AZ ELHAGYOTTAK

Tartalom

A film tartalmára vonatkozó megbízható információ nem maradt fenn. Egyes források szerint a film egy gyermekrablás izgalmas története. Más források szerint két árva gyermek története. A film forgatásáról készült beszámoló pedig a következőképpen ismerteti a film tartalmát: 

„A Gloria-filmgyár most dolgozik legújabb filmjén. A készülő film meséje röviden az, hogy egy fiatal anya, aki oly nagy nyomorban van, hogy még az egyetlen gyermekének sem tud enni adni, elkeseredésében öngyilkos lesz, a Dunába ugrik. Éppen akkor halad arra egy fiatal, melegszívű pap, a vergődő asszonyt kimenti a vízből, lelkére beszél és a temploma előtt álló keresztnél megesketi a síró asszonyt, hogy többé meg sem kísérli eldobni magától Isten ajándékát, az életet és  nem hagyja itt gyáván kicsiny gyermekét. Az asszony sírva tesz fogadalmat, esküjét meg is tartja, amelynek később az lesz a jutalma, hogy boldogan és megelégedetten él gyermekével.” (Amig egy film eljut odáig. In. Magyarország, 1925. augusztus 13.)

Érdekességek

• A filmben szereplő kutya miatt a filmet az amerikai Rin Tin Tin című filmhez hasonlították.
• A film Tabáni templom előtti forgatását meg akarta akadályozni a templom plébánosa, annak ellenére, hogy Forgács Antal rendőrfőkapitányi engedéllyel rendelkezett. A forgatásra végül csak azzal a feltétellel kerülhetett sor, hogy a filmet elkészülése utánbe kell mutatni a püspöknek, s csak az ő engedélyével lehet forgalomba hozni. (Amig egy film eljut odáig. In Magyarország, 1925. augusztus 13.)

Galéria

Vélemények

„A Kert Mozgó nagy siker mellett most játssza a magyar Glória-filmgyár legújabb alkotását, az Elhagyottak című filmdrámát, amelyben Jaczkó Cia játssza a főszerepet. Csupa báj, csupa öntudatos gyermeki művészet ez a kislány, akinek bájossága, szépsége, kifejező mozdulatai teljesen egynívójúak a híres kis amerikai kollégájával, Jackieével. A film többi szereplői is a magyar színművészet legkiválóbb tagjai, akik szerepükben mind elsőrangút produkálnak egytől-egyig. Külön meg kell emlékeznünk Sacy von Blondell. Vándory Gusztáv, Réthey Lajos, Dán Norbert, Szőke Sándor filmjátékáról. Az Elhagyottak meséje, felépítése, rendezése és fotografálása a nehezen meginduló magyar filmgyártás második reprezentativ filmje.” (Esti Kurir, 1925. szeptember 8.)

„A magyar filmgyártás lassú tempóban ugyan, de úgy látszik, mégis csak ujjászületik. A filmrendelet is megjelent végre, − igaz, hogy nem a filmszakma intenciójának megfelelő formában, − de ami többet jelent szemünkben a munka megindításának előkészületeinél, magyar filmek gyártásának befejezéséről is hallunk most már itt-ott. Az idei szezon második magyar filmjének vászonra kerülését a héten köszöntötte a közönség. Ezt a képet miként a szezon első magyar filmjét, A cigányt, szintén Forgách Antal, a Glória filmgyár igazgatója készítette. Címe: Az elhagyottak. A sikerült kép érdekfeszítően felépített drámát, lebilincselő cselekményt elevenít meg előttünk a fehér vásznon. Sok szív, melegség, filmszerűség avatják Az elhagyottakat a szezon vonzó filmjévé, azonkívül főleg a rendezést kell szóvá tenni, amely ugyancsak Forgách Antal érdeme. Az elhagyottak főszerepeit a filmművészet ismert jelesei sok odaadással és hivatottsággal játsszák meg. Különösen Vándori Gusztáv, Saci von Blondel és a tehetséges Dán Norbert neveit kell kiemelnünk, de Réthey Lajos, Vendrey Ferenc, Szegő Endre, Szőke Lajos is kitünően játszanak a jól sikerült filmen. Jackó Cia, a kis filmművésznő elragadóan kedves és közvetlen. A film tiszta fotografiája Bécsi József operatőr jeles munkája. A Royal-Apolló közönsége , – ahol a kép e héten pereg – tapsokkal honorálja minden egyes előadás alkalmával Az elhagyottakat.” (Az elhagyottak a Royal-Apollóban. In: Pesti Hírlap, 1925. szeptember 6.)

Hevesy Iván fércműnek minősíti, mely olyan kezdetleges rendezői módszerekkel készült, mintha a mozi őskorában gyártották volna, hosszú színpadias totálokból építkezett, melyekben a differenciált arcjáték, az alakokat jellemző apró gesztusok nem kaphattak szerepet.