AZ ŐSEMBER

Tartalom

Doktor Saulust, a kormányzó tudós háziorvosát a szerelem gyöngéd szálai fűzik a kormányzó feleségéhez. A fiatal tudóst a hírnév után vágy hajtja, és sikerül neki olyan fénysugarakat előállítani, melyek az emberi szervezet sejtszöveteit állati szövetekké alakítják. Tommy, a kormányzó egyetlen gyermeke arra kéri szüleit, hogy szerezzenek neki egy majmot. Teljesítik kívánságát, de a majom egy éjszaka, a legelső kedvező alkalommal kiszökik ketrecéből és a nyitva maradt ablakon át eltűnik. A parkba téved, s megzavarja a kormányzóné és Saulus titkos szerelmi találkáját.  Az asszony ijedten elmenekül, a tudós azonban tekintetének lenyűgöző erejével megállítja, majd éterrel elkábítja a majmot. Hirtelen átvillan az agyán, hogy az előtte fekvő emberszabású majomból embert csinál. Vállára kapja a majmot, s még az éjszaka átülteti az Ausztráliából visszatért, s a klinikáján kevéssel azelőtt meghalt barátja agyvelejét a majom koponyájába. A kísérlet sikerül. Dominus, az emberré lett majom emberfeletti fogékonysággal sajátítja el a tudományokat, és  Saulus három hét múlva bevezeti teremtményét az emberek társadalmába. Legelőször a kormányzó családjának mutatja be mint barátját. Dominus egy merénylet során megmenti a kormányzó életét, aki hálából a titkárává nevezi ki. Saulus vak lánya beleszeret Dominusba, de ő a kormányzó feleségét szereti vadállatias ösztönnel, melyet a beültetett emberi agyvelő sem tud megfékezni. Az álarcosbálon hevesen udvarol az asszonynak, aki kezdetben kacéran flörtöl vele, de mikor megtudja, kit rejt az álarc, utálattal fordul el tőle. A sértett Dominus felfedezi Saulus és a kormányzóné titkos szerelmi viszonyát. Elárulja őket a kormányzónak, aki meglepi a szerelmeseket. A látottaktól szélütés éri a kormányzót, s halálos ágyán Dominust nevezi ki utódjává, akit a tartománygyűlés, mint az ország legkiválóbb férfiát, meg is választ kormányzónak. Dominus ekkor megkéri a kormányzónét, hogy legyen a felesége. Kérését támogatja a kis Tommy, aki különös szeretettel vonzódik Dominushoz.  Végül az asszony enged kisfia kérésének és Dominus felesége lesz. Egy nap a palota előtt Dominus nyakába ugrik egy kíntornás majma. Saulus kineveti teremtményét, s mikor a sértett Dominus kezet emel rá, felfedi előtte származásának titkát. Az elkeseredett majomember névnapi ünnepségén revolverrel támad az orvosra, Saulus rövid küzdelem után a földre teríti Dominust, majd behurcolja laboratóriumába, ahol kis műtétet végez el rajta, az általa feltalált sugárral összeroncsolja agyának emberi tekervényeit. Dominus majomként ébred, visszatér az őserdőbe, és állati öntudatlanságban bolyong a fák ágain. Saulus pedig megtalálja végre boldogságát a kormányzóné oldalán.

Érdekességek

• A film készülése idején a magyar filmszínészek gyakran idegen hangzású neveken szerepeltek, ezzel is igyekezve kielégíteni a világháború okozta filmbehozatal-csökkenés miatt elégedetlen nézők igényeit. Az ősember főszerepét Gellért Lajos Kurd Viktor álnéven játszotta.
• A film szakmai bemutatóját a Mozihétben kétszer is meghirdették, először február 28-ra, majd március 6-ra. A második bemutatóról a Pesti Hírlap 1918. március 8-án beszámolt. Lehetséges, hogy a korábbi bemutató elmaradt.
• Gellért Lajos a forgatás vége felé megbetegedett és szerepét Heltai Árpád táncos komikus vette át.

Pánczél Lajos a Képes Mozivilágban így számol be az esetről:

"A Star-filmgyár "Ősember" című filmjének főszerepét eredetileg Kurd Viktor (Gellért Lajos) játszotta. A filmnek már körülbelül a háromnegyed része készen volt, amikor Gellért orvosi bizonyatvánnyal igazolta, hogy annyira kimerült, hogy nem tud tovább játszani. Nosza lett erre nagy lótás-futás. A filmet a legsürgőseben okvetlenül be kellett fejezni, Gellért pedig semmi körülmények között nem akart tovább játszani. Keresni kezdtek tehát egy olyan színészt, aki a film hátralevő részén sikeresen helyettesíteni tudja Gellértet. És sikerült is. Heltai Árpád (a napokban elhunyt kitünő táncos-komikus) játszotta tovább Gellért szerepét. A film elkészült, játszották egész Budapesten és a közönség nem vette észre a cserét. Miért? Ezt is megmondjuk. Az "Ősember" egy bozontos, groteszk alak, inkább majom, mint ember. A kimaszkírozás a színész eredeti arcát is annyira megváltoztatja, hogy nem lehet ráismerni. Most ezt az arcot könnyű volt utánmaszkirozni. Hátravolt azonban még egy fontos dolog. A gesztus és a groteszk szereppel járó groteszk mozdulatok, ugrálások. Heltai előtt, mielőtt hozzáfogott volna a szerepéhez, háromszor is levetítették a már meglevő részt, s így jól az emlékezetébe véste annak a színésznek a gesztusait, mozdulatait, akit neki kell megjátszani. A csere pompásan sikerült."

Pánczél Lajos: Egy szerep - két szereplő. In: Képes Mozivilág, 1919/13. 14. p.

Galéria

Vélemények

A korabeli kritika a filmet tudományos szempontból is érdekesnek ítélte meg, mint az ember származásával foglalkozó Darwini elmélet szemléltetését.