A szentgotthárdi Csákányi László Filmszínház Vas megye történetének egyedülálló intézménye, amely alapítása óta ugyanabban az épületben és folyamatosan moziként működik.
Szentgotthárdon már 1902 óta rendszeres volt a vándor „kinematográfok” látogatása, amelyek műsorait nagy örömmel várta és nézte a publikum. Erre az igényre alapozva 1913. december 8-án Edelsohn Leó és Hülle Katalin, volt óragyári alkalmazottak megtartották az első vetítést „…a minden tekintetben nagyszabású, fényes és pazarul berendezett…” Uránia Mozgóképszínházban. Ettől kezdve megszakítások nélkül működik a mozi, hangosfilmeket 1932 óta vetítenek itt.
A 300 fő befogadására alkalmas, színpaddal is rendelkező mozi 1922/23-ban között csak szombatonként és vasárnapokon játszott, 1924-től csak szerdán és vasárnap. Engedélyese és műsorkötője Grünbaum József volt, aki az ingatlannak is tulajdonosa volt. Grünbaumék lakása a Széll Kálmán tér 10. alatt volt. A mozi gépésze Grünbaum Ferenc volt, aki Ernemann vetítőn dolgozott. Nézőtere 1925-től 70 székkel gyarapodott, és a későbbiekben is tovább bővült 5-8 székkel. A némafilm-korszakban a mozi saját zongorával is rendelkezett. 1930 körül a vetítések gyakorisága visszaesett és a mozi hetente csak egyszer, vasárnaponként játszott, illetve ünnepnapokon. 1932-ben kisebb fejlesztések keretében fotocellát szereltek a vetítőgépre és reklámdiák vetítésére alkalmas berendezésről is gondoskodtak. 1936 végén a vállalkozás nevet és tulajdonost váltott. Új engedélyese, a budapesti illetőségű Szelvényi Ferenc őrnagy a Júlia Mozgóképszínház nevet adta a mozinak, amelynek épülete továbbra is Grünbaumék tulajdonában maradt és amelyet 340 fő befogadására tett alkalmassá. 1938-ban Grünbaum elhunyt, Szelvényi pedig a fővárosból Szentgotthárdra, a Széchenyi utca 3. alá költözött. Ebből az évből vannak pontos adataink is a mozi méreteit illetően: a terem hossza 16 méter volt, a vászon mérete 3,8 X 4,4 méteres volt. A gépész ekkor a frissen vizsgázott Stangl Henrik volt. 1941-ben a termet meghosszabbították 20 méteresre bővítve, a vászon mérete 5 X 4 méteres lett, az ülőhelyek száma viszont 300-ra csökkent ismét. Az előadások sűrűsége érdekes módon mindvégig nem változott: hetente csak egy előadást tartottak, vasárnaponként. A háború utolsó hónapjaiban szünetelt, majd a mozit 1946-ban a Nemzeti Parasztpárt Sarló Könyv és Film Szövetkezete kapta meg, de a berendezések és az ingatlan továbbra is a Grünbaum család tulajdonában maradt. Ezév novemberében ugyancsak szüneteltek az előadások. 1947-től a mozi neve Kossuth-ra változott, igazgatója Iványi Béla lett, aki a műsorkötői feladatokat is ellátta. A terem befogadóképessége ismét megnőtt, ezúttal 360 fő befogadására volt képes. Előadásokat szombaton és vasárnap tartottak, a gépész Tormai Ferenc lett. 1948-ban az épület Gesztes Ferenc tulajdonába ment át, a mozi pedig a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalaté lett. Az üzemvezető ekkor Nyirfáss László volt. Az épület és a vetítési technikák is változtak. 1955-ben meghosszabbították az előteret, majd a 2010-ben a vetítőterem belső kialakítását újították fel, a 2013/14-es átépítés óta van hely a büfének és a mosdóknak. A mozi 2013-ban, százéves jubileumán a Csákányi László Filmszínház nevet kapta. (A neves színművész Szentgotthárd város gimnáziumában tanult.) Szentgotthárd Város Önkormányzata támogatásával digitalizálták a vetítőrendszert, így lehetőség nyílt a 3D-s filmek megtekintésére: a premierfilmeket a bemutatási dátum közelében vagy azok hetében vetítik.
A szórakoztató filmek mellett lehetőség van társművészeti alkotások megtekintésére is: színházi előadások a világ bármelyik pontjáról, emlékezetes koncertek, külföldi múzeumok időszakos kiállításai, valamint régebbi, a filmtörténet meghatározó filmjeinek megismétlése szerepel a repertoárban. Filmklub is működik 1997 óta, sorozatonként egy-egy téma köré szervezve, heti alkalmanként.
A moziban városi rendezvényeket, kiállításokat is szerveznek egy-egy ünnephez vagy eseményhez kapcsolódóan. (Például a magyar kultúra napjáról is a moziban emlékeztek meg 2015-ben.)
A Csákányi László Filmszínház generációkat köt össze a több, mint 100 éves múltja miatt.
Felöleli a város lakosságát, hiszen minden réteg, minden korosztály megtalálja a saját ízlésének megfelelő alkotást. A gyerekek számára pedig évtizedek óta biztosítanak iskolai és szünidei matinékat is kedvezményekkel. Napjainkra a mozi vonzáskörzete is megnőtt, mert a 3D vetítésének és a premierfilmeknek köszönhetően a környező falvak mellett Körmend lakossága is szívesen látogat az intézménybe.
Összeállította: Biró Mercédesz
Források:
- BIRÓ Mercédesz: A mozi - centenárium előtt és után - a szentgotthárdi Csákányi László Filmszínház látogatottsága és a nézők társadalmi összetétele. Szakdolgozat. Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2015.
- KUNTÁR Lajos - SZABÓ László: Szentgotthárd. Szombathely, Szentgotthárd Nagyközség Tanácsa, 1981. Vas Népe - 1993. aug. 26. 6. p.,
- GÁL József: Kis vasi mozitörténet (1.). In: Gotthárdi Hírek - 2002. nov. 22. 5. p.,
- "Gázos" mozi. In: Szentgotthárdi Hírek - 2006. január 13. 2. p.
- Székcsere. In: Vas Népe - 2013. február 8. 1 p., 11 p.
- Filmklub alakult Szentgotthárdon: Csütörtökönként jobbnál jobb filmek. In: Gotthárdi Hírek - 2002. okt. 25. 5. p.
- KISS Tamás: Digitálisra válthat a filmszínház. Vas Népe, 2013. február 8. 1 p., 11. p.
- LENDVAI Emil: Csákányi Lászlóról nevezték el a 100 éves mozit. Szentgotthárd, 2013. december, 2. p.
- Lajta Andor szerk.: Filmművészeti Évkönyvek
