ÉVA

Tartalom

A francia forradalom idején játszódik a történet. Az ifjú Oktáv márki bejárja óriási gyártelepét, s megpillantja egyik derék munkásának gyönyörű leányát, Évát, kinek szűzies szépsége lángra lobbantja könnyen hevülő fiatal szívét. Oktáv fényes estélyt rendez, melyre a lányt is meghívja. Éva leveti szerény öltözékét, pompás estélyi ruhában jelenik meg az ünnepségen, s az est körülrajongott bálkirálynője lesz. Apja és munkástársai berontanak a palotába, hogy a vélt csábítón bosszút álljanak. Oktáv, hogy mentse a helyzetét, bejelenti eljegyzését Évával. Később azonban hallani sem akar a házasságról, s a csalódott lány eldobni készül életét. Dagobert gróf azonban megakadályozza az öngyilkosságot és magával viszi a lányt. (Egyes források szerint: Évát régi rajongója, a gyár egyik szegény tisztviselője szökteti meg.) Oktáv megbánva tettét, a lány apjával a szökevények keresésére indul, s miután megtalálja őket, feleségül veszi Évát.

A Royal-Apollo műsorfüzetében megjelent tartalomismertetés: „Flaubert Oktáv, a párisi világfi, lakásán éppen orgiát rendez, amikor egy távirat Villiersbe szólítja, hogy átvegye nagybátyja gyárát, különben elveszti az örökséget. Kétségbeesve utazik el, mert a vidéki élet – úgy érzi – szomorú száműzetés lesz neki a ragyogó Páris után. A gyárban sablonos ünnepséggel fogadják, miközben fáradt, unott tekintete a munkásnők között Évára esik, aki azonnal lebilincseli. Mindent elkövet, hogy magához édesgesse. Éva ellentáll, de egy napon, amikor párisi vendégek érkeznek a kastélyba, ahol nagy dáridót csapnak, Éva nem tud aludni, a kastélyhoz lopódzik és az ajtónyiláson át bámulja a pezsgőzőket. Ebben a helyzetben éri Oktáv, beviszi a terembe és a mulatság központjává teszi. Hogy Larousse, akinek fogadott leánya Éva, útjában ne legyen sürgős megbízással Brüsszelbe akarja küldeni, de Larousse mégis megpillantja Évát a mulatozók között s amikor ezért Oktávot kérdőre vonja, ez kiutasítja. Larousse munkástársaival tér vissza, ostrom alá veszi a kastélyt. Oktáv látva a helyzet komolyságát, azzal a kijelentéssel veszi elejét a bajnak, hogy Éva a menyasszonya. Larousse és a munkások visszavonulnak. Oktáv a munkások távozása után bevallja Évának, hogy nem szándéka őt nőül venni. Éva erre elrohan, vissza Laroussehoz, aki kiutasítja házából. Éva a patak hídjához megy és már bele akarja magát vetni a vízbe, maikor Oktáv barátja Dagobert gróf, aki részt vett a kastélybeli orgián, arra halad autójával. Dagobert megvigasztalja Évát és rábeszéli, hogy menjen vele Párisba. Közben Larousse és Oktáv mindketten megbánják, amit Évával tettek és elhatározzák, hogy mindenáron megmentik. Utána utaznak Párisba, Éva eleinte tudni sem akar róluk, de azon az estélyen, amelyet Dagobert Éva elkápráztatására rendez és amelyre Oktáv is hivatalos, Oktáv visszahódítja Évát és elviszi magával haza Villiersbe, ahol a templomban, a munkások között kötik meg a házasságot.” (1919. október 6.)

Érdekességek

• A filmet a Tanácsköztársaság idején forgatták. „A bemutatót várja" írta róla a Vörös Film, 1919. július 20-i száma.
• Az eredeti operettet először a Király Színház tűzte műsorára 1913-ban, címszerepben Fedák Sárival. A gyáros szerepét Király Ernő, a komikus szerelmespárt Rátkai Márton és Medgyaszay Vilma alakította.
• A darab tartalmát a korabeli sajtó így ismerteti:  „Évába, egy gyári munkásnak nevelt leányába beleszeret Flaubert a hazaérkező fiatal gyáros. A leány viszonozza vonzalmát és beleegyezik abba, hogy elmegy a gyáros estélyére. Ä fényes estélyen megjelenik Éva, a mulatozás közepette azonban betörnek a palotába a munkások és Évát visszakövetelik a gyárostól. A megszeppent Flaubert kijelenti, hogy nem engedi Évát elvinni, mert menyasszonyának tekinti. A munkások alázatosan elmennek, Éva pedig lázas boldogsággal borul a gyáros keblére. — No ugye jól sikerült a cselem — szól a gyáros Évához, Jó kifogáshoz folyamodtam. Éva üveges szemmel hallgatja Flaubert beszédét. Merthogy ő is hitt a gyáros munkásokhoz intézett szavaiban. Zokogva, összetörten kiszalad a gyáros palotájából. Évát e csalódása nagyon megtöri. Már-már hajt barátnője Pipsi szavaira, aki a könnyelmű élet felé csábítja, amikor visszatér hozzá Flaubert, aki szereti Évát; megbánta vele szemben való viselkedését és igazán eljegyzi. Éva történetével párhuzamosan vonulnak végig a vidám szerelmes pár Dagobert és Pipsi kedves jelenetei.” (Színházi Hét, 1912/32)

• Részlet a film forgatásakor készült beszámolóból:
  „Egy kis sürgölődés az atelié különböző oldalain levő díszletek között, aztán Deésy kiáltására elől a kovácsműhelynél megjelenik mindenki, akinek a felvételnél jelen kell lennie. Az első, aki szemünkbe ötlik szépségével és üde frissességében: Hollay Kamilla. Egyszerű fehérpettyes kék ruha van rajta, aranyszőke haja pedig egy fejkötő alá szorul össze díszesen. Közben előjön Bécsi József operatőr a gépével és Pásztor Béla, aki egy nagyobb szerepet játszik.
  Deésy elmagyarázza a jelenetet a szereplőknek. Egyszeri magyarázás után az üllőhöz megy Margittay egy nagy barna munkásköténnyel maga előtt, a gép berreg s már játssza is a jelenetét.
  Berregés megszűnik. Más jelenet következik. A kovácsműhely mögött egy nagyon szegényes szoba van, ami a kovácsműhellyel egy ajtónyílás által van összekötve. Bécsi a gépet a nyílás előtt állítja fel. Deésy az úgynevezett keresőn figyeli, hogy a jelenlegi helyzethez képest hogyan kell a szereplőket elhelyezni a szobában, nehogy olyan helyen játszanak, amelyik már nem esik bele a felvevőgép látókörébe. Aztán elmagyarázza, majd meg eljátssza a színészeknek a szerepüket. Rövid próba s már rendes felvétel alá kerül a jelenet. A szegényes szobában Hollay egy valódi mosóteknőben valódi vízzel, valódi ruhadarabot mos. A háttérben kinyílik az ablak, egy elegáns márki ugrik a szobába, s kéri Hollayt, hogy rejtse el, mert üldözik. Hollay elrejti a márkit egy szekrény mögé.
  Ilyen rövid ez a jelenet. Rögtön következik a többi. Az új jelenet helye újra a kovácsműhely. Rövid magyarázás s próba nélkül játssza el Margittay a rövid jelenetet. Az oldal lévő vaskohóhoz odamegy Margittay, a kovács. A kohó egyik sarkában egy nagy törött velencei tükör van elhelyezve. Előtte egy úgynevezett blitzlámpa van melynek két szénpálcája áramerő folytán erős lila lánggal fénylik. A fényt a csiszolt tükör visszaveri. A kovács kezében a nagy fogó két kampója közé szorított patkót tüzesíti – játék szerint a tüzes kohóban. A visszavert lilás fény olyan világítást ad, mintha az egész kohó átizzott volna a benne égő erős tűztől s annak fénye világlana elő. A kovács meghallja a zajt, hogy a másik szobában kinyílott az ablak és valaki szenvedélyes hangon kéri, hogy rejtsék el, mert üldözik. Leteszi a szerszámot a kezéből és indul a zajos szobába.
  A berregés megszűnik. A jelenetnek vége. Dán Norbert odamegy Margittaihoz és azt mondja neki, hogy „Kérlek, te vagy a siker kovácsa!”
  Most Hollayról készül egy premier plan, amint a mosóteknőben mosogat. Ezen a képen csak Hollay látszik.”  (T.Gy.: Az „Éva” Visszaemlékezés egy érdekes felvételre In: Képes Mozivilág, 1919/20)

Galéria

Vélemények

„Az országos bemutató piece de resistenc-a Lehár-Bodánszky-féle világhírű Éva című operett volt, amelyből Falk Richárd sok leleménnyel szcenírozott egy 4 felvonásos hatalmas drámát. Deésy Alfréd ragyogtatta e nagyszabású filmalkotásban a maga erotikus erejű, markáns rendezői tehetségét. Lehár operettje hatalmas drámává, attraktív képek sorozatává szélesedett ki az ötletes rendező keze alatt. A darab valósággal nyilvánoság elé tárja a Star technikai teljesítőképességének, pazar áldozatkészségének minden eszközét. Csodálatos interieurök, káprázatos kiállítás nyűgözik le a tekintetet. E keretből emelkedik ki erőteljes drámai játékával és egyéniségének sajátos, egyszerű vonalú és mégis komplikáltan ható előadó stílusával Hollay Camilla. Sok sikere mellé talán a legnagyobbat sorakoztathatja az Éva érdekes karakterének megrajzolásával. Margittay intelligens művészete, Dán Norbert fiatalos szertelensége, B. Pásztor Béla külföldről is ismert játékmódja egytől egyig erősségei voltak a drámai hatásnak.” (Mozihét, 1919/14, szeptember 29.)

„… tárgya azonos a hasonló című operettével, és amelyet szintén a sokoldalú Falk Richárd dolgozott át filmre. Hollay Kamilla játssza a kettős címszerepet, akinél megfelelőbbet keresni sem kellett volna. Szépsége, kifinomult színjátszása, amely mentes minden mesterkéltségtől a graciőz magatartása biztosítja a fényes kiállítású film elmaradhatatlan sikerét. Margittay Gyula újabb sikerrel koronázta eddigi szerepeit és nemes, nyugodt játékával vitte a legtökéleteseb sikerre a darabot. Dán Norbert és Pásztor József fiatalos hévvel és könnyedséggel játszották meg szerepeiket. Deésy Alfréd, kitűnő rendező, újabb babérokkal gazdagította eddigi sikereit, amelyre méltán büszkék lehetünk.” (Színházi Élet, 1919/39-40.)”