SZÉKELYVÉR

Tartalom

A határszéli székely falu két legtekintélyesebb embere, Csiky Mihály és Flórián Traján pópa között szoros baráti kapcsolat van. Ennek szálai kötik össze a két öreg úr fiait, Pált és Tógyert. Tógyer szereti Annust, Csiky Mihály leányát. A két fiatalember egyszerre vonul be 1914-ben, és egymás mellett küzdve kerülnek orosz fogságba. Múlnak az évek, Tógyerről és Paliról semmi hír, szomorúság borul a lányos házra… Egy napon a falu határában megáll egy fáradt, rongyos vándor, alig lehet felismerni benne Csiky Mihály fiát. Mikor hosszú rabság utána megpillantja szülőfaluját, leborul az útszéli kereszt elé. Annus éppen egyedül van, amikor váratlanul betoppan Pál. A fiatalember felindultan meséli el hazajövetelének történetét. – Fogságba kerültünk. Nem bírtuk tovább, megszöktünk! De a megpróbáltatások még nem értek véget… Szavai közben megelevenednek a háború képei. Összeomlik a front. Az oláhok jönnek ellenállás nélkül. Egy oláh járőr elfogja Csikyt. Barátja, Tógyer  kiszabadítja, de vakmerő tettéért életével fizet….. Annus szívében felejthetetlenül él tovább vőlegényének emléke. És eljön a nagy leszámolás napja... A csapatok élén a Csikyek állnak, hogy megbosszulják Tógyer halálát

„Egyszerű, bájos történet alkotja a Székelyvér magvát Tógyer, az oláh pópa fia hosszú gyötrődés után hazakerül a hadifogságból, haza. Székelyországba. Csikszentdomokosra. Régi szerelmese hűségesen várja. Kitörő örömmel fogadja a leány atyja és a kis Palkó is, Tógyer bajtársának a fia is. De rövid ideig tart a boldogság, a forradalom lávája dönti az országot, az oláhok betörnek Székelyországba és összeesküvés címén tömlöcbe vetik Tógyer szerelmesének családját. Tógyer, az oláh tiszt megszökteti őket. vad üldözés kezdődik és Tógyer szembeszáll az üldözőkkel, hogy megmentse menyasszonyát. Elfogják és fejbe lövik a magyar szívű oláh Tógyert . . . Nagyapóék azonban megmenekültek… És tovább pereg a film.  Nagyapó a Gellért-hegyen mesél a kis unokájának rég elmúlt időkről, dicső korszakokról." (Budapesti Hírlap, 1921. december 22.)

Érdekességek

• A korábban készült szkeccset 300 m hozzáadásával komplett játékfilmmé egészítették ki.
• A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki a Székelyvér tárgyában, hozzájárult, hogy s filmszkeccset felvegyék az ifjúsági mozgóképelőadások darabjai közé: "Minthogy a nevezett filmszkeccs irányánál fogva igen alkalmas arra, hogy az ifjúság abból hazafias lelkesedést és tanulságot merítsen, fölöttébb kívánatosnak tartom, hogy a szóban levő filmszkeccset az összes tanintézetek növendékei tanáraik s tanítóik vezetésével minél nagyobb számban megtekintsék. Felhívom ennek folytán a Címet, hogy e rendeletemről az alája rendelt összes intézetek vezetőit — megfelelő miheztartás végett — haladéktalanul értesítse." (Hivatalos Közlöny, 1922/20, október 16.)
• A filmet angol feliratokkal ellátva Amerikában is vetítették

Vélemények

„A nemzeti gondolat, a hazafias érzés terjesztése, növelése a célja Berky Ferenc és Kovács Mihály Székelyvér című filmszkeccsének, amelyet ma délelőtt mutattak be a Royal-Apollóban. Nem hazafias szólamok üres ismétlésében merül ki a Székelyvér irredentizmusa, hanem a szívek legtitkosabb húrjait rezdíti meg a színes, csodálatosan szép magyar történelmi képek sorozata. Egyszerű, bájos történet alkotja a Székelyvér magvát Tógyer, az oláh pópa fia hosszú gyötrődés után hazakerül a hadifogságból, haza. Székelyországba. Csikszentdomokosra. Régi szerelmese hűségesen várja. Kitörő örömmel fogadja a leány atyja és a kis Palkó is, Tógyer bajtársának a fia is. De rövid ideig tart a boldogság, a forradalom lávája dönti az országot, az oláhok betörnek Székelyországba és összeesküvés címén tömlöcbe vetik Tógyer szerelmesének családját. Tógyer, az oláh tiszt megszökteti őket. vad üldözés kezdődik és Tógyer szembeszáll az üldözőkkel, hogy megmentse menyasszonyát. Elfogják és fejbe lövik a magyar szívű oláh Tógyert . . . Nagyapóék azonban megmenekültek… És tovább pereg a film.  Nagyapó a Gellért-hegyen mesél a kis unokájának rég elmúlt időkről, dicső korszakokról. Viharos taps fogadja Szent László csodáját. Mátyás király gömöri látogatását, a kuruc kor színekben pompázó képét, a vén negyvennyolcas honvédet és a népéért imádkozó Ferenc Józsefet . . . Könny ül a szemekben, a Himnusz hangjai töltik be a szíveket. A magyar művészet irredentizmusa ez a filmjáték, melynek rendezése Deésy Alfréd mesteri munkája. Az előkelő közönség soraiban ott láttuk József királyi herceget és Auguszta királyi hercegasszonyt. Horthy Miklós kormányzó családját. Vitéz Nagy Pál hadseregfőparancsnokot. Apponyi Albert gróf családját. Sárkány János altábornagyot. Raffay Sándor püspököt, a minisztériumok. a tudományos és irodalmi társaságok és társadalmi egyesületek képviselőit és még számos katonai és polgári előkelőséget. (v. f.)" (Budapesti Hírlap, 1921. december 22.)