LEÁNYBECSÜLET

Tartalom

Az iszákos vasúti őrnek három mostohagyermeke van: Mária, a tanítónő, a tizenkét éves Sári és a kilenc éves Gyuri. Az őr Salzberg báró elvagonírozott gabonáját dézsmálja. A báró rajtakapja a tolvajláson, s ezáltal a hatalmában tartja. A szép és tisztalelkű tanítónőbe beleszeret a gazdag dzsentri fiú, Radák István, de szemet vet rá a romlott Salzberg báró is. Hogy hálára kötelezze, s ezáltal a közelébe férkőzhessen, uradalmában  helyezi el a lány testvéreit. Egy alkalommal hamis ürüggyel kastélyába csalja, s megpróbálja elcsábítani. Aljas terve azonban nem sikerül, s ezért bosszúból, feljelenti a tanítónőt az iskolaszéknél. Mária ellen szól, hogy az egész éjszakát a falujától távol töltötte, ezért azonnali elbocsátásra ítélik „erkölcstelen élete” miatt. Az állástalan lány kétségbeesetten bolyong a falu szélén, az ifjú Radák talál rá, s hazaviszi szülei házába. A fiatalember  nem tud hinni a lány bűnösségében, ezért felkeresi Salzberg bárót, hogy kérdőre vonja. Eközben Radák  anyja félreértve a helyzetet kiutasítja Máriát a házukból.  Mária összetörten, szemében a szégyen keserű könnyeivel tovább könnyeivel bolyong az elhagyott vidéken, míg a vasúti síneken összeesik. Salzberg belátja tévedését, és elhatározza, hogy helyrehozza hibáját. Gyurka hazafelé tart a jó hírrel. Útközben észreveszi nővérét a sínek között. A váltó átállításával az utolsó pillanatban sikerül eltérítenie az arra robogó vonatot, s ezzel megmenti Mária életét. Ugyanez a vonat végül a másik vágányon szolgálatát teljesítő vasúti őrt gázolja el. Az iskolaszék rehabilitálja Máriát, és Radák István most már emelt fővel vezetheti oltárhoz eszmény­képét,  akit a gőgös dzsentri familia is megengesztelődve fogad be.

Érdekességek

Papír Magdát, azaz Szepes Máriát a Paesti hírlap kritikája "Balogh Magdus"-ként említi meg, nyilván nevelőapja, Balogh Béla neve miatt.

Galéria

Vélemények

„Az újjáéledt magyar filmgyártás kimagasló alkotását mutatta be ma délelőtt meghívott közönségnek a Magyar Progress Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. a Kamarában. A film hívei, akik már-már elcsüggedve törődlek bele a nemrég még hanyatló magyar filmipar pusztulásába, ma lelkesedéssel vehették tudomásul, hogy a magyar filmgyártás nem halt meg és hogy néhány esztendei alvás után most megerősödve, művészileg nagyot fejlődve, ébredt új és talán az eddiginél is szebb életre. A bemutatott hatfelvonásos drámai történet, a Leánybecsület, világviszonylatban is elsőrangú filmalkotás, mely gyorsan pergő, megható cselekménjével, pompás technikai felkészültségével, Lajthay Károly művészi rendezésével és ragyogó előadásával nyilván nemcsak idehaza fog hódítani, hanem az elkényeztetett külföldön is. Artisztikus és stílusos interieurök, nagyszerű havasi felvételek, hatalmas külső mozgalmasságkeretezik az érdekes és mindvégig izgalmas cselekményt, annak finom érzelmességét, irodalmi tanulságát és szelíd, kiengesztelő humorát. Hanni Reinwald a fő női szerepben, Lillian Gish halk drámai tehetségét hozza, párosulva a legdivatosabb filmdivák szépségével. A fiatal művésznő ezzel az alakításával nyilván a filmstarok első sorába kerül." (Világ, 1923. április 5.)

„Már régen volt olyan sikere a Kamarának, mint a„Leánybecsület" című filmmel van e héten. Lajthay Károlynak ez a filmje ismét bizonysága annak, hogy életképes a magyar filmgyártás. A„Leánybecsület"'című film minden tekintetben elsőrangú film és csak dicséret illeti a Kamara igazgatóságát, hogy olyan elsőrangú színházat bocsátott ennek a magyar filmnek rendelkezésre, mint a Kamara. Hanny Reinwald játssza a film főszerepét és mellette nem kisebb művészek szolgálják a sikert, mint S. Fáy Szeréna,  Fenyő Emil, Császár Imre, Fehér Gyula, Gellért Lajos és a kis Szécsi Ferkó." (Pesti Napló, 1923. április 29.)

„A történet egy falusi tanítónőről szói,akit becsületében támad meg a visszautasított szerelmes bosszúja, de aki végül tisztán és győzedelmesen kerül ki azerkölcstelenség vádja alól. A film szereplői közül különösen Hanni Reinwald-nak lesz nagy sikere. Megnyerő, bájos jelenség, a nagy drámai kitörések megrázóan viharzanak át alelkén s bájosságot és hangulatot tud belevinni szerepébe, amikor ennek kell, domináló elemnek lennie. Nagyszerűen meglátott és erős jellemfestési erővel eleveníti meg Fenyő Emil az ideálisan szerető, nemes Radák István alakját, figyelemreméltó Gellért Lajos félszeg tanítója. Jól illeszkednek az együttesbe Fáy Szeréna, Szöreghy Gyula, Császár Imre, Fehér Gyula, Pintér Imre, a kis Szécsi Ferkó és Balogh Magdus." (Új Nemzedék, 1923. április 29.)