NEBÁNTSVIRÁG

Nebáncsvirág (címváltozat), Touch-me-not (angol címfordítás), Mamsell Nitouche (osztrák forgalmazási cím), Vergissmeinnicht (német cím)

Alkotók

Cornelius Hintner rendező
Henri Meilhac író (operett libretto: Mam’zelle Nitouche, 1883)
Albert Millaud író (operett libretto: Mam’zelle Nitouche, 1883)
Pakots József forgatókönyvíró
Florimond Ronger Hervé zene

Szereplők

Lóth Ila Denise, de  Flavigny, a Nebántsvirág
Kardoss Géza Celestin a zárda orgonistája/ Floridor operettszerző
Fiáth Róbert (Fehér Gyula) őrnagy
Jean Ducret (Erkel Gusztáv) Fernande de Champlotreux hadnagy
Corthy Myra Corinna
F. Lányi Irma  fejedelemasszony 
Virágh Ferenc  színigazgató

Technikai stáb

Vass Károly operatőr 
Szironthai Lhotka István  díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1918. július 17. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1918. december 2. (Corso) bemutató
1918. december 6. (Bécs) bemutató
1920. március 29. (Corso) repríz
90/1920 cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, az osztrák forgalmi kópia hossza: 2000 méter, hossza a 90/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1480 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
fotó MNFA Fotótára, (2 db); OSZK, Színháztörténeti Tár (1 db), Hangosfilm (6 db)

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1918/34, 35, 48, 1920/12
  • Mozihét, 1918/29, 35, 41
  • Mozi-Világ, 1918/27, 29, 35, 37, 48
  • Színházi Élet, 1918/30 (sajtóbemutatóról), 48, 1923/23
  • Világ, 1918. július 21.
  • Pesti Hírlap, 1918. július 21. december 1.
  • Pesti Napló, 1918. december 1.
  • Budapesti Hírlap, 1920. március 28. vasárnap
  • Képes Mozivilág, 1920/6 (Szironthai Lhotkáról), 1923/23;
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 133. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/127
  • Neue Kino-Rundschau, Nr. 72, 73, 82, 85, 89
  • Star Film katalógus. Bp. 1920-as évek. MNFA könyvtára
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1050. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 95. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  354. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

A “Fehér galambok” elnevezésű zárda ódon falai között nevelkedik a pajkos Denise de Flavigny kisasszony. Esküvőjéről és arról a még ismeretlen fiatalemberről álmodozik, akinek elrebegi majd a boldogító igent. Párizsban szülei már kiszemelték jövendőbelijét Fernande de Champlotreux hadnagy személyében. A fiatalember meglátogatja menyasszonyjelöltjét, de a szendének mutatkozó zárdaszűz nem ébreszt benne mély érzelmeket. A zárda orgonistája Celestin titokban pikáns operettet komponál Floridor álnéven. A városi színház elfogadja a darabot, és megkezdődnek a próbák. Elérkezik a premier napja, a szerző szeretne részt venni az előadáson, de a kolostorból nem könnyű elszabadulni. Már szökést tervez, mikor a fejedelemasszony hívatja. Denise kisasszonyt kell elkísérnie Párizsba a szüleihez. Celestin vállalkozik a feladatra, de Párizs helyett az operett premierjére viszi a zárdanövendéket. A primadonna az utolsó pillanatban lemondja az előadást, és a kis Denise ugrik be a szerepébe. Óriási sikert arat. A nézőtéren van Fernande hadnagy is, beleszeret az ismeretlen primadonnába, nem sejtvén, hogy azonos a szende zárdaszűzzel. Celestin és Denise mulatságos kalandok közben egy huszárkaszárnyába kerülnek. Itt kénytelenek uniformisba bújni, hogy ne ismerjék fel őket. Majd végre visszajutnak a zárdába, ahol közben már tudják, hogy nem is jártak a lány szüleinél. Végül minden tisztázódik és a szerelmes Fernande hadnagy feleségül veszi Deniset. (Forrás: Mozihét, 1918/41)

Galéria

Vélemények

„A kis Denise, a Fehér Galambok zárdája pajkos növendékének, a kettős életű Celestinnek kedves és vidám históriája régi emlékeket idéztek elő s a lelkekben ott muzsikált a világhírű operett bűbájos melódiája. Állandó kacagás és taps pecsételte meg e filmjáték őszinte nagy sikerét. Lóth Ila a Nebántsvirág kisasszony szerepében ismét meghódította a főpróba közönségét, megkapóan kedves játékávai. Kardos Géza, a Vígszínház művésze, Celestin-Floridor szerepében állandó derültségben tartott mindenkit. De Fiáth Róbert, Ducret János, Virág Ferenc és Corihy Mira és F. Lányi Irma is egyformán nagy tetszésben részesedtek.” (Pesti Hírlap, 1918. július 21) .

„A filmátdolgozás a bájos vígjátéknak nemcsak minden francia szellemű finomságát kihozta, hanem még újakkal is megtoldotta, és a belekomponált jelenetek frappánsan egészítették ki a színpadi egység korlátai közé szorított és akcióval teli cselekményt. A közönség felfedezte a Nebántsvirágban a legkitűnőbb magyar filmvígjátékot.” (Színházi Élet, 1918/30)

„A régi Népszínháznak egyik legszebb műsordarabját viszi vászonra a Star filmgyár abban az újdonságban, amit hétfőn a Corso bemutat Ez a szövegében is rendkívül értékes operett Pakots József átdolgozásában kerül vászonra. A Star-filmgyár kész garancia rá, hogy a Nebántsvirág mint film is meghódítja majd a közönséget. Kiállítása, előadása egyaránt elsőrangúnak ígérkezik. A rendezés Hintner Kornélius munkája. A címszerepben Lóth lla még nagyobb sikert arat majd, mint a Csitri címszerepében. Partnereiről, Kardos Gézáról, Virágh Ferencről, Korthy Miráról, Fiáth Róbertről, Ducret Jánosról, F. Lányi Irmáról szintén sok jót mondanak azok, akik a filmet már látták.” (Pesti Hírlap, 1918. december 1.)

„A Starfilmgyár az őszi szezonban immár ötödik újdonságával lép a mozilátogató közönség elé. Hervé örökéletű operettjét, a Nebántsvirágot, négy felvonásos filmdarabra dolgozta fel Pakots József. A lebilincselően poétikus operett minden egyes alakja kitűnően érvényesül a filmen és látva a szebbnél-szebb jeleneteket, szinte felcsendülnek emlékeinkben a Nebántsvirág gyönyörű melódiái. A darabot Hintner Cornelius főrendező rendezte. Nitouche kisasszony pajkos szerepét Lóth Ila, a gyors népszerűségre szert tett bakfis-primadonna játszotta el, mégpedig olyan sikerrel, hogy nevét nemsokára, együtt fogják emlegetni a legkiválóbb film primadonnákkal." (Pesti Napló, 1918. december 1.)

„A régi Népszínház felejthetetlen szép emlékei elevenednek meg a közönség előtt, amikor filmen látja viszont Hervé örökbecsű bájos operettjét, a „Nebántsvirág"-ot. a kis Denise de Flavignvit, Celestine-Floridort, a daliás francia huszárokat s a pajkosan kedves zárdanövendékeket. E Star újdonságban a kis csintalan Denise ájtatos arca, rövid életű primadonnáskodása, Celestine komikusan kettős élete, a fehér galambok zárdájának ünnepi hangulata, a kaszárnyaélet humora valósággal elénk varázsolja Hervé muzsikájának vidám, fülbemászó dallamait is. A filmátdolgozás frappáns ötletekkel egészítette ki az operett cselekményét, úgy, hogy a „Nebántsvirág" filmpremierje igazán szenzációs sikerű színházi eseménynek ígérkezik. Állandó kacagás és taps kiséri az egyes jeleneteket. Lóth Ila, a közönség dédelgetett kedvenc filmművésznője Denise szerepében nagy lelki és művészi gyönyörűséget szerez a közönségnek, ugyancsak művészi alakitást nyújtott Celestine burleszk szerepében Kardoss Géza, a Vígszínház tagja is, de jók voltak a többi szereplők: Corthy Mira, Fiáth Róbert, Doucret János, F. Lányi Irma és Virág Ferenc is. Nagy érdemei vannak a siker körül Hintner Cornélius főrendezőnek, aki biztos kézzel és sokoldalú művészi hivatottsággal végezte a rendezés nehéz feladatát.” (Színházi Élet, 1918/48)