Kelly Anna

Kemény László

Kemény Egon
zeneszerző

Születés: Bécs (Ausztria), 1905. október 13.
Halálozás: Budapest, 1969. július 23.

Szülei: Dr. Kemény Dezső orvos, Smoglian Anna
Lakása: Budapest II. Kapy utca 25. (1956-1969)
Díjai: Erkel Ferenc-díj (1953, 1955)

A császárvárosban született, 1910-től Kassán nevelkedett, a Kassai Zeneiskolában zongorázni, hegedülni, valamint zeneelméletet és hangszerelést tanult. Miskolcon érettségizett, ezután Bécsben egyidőben végezte tanulmányait a Bécsi Orvosi Egyetemen (négy szemesztert) és a bécsi Zeneakadémián. Tanára Franz Schmidt volt, a kiváló osztrák zeneszerző, az Akademie für Musik und darstellende Kunst igazgatója (1925). A Bécsi Operaház korrepetitori állását nem fogadta el és 1926-ban Budapestre utazott. Már ekkor kiváló zongorista hírében állt, jazz- és szalonzenekari kompozíciói a magas zenei körökben is feltűnést és elismerést keltettek, 1927-től gramofonslágerek lettek. 1927-ben a Fővárosi Operettszínház korrepetitora és másodkarmestere, 1928-ban állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett. Első operett-sikerét, Kikelet utca 3. (1929) és további két nagyoperettjét a Fővárosi Operettszínház mutatta be: Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Ábrahám Pál legjobb barátjaként, hívására, 1930-ban Berlinbe költözött, és saját müvet 1933-ig nem komponált. Ábrahám Pál, aki ekkor élte sikereinek csúcs-korszakát, Viktória, Hawaii rózsái, Bál a Savoyban című világhírű operettjeinek zenekari hangszerelője volt, karmesterként operettjei bemutatóit és a megfilmesítések zenei részét készítette elő barátja bizalmasa, titkáraként is. Ábrahám Pál üldöztetése kezdetén, 1933-ban a Rákóczi induló megbízott zenei vezetőjeként Budapestre költözött és újra saját művein dolgozott. A Magyar Rádió 1934-től hosszú évtizedeken át szinte naponta játszotta felvételeit, megzenésített verseit operaénekesek adták elő, a rádiódaljáték és a rádióoperett műfajteremtő zeneszerzője volt, daljátékai, operettjei, gyermekkari művei népszerűvé tették. A gershwini szimfonikus könnyűzene hazai megalapítója. Klasszikus műveltséggel és nagy zenetörténeti tudással rendelkezett, közismert művész, komoly és szerény ember volt, finom eleganciája alkotásait is jellemezte. 1927-1947 között számos zeneszerző kollégája felkérését elfogadva operettek és filmek betétdalait hangszerelte.

1933-ban Berlinben feleségül vette Gara Ollyt, Gara Zoltán díszlettervező elvált feleségét. Második házasságát Oravecz Máriával Budapesten 1954-ben kötötte.

Egy filmhez, a Fűszer és csemegéhez írt kísérőzenét, melyek közül az egyik szerzeményt (Mire vársz?) a kivágták.

Zeneszerző:

  1. Szomorú csütörtök, vidám vasárnap (1936, szkeccs)
  2. Fűszer és csemege (1939)

Zenei vezető:

  1. Rákóczi induló (1933)

Hangszerelő:

  1. Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
  2. Pókháló (1936)
  3. Dunaparti randevú (1936)
  4. Pesti mese (1937)
  5. Hotel kikelet (1937)
  6. Pusztai királykisasszony (1938)
  7. Azúrexpress (1938)
  8. Cifra nyomorúság (1938)
  9. A hölgy egy kissé bogaras (1938)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (halotti) ♦ Wikipediakemenyegon.hu

Galéria