Kelly Anna

Kemény László

Kemény Egon
zeneszerző

Születés: Bécs (Ausztria), 1905. október 13.
Halálozás: Budapest, 1969. július 23.

Szülei: Dr. Kemény Dezső orvos, Smoglian Anna
Lakása: Budapest II. Kapy utca 25. (1956-1969)
Díjai: Erkel Ferenc-díj (1953, 1955)

A császárvárosban született, 1910-től Kassán nevelkedett, a Kassai Zeneiskolában zongorázni, hegedülni, valamint zeneelméletet és hangszerelést tanult. Miskolcon érettségizett, ezután Bécsben egyidőben végezte tanulmányait a Bécsi Orvosi Egyetemen (négy szemesztert) és a bécsi Zeneakadémián. Tanára Franz Schmidt volt, a kiváló osztrák zeneszerző, az Akademie fúr Musik und darstellende Kunst igazgatója (1925). A Bécsi Operaház korrepetitori állását nem fogadta el és 1926-ban Budapestre utazott. Már ekkor kiváló zongorista hírében állt, jazz- és szalonzenekari kompozíciói a magas zenei körökben is feltűnést és elismerést keltettek, 1927-től gramofonslágerek lettek. 1927-ben a Fővárosi Operettszínház korrepetitora és másodkarmestere, 1928-ban állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett. Első operett-sikerét, Kikelet utca 3. (1929) és további két nagyoperettjét a Fővárosi Operettszínház mutatta be: Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Ábrahám Pál legjobb barátjaként, hívására, 1930-ban Berlinbe költözött, és saját müvet 1933-ig nem komponált. Ábrahám Pál, aki ekkor élte sikereinek csúcs-korszakát, Viktória, Hawaii rózsái, Bál a Savoyban című világhírű operettjeinek zenekari hangszerelője volt, karmesterként operettjei bemutatóit és a megfilmesítések zenei részét készítette elő barátja bizalmasa, titkáraként is. Ábrahám Pál üldöztetése kezdetén, 1933-ban a Rákóczi induló megbízott zenei vezetőjeként Budapestre költözött és újra saját művein dolgozott. A Magyar Rádió 1934-től hosszú évtizedeken át szinte naponta játszotta felvételeit, megzenésített verseit operaénekesek adták elő, a rádiódaljáték és a rádióoperett műfajteremtő zeneszerzője volt, daljátékai, operettjei, gyermekkari művei népszerűvé tették. A gershwini szimfonikus könnyűzene hazai megalapítója. Klasszikus műveltséggel és nagy zenetörténeti tudással rendelkezett, közismert művész, komoly és szerény ember volt, finom eleganciája alkotásait is jellemezte. 1927-1947 között számos zeneszerző kollégája felkérését elfogadva operettek és filmek betétdalait hangszerelte.

1933-ban Berlinben feleségül vette Gara Ollyt, Gara Zoltán díszlettervező elvált feleségét. Második házasságát Oravecz Máriával Budapesten 1954-ben kötötte.

Egy filmhez, a Fűszer és csemegéhez írt kísérőzenét, melyek közül az egyik szerzeményt (Mire vársz?) a kivágták.

Zeneszerző:

  1. Fűszer és csemege (1939)

Zenei vezető:

  1. Rákóczi induló (1933)

Hangszerelő:

  1. Pesti mese
  2. Hotel kikelet
  3. Pókháló
  4. Pusztai királykisasszony
  5. Nem élhetek muzsikaszó nélkül
  6. Azúrexpress
  7. Dunaparti randevú
  8. Cifra nyomorúság (1938)
  9. A hölgy egy kissé bogaras

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (halotti) ♦ Wikipediakemenyegon.hu