Eredeti neve: Salzberger Miklós
Szülei: Salzberger József magánhivatalnok, Kohn Szeréna
Lakása: Budapest VIII. Rákóczi u. 60. (1920-as évek), VI. Székely Bertalan utca 20. (1927), VII. Akácfa u. 6. (1931-1935), VI. Benczúr u. 7. (1936-1943), XI. Budafoki u. 16-18. (-1970)
Előbb grafikai és tanári oklevelet szerzett, majd iparművésznek tanult. Kezdő éveiben volt grafikus, szépírástanár és egy lapnál is dolgozott, mint riporter. 1920-ban elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját, majd két évig katonai szolgálatot teljesített. 1922-ben az Intim és a Faun Kabaréhoz szerződött, 1923-tól a Bonbonniére-Kabaréban lépett fel, majd több évig banktisztviselőként dolgozott és csak alkalmanként szerepelt hangversenyeken. A nagy áttörés 1927-ben következett be, amikor a berlini Parlophone és Odeon hanglemezgyárhoz szerződött. 1930 elején itt vette fel ötszázadik lemezfelvételét, amelyet a gyár vezetése bankettel ünnepelt meg. 1928-ban a Royal Orfeumban, 1930-1933 között a Steinhardt Színpadon játszott. A harmincas években tagja volt a Magyar Rádióban működő Buday-Hetényi-Sebő művésztriónak. 1937 októberében a Zeneakadémia nagytermében jubileumi koncertet adott abból az alkalmából, hogy elkészült a kétezredik hanglemezfelvétele. Nem sokkal később a zsidótörvények miatt már nem jelenhetett meg hanglemeze, a rádióban tiltólistára kerültek lemezei és fellépéseinek lehetősége is nagyon beszűkült. 1941 tavaszán Kecskeméten a Fürdőkertben és mozielőadások előtt énekelt. Később deportálták és a Mauthauseni koncentrációs táborba került, amelynek megérte felszabadulását. 1945-ben ismét felléphetett, ekkor azonban már az általa képviselt előadói stílus és műfaj nem volt időszerű, így egykori kollégáihoz hasonlóan ő is nagy mellőzöttségben élt. 2600 darabos, saját lemezeiből gyűjtött kollekciója a háborúban nagyrészt megsemmisült és csak mintegy 400 darab maradt fenn. Memoárjait összegyűjtő emlékkönyv-tervezetének, az egyik legnagyobb hanglemezsikere, a "Messze van a Mester utca vége..." lett volna a címe. 71 éves korában bekövetkezett haláláig a színpadtól teljesen visszavonultan, fénykép retusőrként egy fotóvállalat alkalmazásában állt.
Első felesége Székely (Weisz) Margit volt, akit 1927. december 18-án vett feleségül és akitől lánya, Vera a harmincas években született. Második felesége 1950-től Radó Borbála. Nevét hivatalosan 1933-ban magyarosította.
A húszas-harmincas évek fordulóján Weygand Tibor és Kalmár Pál mellett ő volt legnépszerűbb gramofon- és rádiónekes, akinek 2600 lemeze jelent meg.
Filmszerepei:
- Meseautó (1934) – énekes
- Elnökkisasszony (1935) – énekes
- Ez a villa eladó (1935) – rádióénekes (csak hang)
- 120-as tempó (1937)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Színházi Élet 1923/6. ♦ Színházi Élet 1927/49. ♦ Színházi Élet 1928/8. ♦ Színházi Élet 1931/1. ♦ Színházi Élet 1932/46. ♦ Magyar Muzsikaszó, 1933/1. ♦ Színházi Élet 1933/8. ♦ Színházi Élet 1933/34. ♦ Színházi Élet 1934/49. ♦ Színházi Élet 1937/29. ♦ Újság 1933/273. ♦ Magyar Muzsikaszó, 1937/9. ♦ Kecskjeméti közlöny, 1941/63. ♦ Esti hírlap, 1970/24. ♦ Typographia, 1970/3. ♦ FamilySearch (születési házassági halotti) ♦ Délibáb, 1930/12.