A GŐG

Tartalom

Szentmiklóssy grófnő büszke álmokat sző egyetlen gyermeke jövőjéről. Arra vágyik, hogy fia ragyogó partival aranyozza be a grófi címert. Az ifjú gróf azonban nem felel meg várakozásainak, mert a falusi tanító lányába, Magdába szerelmes. A lány Körmendy uradalmi ispánnak is megtetszik, s arra használja a tanító 50 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepséget, hogy megkérje a kezét. Magda azonban kikosarazza. Az ünnepségen Gálfy miniszteri tanácsos adja át az ünnepeltnek a miniszteri kitüntetést. A körtánc során Gálfy felfedezi Magda zseniális táncművészeti tehetségét, s felajánlja, hogy kitaníttatja. Az elutasított Körmendy felkeresi a grófnőt, s beszámol neki György és Magda szerelméről, gyengéd vonzalmukat bosszúból alantas érzéki viszonyként állítja be. György ekkor bejelenti anyjának, hogy feleségül akarja venni Magdát, a grófnő azonban megtiltja fiának a meggondolatlan, rangon aluli házasságot. Egy évre, külföldre küldi a fiatal grófot, s ha György érzelmei egy év múlva is változatlanok,  hozzájárul a házassághoz. A szerelmesek még csak el sem búcsúzhatnak. A grófnő elkobozza fia Magdának írt leveleit, s így a lány teljesen elhagyottnak érzi magát. Körmendy ismét megkéri, de a lány ezúttal is elutasítja, mert még mindig a fiatal grófot szereti. Már közeledik György hazatérésének ideje, mikor a grófnő döntő lépésre szánja magát, megfenyegeti Magdát, hogy ha nem megy feleségül az ispánhoz, azt mondja apjának, hogy az ifjú gróf szeretője volt. A sarokba szorított lány nem akar szeretett apjának bánatot okozni, ezért beleegyezik a házasságba. Elérkezik az esküvő napja. Magda szomorúan ölti fel a menyasszonyi ruhát, s közben apja váratlanul szívrohamot kap és meghal. Ekkor a lány, aki csak az ő kedvéért egyezett bele a házasságba, eldobja a mirtuszkoszorút, és világgá megy. Letelik az év. A fiatal gróf hazatér. Anyja elhiteti vele, hogy miközben távol volt, Magda méltatlan lett hozzá. Összehozza szép rokonával. Annie grófnő kifinomult kacérságával behálózza a szerelmi beteg, akaratnélküli Györgyöt. Végül anyja kívánságára elveszi a grófnőt, de az esküvő után kitudódik az igazság. A fiatalember válni akar, hogy régi szerelmét feleségül vehesse. Magda, akit Pálffy kitaníttatott és támogatott, ekkor már híres táncosnő. György feleségével együtt részt vesz a táncosnő szólóestjén. Nagy fájdalommal ismeri fel a híres dívában ifjúkori szerelmét. Másnap reggel felkeresi Magdát, s kéri, hogy visszanyerje őt. Magda, bár még mindig szereti Györgyöt, menekülni akar előle és saját érzelmei elől. A sok csalódás után a művészetbe, a karrierbe kapaszkodik, a gróf könyörgése dacára elfogadja impresszáriója ajánlatát, s aláírja a szerződést egy világkörüli turnéra. A csalódott fiatalember öngyilkosságba menekül. A grófnő rádöbben, hogy gőgös kevélységével halálba üldözte fiát, s a mardosó lelkiismeret-furdalás őt is megöli.

Érdekességek

• A Star filmgyár hirdetése szerint Szentmiklóssy grófnő szerepét Virányiné, a sajtókritikák szerint Peterdy Klára alakítja. Mivel Peterdy Klára 1918-ban még túl fiatal volt az öreg grófnő eljátszásához, a Star hirdetés adatait vettük figyelembe.

Galéria

Vélemények

„A Star-filmgyár február 17-én mutatja be a Corsoban legújabb darabját A gőg című 4 felvonásos drámát, amelyet Vécseiné Jankovics Lujza elbeszélése nyomán dr. Forró Pál írt filmre. Mintha csak az új korszak minden emberi fonákságot megtisztító és elseprő szelleme vonulna végig ezen a darabon, amelyben egy főúri származására büszke grófnő lelketlen módon dúlja föl és teszi tönkre két egymást szerető fiatal lélek életét. A grófnő büszke álmokat sző arról, hogy egyetlen fia milyen ragyogó partival fogja bearanyozni grófi koronáját. Nem is sejti, hogy fia már mély szerelemre gerjedt a falu öreg tanítójának Magda nevű leánya iránt. A szerelmeseknek útjába kerül az uradalom ispánja, aki sötét intrikákkal útját állja ezek boldogulásának. Fegyvertársává szegődik a grófnő is s megtiltja fiának, hogy rangján aluli házasságot kössön. A fiatal grófnak azonnal el kell utaznia. A szerelmesek még csak el sem búcsúzhatnak egymástól. A grófnő fia leveleit is elkoboztatja s a szerencsétlen leány egyedül marad kétségbeesésében. A dráma izgalmasan bonyolódik tovább s végül, amikor az anya rájön, hogy gőgös kevélységével halálba üldözte fiát, mardosó lelkiismeretfurdalása megöli őt is. Ezt a megrázó drámát, amelyben egymást érik a legizgalmasabb jelenetek, pompás keretben dolgoztatta fel a Star. Úgy a belső és külső felvételek amerikai arányú pompás kivitele, mint Stein József ötletes rendezése, a Star művészgárdájának nagyszerű és művészi játéka, valóságos eseménnyé avatja ennek a minden részletében is páratlan szép filmnek a bemutatóját. A darabban igaz és elsőrendű alakítást nyújt Magda szerepében Lóth Ila a közönség dédelgetett kedvence. Ugyancsak dicséret illeti meg Peterdi Klárát is, aki a gőgös grófnő szerepében kelt nagy feltűnést, de jók a többi szereplők, Medgyaszay Jenő és Kosta Viktor is.” (Színházi Élet, 1919/7)

„A Corso hétfői bemutatóján egészen különös érdekességű film kerül bemutatóra. A magyar föld ősi szépsége és szuggesztív ereje árad ki ebből a filmből. amely megható, fordulatokban gazdag és érdekes szerelmi történet keretén belül szólaltatja meg a magyar föld költészetét. Egy öreg tanító leányának, a később világhírű táncosnővé fejlődő Kelemen Magdának története elevenedik meg szemünk előtt. A falu csendes idilljétől a nagyváros izgalmas forgatagáig. a csendes poétikus szerelemtől a halálos szenvedelemig, az érzések és színek minden skáláján keresztül ragadja magával ez a filmdráma a nézőközönséget.” (Budapesti Hírlap, 1919. február 16.)

„A mágnásvilág elavult világfelfogását tükrözi vissza a legújabb Star-film, amely egyike a szezon legszenzációsabb darabjainak. Lebilincselően érdekes meseszövés, ragyogó kiállítás keretében tárul elénk ez a darab, amelyben özvegy Szentmiklóssy grófnő halálba üldözi egyetlen fiát, mert az egy polgárleányt akar hitvesévé tenni. Az izgalmas történetet az érdekesnél érdekesebb fordulatok egész sora tarkítja. A darabot Vécseyné Jankovich Lujza elbeszélése nyomán dr. Forró Pál írta filmre és stílusos ötletességgel Stein József rendezte. A drámában elsőrendű alakítást nyújt Magda szerepében Lóth Ila, a közönség dédelgetett kedvence s ugyancsak művészi alakítást produkál Peterdi Klára is a gőgös grófnő szerepében, de jók a többi szereplők, Medgyaszay Jenő és Kosta Viktor is.” (Világ, 1919. február 16.)