Eredeti neve: Taubinger Zoltán
szülei: Taubinger Ágoston földbirtokos, Leyrer Stefánia
Lakása: Budapest I. Kelenhegyi út 23. (1928), XIII. Miasszonyunk útja 45. (1939-1942), XII. Fátra tér 10. (1943), V. Károly körút 10. (1946), VII. Somogyi Béla út 10. (1947), VIII. Üllői út 34. (1947-1958)
Kitüntetései: Olasz Koronarend Lovagkeresztje (1929), Magyar Érdemrend középkeresztje (1943)
A Magyar Film Iroda vezérigazgatója volt. Körmöcbányán járt az állami főreáliskolába. Jogtudományi doktorátust a kolozsvári tudományegyetemen, kereskedelmi oklevelet a lipcsei Handelshochschulén szerzett. Végigküzdötte az I. világháborút és mint tartalékos tüzérfőhadnagy szerelt le. 1917-ben a Pénzügyminisztérium VIII/A. főosztályában a Dohányjövedéki Központ igazgatóságánál fogalmazó volt, ahonnan 1921-ben került át a Magyar Távirati Iroda érdekköréhez tartozó Magyar Országos Tudósító Rt-hez, amelynek ügyvezető igazgatója, 1926-ban pedig felelős szerkesztője lett. 1926-ban az MTI-hez tartozó Magyar Film Iroda Rt. igazgatója lett és 1931 végéig e két tisztséget párhuzamosan ellátta. A filmgyártás körül szerzett érdemeiért 1937-ben kormányfőtanácsos lett, 1943 októberében a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta. A Színház- és Filmművészeti Kamara megalakulásakor a filmfőosztály alelnöke lett. 1944. október 18-án a nyilasok leváltották az MFI éléről, mégis 1945-ben az Igazolóbizottság a németek és a nyilasok irányában viselt engedékeny, határozatlan magatartása miatt örökre eltiltotta. 1945-ös perében tanúként hallgatták ki Herczeg Ferencet, Csathó Kálmánt, Major Tamást, Haeffler Istvánt, dr. Vitéz Miklósnét, aki egy része ártatlansága mellett szólt. Pere végén, melyben Kálló Vilmossal együtt azzal vádolták, hogy teret engedett a hazug náci híradós propagandásnak és hamis filmet készíttetett a katnyi mészárlásról, végül felmentették. Ezután 1946-ban az Erzsébetvárosi Filmszínház Kft. ügyvezetője lett, majd útkaparóként dolgozott, halálakor telepvezető volt.
A háború előtti években híres vadász is volt.
1925. november 26-án feleségül vette dr. Szabó Jolánt, akitől gyermekei Stefánia és Zoltán, és akitől 1947-ben elvált, majd 1954-ben újra feleségül vette. 1939. május 24-én minisztériumi engedéllyel vezetéknevét „Tőrey”-re változtatta.
Mint az MFI igazgatója, a cég saját gyártású filmjeinek producere volt.
Producer:
- Szenzáció! (1936, Gál Ernővel)
- Zsiga bácsi (1940, rövid)
- Így játsztok ti! (1940, rövid)
- Cigarettafüst (1941, rövid)
- Film a filmről (1941, rövid)
- Három csengő (1941)
- Az ördög nem alszik (1941)
- Fehér veszedelem (1941, rövid)
- Premier a Nemzetiben (1941, rövid)
- Dr. Kovács István (1941)
- Jujj! - Nem kell megijedni! (1941, rövid)
- Tangóharmonika-parádé (1942, rövid)
- Szakítani nehéz dolog (1942)
- Házassággal kezdődik (1943)
- Kölcsönadott élet (1943)
- Féltékenység (1943)
- A látszat csal (1943)
- Szerelmes szívek (1944, Lippay Istvánnéval)
- Makkhetes (1944)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Magyar Film 1939/15. ♦ Magyar Film 1939/28. ♦ FamilySearch (házassági 1925 halotti) ♦ Népszabadság, 1945/144. ♦ Szabadság, 1945/182. ♦ Központi Értesítő, 1946/27. ♦ Gazdasági kompasz, 1947/1. ♦ Napi Hírek, 1943/0547. ♦ Világ, 1925/271. ♦ Pesti Hírlap, 1926/2. ♦ Budapesti Közlöny, 1929/58. ♦ 8 Órai Újság, 1931/296.
