AZ ÉLET KIRÁLYA

Dorian Gray arcképe (címváltozat), The King of Life (angol címfordítás), Dorian Gray /Das Bildnis des Dorian Gray (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Deésy Alfréd  rendező 
Oscar Wilde író (regény: Dorian Gray arcképe - The Picture of Dorian Gray 1891.
Pakots József  forgatókönyvíró

Szereplők

Dán Norbert Dorian Gray
Olt Arisztid (=Lugosi Béla) Lord Harry Watton
Turán Gusztáv Basil festőművész
Lóth Ila  Sybill, a színésznő
Góth Annie Marborough hercegnő
Kornay Richárd  a herceg
Hollay Kamilla  Hetty, a molnárlány
Kurd Viktor (=Gellért Lajos) Jim, Sybill bátyja
Hollán Ella  

Technikai stáb

Vass Károly operatőr
Szironthai Lhotka István díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer
Rákosi Tibor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.

gyártó cég 
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1917. október 23. (Uránia)   sajtóbemutató
1918. január 19. (Corso) bemutató
99/1920, – 16 éven felülieknek cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Tatatóváros, grófi kastély parkja

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 99/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1820 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn.

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1917/34, 1918/3, 6
  • Mozihét, 1917/19, 20, 27, 28, 30, 32, 38, 41, 42, 43, 1918/3, 6
  • Mozi-Világ, 1917/31, 35, 42, 43, 51
  • Filmwoche 1917/223, augusztus 4. 29. p., 224, augusztus 11. 19. p., 235, október 27. 15-16. p. , 238, november 17. 10-11. p., 1918/3, 6 Színházi Élet, 1917/44 (a sajtóbemutatóról), 45, 1918/5 (a bemutatóról)
  • A mozi (Miskolc) 1918/4
  • Mozi szemle (Jászapáti), 1918/1
  • Mozihét (Nyíregyháza), 1918/4
  • Pesti Napló, 1918. január 19.
  • Pesti Hírlap, 1918. január 19. 22, 25.
  • Világ, 1918. január 19, 22.
  • 8 Órai Újság, 1918, január 22.
  • Magyarország, 1918. jaurár 22. 
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/88
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1179. p.
  • Képes Mozivilág, 1920/6 (Szirontay Lhotkáról)
  • Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 121-122. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 15. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 93, 99. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 48, 352. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 42. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 31. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 209, 214. p.

Tartalom

Basil, a híres festő megfesti az ünnepelt fiatal lord, Dorian Gray arcképét. – Lásd Dorian, ez a kép örökké fiatal marad, de belőled ráncos vénember lesz egykor. – mondja a kép egyik csodálója, Harry Watton. – Ha én maradhatnék ifjú, és helyettem a kép vénülne meg, odaadnám a lelkemet. – feleli Dorian. Mintha az ördög meghallgatta volna ezt a kívánságot, az idő Dorian helyett az arcképre rója a ráncokat. Az ifjú pedig ettől kezdve lelketlenül átgázol mindenkin, akivel csak összehozza a sors. Először a festő kedvesét, Sybillt csábítja el, de hamarosan elhagyja egy új szerelem kedvéért, és mikor a bájos fiatal színésznő vízbe öli magát, Dorian már Marborough hercegnővel csónakázik a tó vizén. Telnek‑múlnak az évek, a változatlanul fiatal és szép Dorian féltve rejtegeti öregedő portréját. Időnként fellebbenti róla a leplet, és elborzadva nézi fokozatosan eltorzuló arcát. Basil szeretné kiállítani a festményt, de Dorian fél mások előtt is leleplezni öregedését. A festőt felcsalja a kép rejtekhelyére, a padlásra, és lelöki onnan. Dorian következő áldozata Hetty, a falusi molnár szép leánya, aki szerelmi csalódása miatt szintén önkezével vet véget életének. Legközelebb egy londoni csapszékben látjuk viszont Doriant részeg matrózok között. Itt talál rá Sybill bátyja, Jim, aki kést emel rá, hogy megbosszulja húga halálát. Egy leány azonban — elbűvölten Dorian szépségétől — kést nyom Dorian kezébe, hogy védekezzen. A gyilkos szúrás Wattont találja, aki a dulakodók közé veti magát. Dorian a lakására rohan, ahol a hercegnő várja, de őt már nem érdekli a szerelem. Másik énjéhez, az időközben még öregebb és gonoszabb arcképéhez menekül. Megpillantván a festett kézen kiütköző vérfoltokat, tőrt ragad, és az arcképbe vágja. Ebben a pillanatban véget ér a misztérium, az ifjú lordot ábrázoló festmény ismét eredeti szépségében tündököl, előtte pedig az aggastyánná változott Dorian hever, tőrrel kihűlt szívében.

Tartalomleírás a Mozihét 1917/32. számában:
„A legfelsőbb angol társadalmi körök élvezethajhászó asszonyainak és férfiainak tragikus életsorsai vannak e drámában megírva. A főhős, a gyönge akaratú Dorian Gray, a szép férfi típus modern Adonisa. Szépsége, külsejének szende varázsa, léhasága a női szívek halálos szerelmén átgázol, hogy az erkölcsi lejtőn maga is alázuhanjon. Basil festő Dorian Gray arcképét festi. Ennek a műtermében ismerkedik meg lord Harry Wattonnal, egy gonoszan cinikus emberrel. Wattonra lenyűgöző hatással van Dorian szépsége, akinek sorsát valami misztikus szuggesztív erővel és diabolikus kedvvel irányítja. Watton elhiteti, beleszuggerálja Dorianbe, hogy ha szót fogad neki, ha csak az örömöknek él és minden fájdalom előtt bezárja a szívét, örökké ifjú, szép marad és helyette az arcképe öregszik, rútul meg. Dorian, hogy mindvégig a szépség királya maradhasson, akarat nélkülien engedelmeskedik Watton szuggeszciójának. Az öregedő arcképet pedig féltve elrejti lakásában. Egy fiatal bájos színésznő, Sybill, a festő barátnője halálosan szerelmes lesz Dorianbe. Oda is adja magát neki, de Dorian hamar elhagyja és egy másik felkinálkozó szerelem gyönyöreit élvezi. Sybill fájdalmában a vízbe öli magát, ugyanakkor, amidőn Dorian már Marborough hercegnővel indul csónakján a tó vizére. Watton arra sem enged időt Doriannak, hogy egy pillanatra magába szálljon, tovább hajszolja a szerelem tobzódó útjain. Csendes, magára maradt óráiban azonban különös víziói támadnak, amelyek arra késztetik, hogy fellebbentse az elrejtett arcképről a leplet. Dorian úgy látja, hogy a képen az arca kezd öregedni, eltorzulni. Basil ki akarja állítani az arcképet és eljön Dorianhoz, hogy kikérje a beleegyezését, de az eszelősen ragaszkodik a képhez, mert fél, hogy mások is meglátják rajta az öregedést. Exaltáltságában felcsalja a festőt a padlásra, ahová a képet elrejtette és onnan lelöki, úgy hogy a festő holtra zúzza magát. Ezután még csak egy epizód következik süllyedő életsorsában, Hettynek, a falusi molnár leányának szerelme. Ez a lány szerelmi csalódásában szintén önkezével vet véget életének. Így halmozódik Dorian Gray élete útján egyik tragikus eset a másik után. És mindegyik eset után valami ellenállhatatlan erő vonzza, hogv megnézze a képet, amely az ő szemében fokozatosan öregszik és gonoszabbá torzul. Később már az ópium, piszkos londoni csapszékek, matrózok tanyája lesznek Dorian tobzódásainak bódító szerei. Itt hajszolják a lorddal együtt az emésztő gyönyörök élvezeteit. Egy csapszékben kerül vele szembe Jim, a matróz, Sybill bátyja, aki le akarja szúrni, hogy Sybill halálát megbosszulja. Egy leány azonban — elbűvölten Dorian szépségétől — kést nyom Dorian kezébe, hogy védekezzen. A gyilkos szúrás Wattont találja, aki a dulakodók közé veti magát. Dorian a lakására rohan, ahol éppen a hercegnő várja. De Dorian már nem akar többé a szerelem poharából inni. Lelkének összekuszált szálai agyát szorongatják, a másik énjéhez, az arcképéhez menekül és midőn ismét látja, hogy a kép vonásai azóta még gonoszabbak és öregebbek, a kezeken pedig vérfoltok támadtak, késével vadul hasit a képbe, de önmagát találja és holtan esik össze. A mindig szép és fiatalon mosolygó kép mellett látszik a holt Dorian megöregedett, rút arca. Elpusztitott életek árnyai suhannak el a bűnök e buja életű véres hullája fölött.”

Érdekességek

  • Eredetileg a Phönix filmgyár tervezte a regény megfilmesítését, Leopold Kamerrel a főszerepben. (Mozihét, 1917/19)
  • Néhány héttel Deésy Alfréd filmjének elkészülése előtt, 1917. október 1-én az Uránia mozi bemutatta Oscar Wilde híres regényének német filmadaptációját: Das Bildnis des Dorian Gray, rendezője Richard Oswald volt, a címszerepet Bernd Aldor játszotta (hossza 1755 méter volt, 5 felvonásból állt).
  • A magyar adaptáció sajtóbemutatója 1917. október 23-én volt szintén az Uránia moziban, akkor még Dorian Gray arcképe címen hirdették a filmet, később azonban Az élet királya címen forgalmazták. 
  • Sátory Lipót OSZK gyűjteményében fennmaradt plakátja valószínüleg a német filmváltozathoz készült.

 

 

Galéria

Vélemények

„Legújabb darabja a Star-nak a Wilde Oszkár világhírű drámájából készült filmtéma, az Élet királya. A szerelem dicsőítését vitte filmre a Star, olyan művészi kiállításban, hogy a darab szépsége és artisztikuma még az amerikai arányokat is felülmúlta. Szemünk elé tárul a darabban a lebujok minden bűne, az angol főúri társadalom túlzásba csapó kedvtelése, a szerelem minden gyönyöre és szomorúsága, egy főúri görög ünnepély, fantasztikus ópium álomképben egy buja szépségű háremjelenet. A díszlet, a berendezés mind oly mesés művészettel van tervezve, hogy dicséretére válna a legelőkelőbb angol klubnak is. Mindaz a gazdagság és artisztikum, ami Wilde fantáziájának szövevénye, elevenen tárul elénk a Star filmjéből. A filmkolosszus rendkívüli érdekességét fokozza, hogy az izgalmas cselekmény a legkülönbözőbb színhelyekre viszi el a nézőt. Az Élet királya különben is mintaképe a modern filmirodalomnak, mert amellett, hogy értékes. Tanulságos és főként nívós munka, a legfantasztikusabb kápráztató események gyűjtőhelye. A néző alig ocsúdott fel az egyik meglepetésből, máris új szenzációk peregnek le előtte. A darabot Deésy Alfréd rendezte olyan művészi fantáziával és ötletességgel, hogy az díszére válna a világ legkitűnőbb filmvállalatának is. A filmdarab címszerepét Dán Norbert játszotta. Az az ideális szépség, aminőnek Wilde fantáziája teremtette meg hősét portraitszerűen jelenik meg személyében. Watton lord szerepét Olt Arisztid kreálta s játéka a legnemesebb művészet. Külön ki kell emelni Góth Annie-t, aki finom művészi felfogással stilizálta Marborough hercegnő szerepét. Bájos jelenség Lóth IIa, aki Sybill tragikus szerepében kelt feltűnést. A szép molnárlány szerepében Hollay Camilla tűnt fel meleg játékával, ugyancsak megilleti a dicséret filmdráma többi kitűnő szereplőit, Turán Gusztávot, Kornay Richárdot és Kurd Viktort is. A Corso szombaton, e hó 19-én mutatta be a legnagyobb siker jegyében e legújabb és legizgalmasabb magyar filmet.” (Színházi Élet, 1918/5) 

„Az élet királya." Wilde Oszkár leghíresebb műve, a ,,Dorian Gray arcképe", filmre került. A Star-filmgyár olyan színpadi művészettel hozta színre a gyönyörű drámai mesekölteményt, hogy e produktumával már is felveheti a versenyt a világ bármelyik híres filmgyárával. A regényből készült filmdráma főhőse egy gyenge akaraterejű férfi, akinek szépségébe és fiatalságába mindenki beleszeret. Ezzel a modem Adonisszal hiteti el Watton Lord a cinikus modern Mefisztó, hogy csak úgy marad örökké fiatal és szép, ha nem törődik mások fájdalmával, átgázol a gyönyörök minden eksztázisán és minden órának leszakítja a virágát. A mindvégig izgalmas mese keretében a legfantasztikusabb jelenetek játszódnak le a néző előtt. A gyár technikai és művész személyzete valósággal remekelt e film színrehozatala körül. Az. „Élet királya" címszerepét Dán Norbert játssza. Az az ideális szépség, aminőnek Wilde fantáziája teremtette meg hősét, portraitszerűen jelenik meg személyében. Watton Lord szerepét Olt Aristid kreálta, aki szintén elsőrendű színész tehetség. Külön ki kell emelnünk Góth Anniet, Lóth Ilát, Turán Gusztávot, Kornay Richárdot, Hollay Kamillát és Kurd Viktort is. A Corso ma, szombaton mutatja be a szezon e legújabb és legizgalmasabb magyar filmdarabját, amelyet Pakots József írt filmre.” (Pesti Napló, 1918. január 19.)

„A legnagyobb Siker jegyében mutatta be e hó 19-én, szombaton a Corso a Star-filmgyár legújabb nagyszabású filmattrakcióját Az élet királyát. A közönség visszatartott lélegzettel kísérte a filmdráma izgalmas cselekményének minden mozzanatát. Az az előkelő ízlés és finomság, amely a darab pazar kiállításában rendezésében megnyilvánult, díszére-válna a világ legkitűnőbb filmvállalatának is. - Különösén tetszett a parkjelenet művészi szoborcsoportozata körül lejátszódott bájos idilljelenet, Sybill vízbeugrása, a pazar rendezésű vad bacchanália s az ópiumi álomkép fantasztikus háremjelenete. A film-kolosszus rendkívüli érdekességét fokozza, hogy az izgalmas sujet a legkülönbözőbb színhelyekre viszi el a nézőt. Hol a lebujok. bűntanyák titkairól rántja le a leplet a film, hol pedig pazar és ragyogó pompával ismerteti meg a nézőt, akire mindvégig a meglepetések szenzációi várnak. Az élet királya különben is mintaképe lesz a modern filmirodalomnak, mert amellett, hogy értékes, tanulságos és főként nívós munka, a legfantasztikusabb kápráztató események gyűjtőhelye. A néző alig ocsúdott fel az egyik meglepetésből, máris uj szenzációk peregnek le előtte. De mindezek nemcsak a szerző agyának fantáziái, hanem Deésy Alfréd ötletes rendezésének is az eredménye. A Star-filmgyáré az érdem, hogy nem sajnált, semmiféle áldozatot, hogy ezt a minden ízében gyönyörűen, sikerült magyar filmet versenyképessé tegye, a külföldi filminvázió ellenében. Természetesen hozzájárult a tökéletes sikerhez Wilde Oszkár hatalmas írói fantáziája is, aki Az élet királyában olyan izgalmas- cselekményt tárt a néző elé, hogy a dráma filmen megörökítve valóságos irodalmi és művészi esemény.” (Világ, 1918. január 22.)