A CSITRI

Tartalom

Maurice Delanoy, a híres festő falun tölti a  nyarat a vénkisasszony, Aglaia Auradeux villájában. Megtetszik neki Aglaia 16 éves unokahúga, Colette, a bájos csitri.  A lány szintén szívesen tölti idejét a festő társaságában, noha már vőlegénye is van, a nagynénje által kiszemelt, Aleide, a félszeg filozopter.  Egy napon látogatók érkeznek a faluba, Delanoy barátnője, Nancy Valier, a híres színésznő, és a festő tanítványa, Pierre. Nancy eleinte féltékeny a kis Colette-re, de amikor észreveszi Pierre és a lány kölcsönös vonzalmát, nyugodtan tér vissza Párizsba. Nem sokkal ezután a festőt is a fővárosba hívják megrendelői. Colette a vendégek távozása után még elviselhetetlenebbnek találja unalmas vőlegényét. Úgy dönt, hogy nem várja meg a vészesen közeledő esküvő napját, inkább világgá megy.  A faluban nagy riadalmat kelt eltűnése. Aglaia értesíti a rendőrséget, s kéri, hogy unokahúgát, aki bizonyára Delanoy műtermében rejtőzött el, tartóztassák fel, amíg vőlegénye érte megy. A párizsi rendőrfőnök, ki a festő jó barátja, elmegy a műterembe, s valóban ott találja a lányt. A kis szökevény szepegve jelenti ki, hogy inkább a Szajnába öli magát, de nem megy vissza. A rendőrfőnöknek megesik rajta a szíve, s nem leplezi le. Az időközben felbukkanó Aleidet az Orfeumba küldi. A csalódott vőlegény egy táncosnő társaságában hamar megvigasztalódik. Napokon át felszabadultan mulat, költségeinek fedezésére Aglaiatól kér újabb és újabb összegeket. A gyanútlan vénkisasszony sürgönyileg el is küldi neki a kért pénzt, mert azt hiszi, hogy Aleide elveszett unokahúga keresésére fordítja azt. Eközben Colette kellemesen tölti napjait a festővel, egy napon sírva borul a férfi vállára, s szerelmet vall neki. A festő, ki már régóta vonzódik a lányhoz, boldogan fogadja a vallomást.  Boldogsága azonban nem tart sokáig, mert hamarosan kiderül, hogy Pierre is szerelmes a Colette-be.  Fültanúja lesz, amikor a fiatalember bevallja szerelmét. Delanoy idegesen félbeszakítja a vallomást, s az ifjút valami sürgős munkával bízza meg. Colette, miután tudomást szerez Pierre érzelmeiről, ráébred, hogy az igazi boldogságot csak az ő oldalán találhatja meg. Felkeresi Nancyt, és megkéri, hogy hódítsa vissza a festőt. A színésznő, ki még mindig szereti Delanoy-t, boldogan tesz eleget a kérésnek. Még a rendőrfőnök is közbelép, és megérteti barátjával, hogy nincs joga megakadályozni a fiatalok boldogságát. Delanoy belátja, hogy szerelme elkésett szerelem, áldását adja a fiatalokra, és visszatér a színésznőhöz.

Galéria

Vélemények

„Annak idején, amikor a Csitri Varsányi Irénnel a főszerepben színre került, a premieren és az ezt követő estéken valóságos népáradat töltötte meg a Vígszínház nézőterét. A Csitri azóta bejárta a világ összes színpadait és most viszontlátjuk ezt a bájosan kedves, nagysikerű vígjátékot filmen is. A Star művész gardája és Stein József főrendező mindent elkövetett, hogy a Csitri filmen is meghódítsa a világot. A kis Colette szerepében Lóth Ila, a Star művésznője, igazán nagy és művészi sikert ért el. Játéka és alakítása biztató jelenség arra, hogy amint filmjeink előtt megnyílnak az internacionális vámsorompók, Lóth Ila a legemlegetettebb filmprimadonnája lesz a mozivilágnak. A szerepe rendkívül hálás. A Csitri egy bűbájos 16 éves lányka, teli zengő fiatalsággal, akit aggszűz nagynénje egy félszeg filozopter feleségéül szánt. A nagyszerűen felépített Star darab mindvégig izgalmasan érdekes. Egymást érik benne a leghatásosabb jelenetek, a kiállítása pedig annyira tökéletes és annyira művészi, hogy az ember szinte csodálkozva figyeli meg benne azt a fölényt, amely fokról-fokra jellemzi a Star képek teljesen tökéletes haladását és a jogot, hogy a Star biztos sikerrel veheti fel a harcot a filmek világversenyében. Lóth Ilán kívül ugyancsak hálás és pompás szerep jutott Gál Gyulának, a Nemzeti Szinház kitűnő tagjának, aki az öregedő festőművész szerepében klasszikus alakítást nyújtott. Félszeg szerepében Békeffy László is sok-sok derűs percet szerzett a közönségnek.” (Színházi Élet, 1918/47) 

„Az új kép a Csitri című négyfelvonásos vígjáték, amelynek pazar kiállítása és meséjének rendkívüli érdekessége valósággal elbájolja a mozilátogató publikumot. Egymást érik benne a legizgalmasabb s leghatásosabb jelenetek, úgy, hogy a Star és művészgárdája igazán büszke lehet az elért nagy sikerre.” (Budapesti Hírlap, 1918. november 24.)