A TŰZ

The Fire (angol), Das Feuer (német)

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Pakots József forgatókönyvíró

Szereplők

Turán Gusztáv Schulz Tibor festőművész
Szathmáriné Tibor anyja
Hollay Kamilla Mari
Kornay Richárd  Rolfner bankár
Regős Mária Rolfner felesége
Szécsi Ferkó Mari kisfia kétéves korában
Lubinszky Tibor Mari kisfia, nyolcéves korában
Dán Norbert Rómeo (élőképben)

Technikai stáb

Vass Károly operatőr
Szironthai Lhotka István díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer
Rákosi Tibor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.

gyártó cég 
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1917. október 25. (Uránia)   sajtóbemutató
1917. november 18. (Phönix-Kino, Bécs), 1400 m bemutató
1918. február 14. (Corso) bemutató
90/1920, – 16 éven felülieknek cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Tatatóváros, grófi kastély parkja

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 90/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1540 méter.

Fellelhetőség, források

kópia 450 méter, német nyelvű, rövidített verzió, töredék
plakát OSZK, MNFA (grafikus: Pán József)

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1917/37
  • Mozihét, 1917/38, 41, 42; 1918/6, 7, 9
  • Mozi-Világ, 1917/35, 42, 43, 51, 1918/6, 9
  • Filmwoche 1917/238, november 17. 12. p., 239. november 24. 7. p.
  • Színházi Élet, 1917/44 (a sajtóbemutatóról), 45, 1918/8 (a bemutatóról), 9
  • A mozi (Miskolc), 1918/21
  • Mozi szemle (Jászapáti), 1918/1
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/90m 1919/155
  • Pesti Napló 1918. február 14. 8
  • Órai Újság, 1918. február 16, 17.
  • Világ, 1918. február 17.
  • Pesti Napló, 1918. február 17.)
  • Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 123. p. ; Belügyi Közlöny, 1920. 1052. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 93., 99. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  352. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 205-207, 214. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. 108. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Balogh Gyöngyi: Deésy Alfred: A tűz (1917) című filmjének restaurálásáról In: Filmkultura http://www.filmkultura.hu/archiv/keptar/tema_reszletek.php?kat_azon=796

Tartalom

„A tűz, amely e dráma végén félelmes lobogással világítja meg és felemészti egy gyönyörű művészpálya minden eredményét, voltaképen a dráma hősének Schulz Tibor festőnek szívében él. A festő szegény, falusi gyerek. A művésziskola diplomájával a zsebében, felkeresi öreg falusi anyját a virágos ablakú házban. Szívében nagy színes álmok tűzrajzai nyílnak ki. A természet szépsége megihleti. Vadon erdőben egy festői forrás vadregényes részleteit festi, amikor a forrás alatt megpillant egy fürdő szép, bájos fiatal lányt. Az ifjú festő lázasan kap munkába és lelopja vásznára a látományt. Megalkotja élete legszebb művét, melyet az ifjúság és tehetség mámora teremt. A modell nem sejt erről semmit. Egyszer azután a festő eléje toppan. Megmutatja kész művét, a lány szemérmesen elfut, de érdeklődése és szíve már fogva van. Bájos erdei idill kezdődik. A leány egy öreg erdőőr unokája, Mari. A titkos szerelemnek titkos gyümölcse érik, Mari anya lesz. A festőnek azonban mennie kell a fővárosba, visszaszólítja az érvényesülés, a művészi dicsőség vágya. Itt első dolga beküldeni a «Fürdőző lány» című festményét egy művészeti tárlatra. Visszautasítják. Egyszerre összeomlik benne a megálmodott dicsőség minden hite. Ekkor jut eszébe, hogy még odahaza az édes anyai kis házban egy bankár, aki híres műbarát is és aki feleségével együtt egy automobil baleset rövid időre a falusi ház vendégévé tett, névjegyet adott át neki azzal, hogy ha szüksége lesz valamikor művészi pályáján támogatásra, forduljon bizalommal hozzá. Felkeresi a bankárt. Ez felfedezi az ifjú művészben a nagy tehetséget, «A fürdőző nőt» bejuttatja a tárlatra, feleségét lefesteti vele, megnyitja előtte a boldogulás, a hírnév útját. A festő ismert lesz. Közben a bankár szép élvezetvágyó felesége ráveti a szemét és szerelmi viszony támad köztük. Az erdei idill, a szegény elcsábított Mari pedig feledve van. A szerencsétlen Mari nagy elhagyatottságban egy éjjel belopja kis gyermekét Tibor anyjának házába és ő felmegy a fővárosba, mint masamódleány. Egy napon véletlenül éppen a bankárnéhoz kell mennie, ott meglátja a falon az ő erdei fürdőző leány alakját. Kérdezősködik és megtudja, hogy a bankárné és a festő titokban találkozni szoktak, az utóbbinak elegáns festő műtermében. Megles egy ilyen találkozót és beront. A festő elrejti az asszonyt előle, a szegény leány pedig vissza könyörgi szerelmét. Hiába. Mari ekkor berohan a szomszéd szobába, ahol az asszony rejtőzik, revolvert fog rá. A festő lefegyverzi és kiutasítja. A csalódott leány szívében, most már csak a bosszú él. Előbb leutazik gyermekéhez, aki már 8 éves fiúcska, bejárja vele a régi kedves helyeket, a forrás környékét, az erdei utakat és aztán visszatér a fővárosba. Felkeresi a bankárt és felnyitja a szemét. Oda is vezeti az elárult férjet a szerelmesek egy találkozójára. A bankárt mélyen megrendíti a felfedezés, a hitvesét és barátját vesztette el egyszerre. Szörnyű megtorlásra gondol, összevásároltatja a festő 10 éves művészi pályájának minden művészi alkotását, egy nagy ünnepélyt rendez a kertjében s ezen díszes vendégsereg előtt ünnepli a tíz éves barátságot. A bankár kikiáltja a vendégeknek a szívén melengetett barátnak galád árulását, int a szolgáknak és azok fáklyákkal felgyújtják a festményekből rakott máglyát. A festő őrjöngve rohan a máglyához, hogy kikaparja a lángokból művészete kincseit. A szolgák nem engedik. Ott őrül meg a lángok vészes lobogása mellett…Fantazmagóriáiban mindenütt lobogó lángokat lát maga előtt és idegrohamában leveti magát a szikláról a mélységbe. Az ő művészsorsa tehát betelt, azonban egy kis falusi udvaron, 8 éves fiacskája, már kedves fontoskodással festegeti öreg modelljét, szerető nagyanyját. A művészet örök és halhatatlan ... (Mozihét, 1917/38, Színházi Élet, 1918/8)

Short English content:

Tibor Schultz, a poor village boy becomes a painter. After finishing the painting school, he visits his mother who lives a little village. He is working on a picture of a forest source. Suddenly the beautiful granddaughter of Ranger, Mary appears and begins to bathe in the source water. She doesn’t notice the painter. The bathing young girl is also painted. When she learns, what happened, runs away shyly. Later they meet again and fall in love. The idyll does not last long, because the painter can’t resist the calls of the capital. He asks for help from a banker who once was the guest of his mother house due to a car accident. The banker's wife seduces the talented young man. Meanwhile, Mari gives birth the Tibor’s son, she entrusts the care of the child to Tibor’s mother, and she also goes to the capital, where she works in a hat salon. She soon finds Tibor and she is begging for his love and asks him to come back to her, but the young man rejects her request. Then Mari goes to the banker and tell him that his wife is unfaithful to him. To get revenge because his wife's faithlessness the banker burns all paintings of the young painter in a garden party. Tibor goes mad when he sees that all his paintings, his entire oeuvre begins to burn. He commits suicide.

 A restaurált film előzetese:

Galéria

Vélemények

„A Star érdekfeszitő izgalmas filmslágerét költői szépségű jelenetek avatják valóságos költeménnyé. Igazán emberi líra, művészlelkű melegség árad a néző felé a darab gyönyörű természeti képeiből és hatalmas drámai szcénáiból. Könnyekig meghat és a művészet tisztult, kristályos légkörébe emel. A Star filmgyár az önmagáért való művészet e nemes produktumával igazolja azt, hogy a film a művészi hatások és megoldások legtisztább forrása lehet. Deésy Alfréd, a darab rendezője, a festőművész drámáját olyan bravúros művészettel és stílus érzékkel állította be, hogy minden egyes jelenet egy-egy színpompás festmény hatását kelti, a darab technikai kivitele, a fotográfiák tisztasága pedig e filmalkotást a legtökéletesebb szépségű olasz képek mellé állítják. A szereplők egytől-egyig kitűnőek. Az elcsábított lány nehéz szerepét briliánsan játszotta meg Hollay Camilla, akinek egyéni bája párosult a legerőteljesebb és legmegindítóbb drámai mélységekkel, Szatmáriné az anyai szív apoteozisát hozza ki bensőséges játékával. Regős Mária előkelő drámai stilusával, finom nuanceokat sző bele a bankár hűtlen feleségének szerepébe. A férfiak közül Turán Gusztáv a festő szerepében idegrázó jeleneteket produkál s különösen a megőrülési szcénában tűnik ki alakító művészi tehetsége. Kornay Richárd drámai erővel játssza meg a megcsalt és bosszút álló férj érdekes szerepét. És megvesztegetően kedvesek a gyermekszereplők, a kis Szécsi Ferike és Lubinszky Tibor.” (Színházi Élet 1918/8)

„Már az országos filmbemutatón is óriási feltűnést keltett a Star-filmgyár „A tűz" című művészdrámája, amely finom sujet-jével, rendkívül érdekes, gyönyörű felvételeivel elkápráztatóan szép természeti képeivel és bravúros rendezésével a legkitűnőbb magyar filmalkotás. A dráma művészeti tendenciát szolgál, a művészet halhatatlanságát. Azok a jeles képzőművészek, akik a darabot látták, valóságos elragadtatással beszólnak „A tűz"-ről, amely tiszta stílusával adja vissza az örök művészet törvényét. Egy művész sorstragikuma, a bohémlélek szertelensége megrázó erővel és izgalmas drámai fejleményeken át ragadja magával a nézőt. E hatalmas irodalmi és művészeti alkotásával a Star a legtökéletesebb filmprodukcióját teremtette meg s mindazokban a körökben, ahol a művészetet szeretik, a bemutató valóságos eseményszámba megy….A darab beállítása is minden egyes részletében külön-külön látványosság. Gyönyörű szép benne az erdei forrásnál lejátszódó fürdőjelenet, rendkívül érdekes kép az automobil kaland, az elcsábított leány szökése a szülői házból s a férj bosszúja, amikor a képeket máglyába rakja és elégeti. Izgalmas szép az a jelenet is, amikor a művész megőrül s fantazmagóriáiban mindenütt lobogó tűzzel égő lángoszlopokat lát maga körül s egy idegrohamában leveti magát a szikláról.” (Mozihét, 1918/6)

„Egy ifjú művészpálya megrendítő összeomlását festi le izgalmas drámai fejleményeken át s minden jelenetéből a való élet tüze lángol. A fiatal festő, a talentumok ezer tövises útjait járja, míg végre tárlatra kerül első műve. Ettől kezdve szédületesen emelkedik pályája. Egy érzelmi megtévedése azonban derékon töri ketté nagy lendületű karrierjét Egy elcsábított falusi leány, majd egy megcsalt férj bosszúja megsemmisítik élete legszebb alkotásait és a művész megtébolyodik. Fantazmagóriáiban mindenütt lobogó lángokat lát maga előtt és idegrohamában leveti magát a szikláról a mélységbe. Az ő művészsorsa tehát betelt azonban egy kis falusi udvaron 8 éves fiacskája már kedves fontoskodással festegeti öreg modelljét, szerető nagyanyját.” (Pesti Hírlap, 1918. február 14.)

„A Star legújabb filmszenzációja, a „Tűz", olyan zsúfolt házakat vonz a Corsóban, hogy a nagy sikerre való tekintettel, az igazgatóság a jövő héten is műsoron tartja ezt a gyönyörű film-attrakciót. Kevés magyar film érte még meg ezt a dicsőséget, mint a „Tűz", hogy így egyszerre a népszerűség tetőfokára emelkedett volna. A közönség visszafojtott lélegzettel élvezi a darab izgalmasan érdekes cselekményét s a szebbnél szebb jelenetek valósággal lebilincselik a néző figyelmét.” (Pesti Napló, 1918. február 17.)