ahol bensőséges barátságot köt a tábornok fiával, Paul-lal, aki szintén ott szolgál. Velkovics is Bécsben tartózkodik, s szeretője, Santini énekesnő házában összeesküvő csoportot szervez, amelynek segítségével Illyria trónjára pályázik. Paul közvetítésével Bélát is bevezetik a szép és kacér Santini házába. Az énekesnőnek megtetszik a fiatal magyar és kiveti rá hálóját. A császárnő udvarhölgye, Lehnberg bárónő pedig Paul-ba szerelmes. Rendőrséggel figyelteti a fiatalembert, s mikor az megismerkedik Strasser aranyműves lányával, Poldival, rájuk uszítja a szüzességi bizottságot. Arról is gondoskodik, hogy a két barát ügyeiről beszámoló kerüljön a császárnő kezébe és így a barátok rövidesen kegyvesztettek lesznek. A minisztérium megszimatolja, hogy Illyriában lázadás készül, s Velkovics tábornokot bízza meg ennek elfojtásával. Béla, aki a féltékeny szerelmi konkurens éles szemével figyeli Velkovics tábornokot, megsejti, hogy összeesküvés készül, de nincs rá bizonyítéka. Kísérlete, hogy figyelmezteti a császárnőt, nem talál jó fogadtatásra. Egy éjjel Santininél együtt találja az összeesküvőket, de ezek minden gyanús dolgot eltüntetve úgy tesznek, mintha ártatlan kártyázás folyna. Bélát miután párbajban leszúrja jelenlevő francia attasét, elfogják. Hasonló sorsra jut Poldi apja, akit az erkölcsrendészet tartóztat le. Poldi egy Laxemburgi állarcosbálon az egyik összeesküvő tévedését kihasználva fontos bizonyítékokhoz jut, és eléri a letartóztatottak szabadon bocsátását. Paul és Béla nagy nehézségek és veszélyek közepette, a hű János segítségével elfogja Velkovicsot és társait, akik időközben elmenekültek. Béla és Sarolta, Paul és Poldi ezután életre szóló kötelékben egyesülhetnek.

Érdekességek

• „A Starra és rendezőire igen nehéz és nagy feladat hárult, amikor felvette műsorába ezt a darabot. Ámde elhárította az útból az összes nehézségeket Őfelsége IV. Károly király, aki a Star vezetőségének kérésére megengedte, hogy a schönbrunni és laxenburgi király kastélyokat a filmfelvételek céljaira rendelkezésére bocsássák. Ugyancsak megengedte Őfelsége, hogy a királyi kastélyokban rendezett ünnepségek minél korszerűbbek legyenek s azok minél pazarabb látványosságot öltsenek, hogy az udvari főlovászmester bocsássa a Star rendelkezésére az udvari fogatokat és lovakat, valamint az udvari istállók lovászszemélyzetét is. A Pozsony melletti Grassalkovich-kastélyban is korhű jeleneteket és ünnepségeket rendeztek a darab keretében, melyek külön-külön és együttvéve is káprázatos szenzációi lesznek az idei filmszezonnak. A darabban több mint 1000 ember játszik. A külső felvételek csodálatos panorámája a belső interiőrök művészi és előkelő finomsága, a darabban lüktető erő és tömegmozgás, az ötletes és kiváló rendezés, a Star művészgárdájának és a fellépő vendégművészeknek pompás játéka, felülmúlhatatlan keretben tárják elénk ezt a monstruózus magyar filmet.” (Mozihét, 1918/42)

Galéria

Vélemények

„Mária Terézia udvara a maga rokokó és fényűző életével a múlt minden politikai és erkölcsileg félszeg világrendjével áll a darab középpontjában. A politika, szerelem, udvari intrikák, összeesküvések, a daliás magyar testőrök, a hízelgő magyar főurak bécsi szereplése azok a motívumok, melyeken a mindvégig izgalmas és érdekes drámai cselekmény végiggördül. A darab kiállítása is szemkápráztató és tömegjeleneteivel pompásan lüktető elevenség benyomását kelti. Az összeesküvők titkos összejövetelei Laxenburgban megtartott fényes álarcosbál, a schönbruni udvari élet tobzodó fényűzése, az üldözés mind-mind látványosságszámba menő részlete a darabnak.” (Színházi Élet, 1919/8)

„Legnagyobb hazai filmgyárunk, a Star, hatalmas méretű drámát mutat be hétfőn a Corsó-ban, amelynek izgalmas és rendkívül érdekes tárgya egy Mária Terézia korában lejátszódó összeesküvés történetét mutatja be korhű felvételekben a közönségnek. A hatalmas méretű hat felvonásos történelmi drámát. Az összeesküvőket L. H. Loester írta. Mária Terézia udvara a maga rokokó és fényűző életével, a múlt minden politikai és erkölcsileg félszeg világrendjével áll a darab középpontjában. A politika, szerelem, udvari intrikák, összeesküvések, a daliás magyar testőrök, a hízelgő magyar főurak bécsi szereplése azok a motívumok, melyen a mindvégig izgalmas és érdekes drámai cselekményt mozgatják. A darab kiállítása is szemkápráztató és tömeg jeleneteivel pompásan lüktető elevenséget varázsol elénk.” (Budapesti Hírlap, 1918. február 23.)

„Mária Terézia korában játszódik le ez a darab, amelynek keretében megelevenednek a császárnő udvarában lezajló politikai és udvari intrikák, a magyar testőrök és főurak bécsi szereplése s az udvari élet pazar fényűzése. Kedves és romantikus szerelmi történet vonul végig benne, látványosságba illő kiállítása és rendezése pedig az olasz és amerikai filmattrakciókra emlékeztet. Hozzátartozik a darab érdekességéhez, hogy Habsburg Károly, a volt király még uralkodása utolsó idejében engedélyt adott a Starnak, hogy a schönbrunni és laxenburgi kastélyt, az udvari fogatokat, lovakat s az istálló személyzetet a korhű felvételek céljaira rendelkezésre bocsássák. A császárnő szerepében Gellért Lucy, az aranyműves lánya szerepében Müller Annie, Lehnberg bárónő intrikus szerepében Corthy Myra, Santini énekesnő szerepében Garmen Cartellieri és Eszterházy Sarolta szerepében Andorffy Ida lesz látható. A férfiak közül Margittay Gyula, Kornay Richárd és Vándory Gusztáv jutottak hálás feladathoz.” (Pesti Hírlap, 1918. február 23.)