A DADA

Tartalom

Bolygó Kis Erzsébet szégyent hozott szüleire. Lányfejjel gyermeket szült. Az előző évben marokszedő volt az aratáson, akkor találkozott a gyermek apjával, Nagy Viktorral, a katonatiszttel, aki éjjelente a kazalra vigyázott. Viktor nem veszi feleségül a lányt, de a gyermeket elismeri, s megígéri, hogy amikor megnősül, és anyagi helyzete jobbra fordul, támogatni fogja. Addig is azt ajánlja Erzsébetnek, hogy adja dajkaságba a kis Klárit, és jöjjön Pestre dadának. Tud egy helyet, ahol egészséges parasztdajkát keresnek. Erzsébet vasárnap, kislánya születése után először, templomba megy. A gyermekre az öreg Bolygóék vigyáznak. Beszélgetésükből megtudjuk, hogy Erzsébet nem is Bolygó lánya, az asszony is egy katonától esett teherbe, s Bolygó nyakába varrta a gyermeket. Erzsébet semmit sem tud erről, mert Bolygó lányaként szerette, s még ezt a kis porontyot is szeretettel dédelgeti. Erzsébet sírva tér haza a templomból, ahol nagyon megszégyenítették. Gyermekkori pajtása,  Péter, a gépész jön utána, hogy megvigasztalja. A fiatalember ugyanazon a holdvilágos meleg éjszakán vesztette el a karját  cséplőgép-balesetben, amikor a lány a tisztességét. Megkéri Erzsébet kezét, de a lány kikosarazza, mert nem szereti. Nemsokára megérkeznek Pestről Frigyesék, akiknek Viktor beajánlotta a lányt. Megnézik, megvizsgálják a fiatal anyát, s miután megfelelőnek találják, magukkal viszik kéthónapos kisfiuk, Tiborka mellé. Erzsébet megszereti, gondosan ellátja a kisfiút, de nagyon hiányzik neki saját gyermeke. Viktor mindennapos vendég a háznál, de az ő közelsége sem nyújt vigaszt számára, mivel kiderül, hogy már évek óta viszonya van a ház asszonyával. A romlott Viktort sem Erzsébet jelenléte, sem az asszonnyal folytatott viszonya nem akadályozza meg abban, hogy az asszony serdülő lányát is magába bolondítsa. Erzsébetet meglátogatja Péter, s kéri, hogy hagyja el a bűn tanyáját, ne szoptassa tovább a farkasok kölykét, legyen a felesége, s gyermekével együtt költözzön hozzá. Erzsébet azonban ezúttal is kikosarazza. Frigyesék lánya Elza összebarátkozik Erzsébettel, s hosszas faggatás után a dajka bevallja, hogy falun hagyott gyermekének Viktor az apja. Elzát nagyon megrázza az igazság, s még azon az éjszakát elhagyja a szülői házat. A hazatérő Frigyes úr senkit nem talál otthon, s mivel társaságra vágyik, Erzsébettel kezd beszélgetni. Megtetszik neki a szép, és tisztaszívű teremtés. Megpróbál közeledni hozzá, aranyat kínál neki, magához vonja. Ebben a pillanatban belép Frigyesné, megbotránkozik a jelenet láttán, és elzavarja Erzsébetet. Az igazságtalanul elűzött lány távozása előtt leleplezi az igazságot, bevallja, hogy Viktor szeretője volt. Erzsébet tanácstalanul bolyong az utcán, majd felkeresi Pétert, aki egy kvártélyosnénál lakik. A fiatalember nincs otthon, mert éjszakai műszakban dolgozik a gyárban. A kvártélyosné urát, Ábel rendőrt találja ott, aki  a földije. Mulatni kezd az öreggel, boroznak, táncolnak, s végül a rendőr elalszik.  Ekkor egy ott lakó cseléd gyermekével beszélget, akinek anyja egyszer gyufát ivott. Elcsalja a gyerek pénzét, majd elmegy. Mikor visszatér borzongva törölgeti a száját. Közben  Pestre érkeznek Bolygóék, hogy a lányukat meglátogassák. Ők is a kvártélyosnénál szállnak meg. Erzsébet vidámságot színlelve fogadja őket, énekel, táncol, de egyszer csak összeesik. Azonnal orvost hívnak, a helyzet azonban reménytelen, mert Erzsébet gyufát ivott. Reggel Frigyesné már visszafogadná a lányt, akit a kis Tibor egész éjjel nagyon hiányolt. Viktorral felkeresi a kvártélyosné házát. Hamarosan követi őket Frigyes úr is, akit a lelkiismeret-furdalás nem hagyott nyugodni. Erzsébet azonban haldoklik,  az orvos egy függöny mögött küzd az életéért, de nem sikerül megmentenie. Halála után Péter elküldi a romlott és élősdi gazdagokat, akik e tragédiát okozták. (A tartalomleírás a színdarab  alapján készült.)

Short English content: The story starts in a village. Erzsébet Bolygó Kis an unmarried girl gave birth to a child. The child's father, Victor doesn’t marry her, but he promises that when he got married, and his financial situation will be better, he will support her and his daughter. He asks Erzsébet to give her little girl, Klári to a village nurse and go to Budapest to a prosperous family as a nurse. Peter, a mechanic who has lost his arm on the same warm moonlit night, in an accident, when Erzsébet was seduced by Victor, asks Elizabeth's hand, but she refuses him, because she doesn’t like him. She goes to the capital and she works as a nurse. She is really loves the children entrusted to her, but her new home in Pest is the home of the sin. Victor has secret relationship with the woman of the house, and he is courting her teenage daughter as well. Peter visits Elizabeth again and he propose to her, but she refuses him again. One night the landlord tries to seduce Elizabeth. At that moment, his wife enters, she is offended at the sight of the scene, and she sends away  the girl from the house, who then commits suicide.

Érdekességek

• A film a Tanácsköztársaság idején készült, a Képes Mozivilág 1919/15. számában megjelent cikk arról tanúskodik, hogy a film alkotóinak szereplőinek kiválasztása központilag történt, és az úgynevetett "művészi megbízott" feladata volt: „A rendezés nehéz feladatát Márkus László művészi megbízott Damó Oszkár rendezőre bízta [...] A címszerepet Márkus László művészi megbízott Gál Annienak osztotta ki."
• A Vörös Film július 20-i száma szerint „a zsüri előadásra alkalmasnak találta", tehát már a Tanácsköztársaság ideje alatt elkészült.
• Bolygó Kis Erzsébetet eredetileg Bajor Gizi játszotta volna, aki ebben a szerepben, a Nemzetiben nagy sikert aratott, de közbejött akadályok miatt mégsem ő szerepelt a filmben.
• Elza szerepét eredeti terv szerint Hatvany Lilinek szánták, majd Igalits Sandy jött szóba, de végül Lucy Wett játszotta.
• Riport a filmforgatásról: „Szombat reggel. Künt vagyunk a Váci-úti Astra hatalmas üvegtermében, ahol Bródy Sándor híres drámájának, A dadának felvételei fognak készülni. Most már én is meg fogok jelenni nap-nap után itt a tágas atelierben, hogy amint ezt a Képes Mozivilág múlt heti számában bejelentettem, hű és részletes beszámolót írjak e becses színdarab megfilmesítéséről. Tíz óra van, de a magas üvegtetőn keresztültörő napsugarak mintha kétszeres erővel perzselnének. Fenn a tetőzet alatt vidám verebek csiripelnek. A kis művészgárda tagjai teljesen felkészülten, kimaszkírozva, érthető ambícióval állják körül Damó Oszkárt, a rendezőt, aki a műterem közepén felállított parasztszobában ingujjban áll és utasításokat ad a díszletezőknek.  Ott látom Bolygó Erzsit, a dadát, akit a finomarcú Gál Annie személyesít. Kosta Viktort a csábító szerepében. Szarvasi Somát az öreg Bolygónak kimaszkírozva kitűnően. Breznai Annát Bolygónénak kiöltözve parasztosan, Lucy Wettet, Petes Imrét, Szalkayt és a többieket.
  A szín Bolygóék falusi szobáját ábrázolja. A szobában minden stílszerű, minden a helyén van. A szoba ajtajának fejfáján G.M.B. betűk vannak felírva egyenetlen, dűlt vonásokkal.
  –          A betűk Gáspár Menyhért, Boldizsár neveket jelentik. – magyarázza nekem Damó – A három szentnek a neve. Paraszt házakban gyakran látni, hogy e szentek neveinek kezdőbetűi ott díszelegnek az ajtó fejfáján. A jelenet, mely legelőször fog e színen felvételre kerülni, a darab közepéből van kiszakítva. Az olvasónak ugyanis tudnia kell, hogy a filmdarabot nem úgy veszik fel, amint az meg van írva, elejétől végig, ahogyan a rendes színdarabot lejátsszák a színpadon, az első jelenéstől az utolsóig, hanem az egy színen történő eseményeket csoportosítva, egyszerre, a darabból kiszakítva, amint ezt a célszerűség diktálja. A felvételt több-kevesebb próba előzi meg. Először azt a jelenetet veszik fel, amikor Bolygó Erzsi, a szelíd lelkű fiatal dada a csecsemőjét dédelgeti, majd megpillantván az utcán lévő Viktort, akitől a gyereke van, kedvesen int neki, hogy jöjjön be a szobába. Damó megmagyarázza a jelenetet és minden mozdulatot megmutat a szereplőknek. Most tűnik ki, hogy Damó milyen jó színész lenne: oly precízek, kifejezőek a mozdulatai. Viszont az is igaz, hogy a jó rendezőnek bizonyos mértékben jó színésznek is kell lennie. Most Gál Annie, ez a fiatal filmtehetség játssza le a jelenetet. Csinos kis parasztdadának van öltözve Gál Annie, szelíd, kedves arca van, olyan amilyennek egy jólelkű fiatal dadának lennie kell. Határozottan jól fest ebben a paraszöltözékben, mely hogy indiszkrét legyek, nem más, mint Bajor Gizi ruhája, melyben az ismert művésznő a Nemzetiben játszotta el ugyanazt a szerepet. A próba kitűnően sikerül. Bolygó Erzsi kiveszi a kis porontyot a rövid paraszt bölcsőből, dédelgeti, majd mutatja a belépő Viktornak, aki kelletlenül húzódozva néz a saját gyerekére.  Ez persze nagyon fáj a dadának. Míg Escher operatőr a gépet „kurblizza”, a pólyában lévő csecsemő után érdeklődöm. Mondják a körülöttem állók, hogy a gyermekmenhelyről kölcsönözték, kéthetes csupán, az anyját Pudlis Arankának hívják. Mutatják, hogy ott áll a sarokban. Már jön is felénk, hogy a jelenet végeztével magához vegye a gyereket.
  Másik jelenet következik. Bolygó és Bolygóné meglepik a fiataloklat a szobában. Az öreg Bolygó villogó szemekkel áll a leánya és csábítója közé és leányára szegezve tekintetét kérdi: Ez az? (T.i.: ez a fiú-e a gyerek apja?) Szegény kis Bolygó Erzsébet félve és bizonytalanul mondja, hogy ő az. Bolygóné pedig a háttérben vésztjóslóan figyel. De a kevésbé jellemes, számító parasztot Viktor barátságosan elintézi egy jó szivarral, mire még Bolygó kínálja meg őt borral. Ezt a Szarvasi Somát, aki az öreg Bolygót játssza, igazán meg kel dicsérnem. Vérből és húsból való parasztot alakít, játékában sok a megérzés és drámaiság. Nem kevésbé jó itt is Kosta Viktor, Gál Annus és Berznai Anna.
  Így folynak az egyes jelenetek tovább simán és lendülettel. Igazán meglep az a nyugalom és higgadtság, ahogyan Damó rendez.
  Míg a Bolygó szobájában történő eseményeket filmre rögzíti az ügyes Escher, a műterem másik részében a jeles Baumöhl Artur szcenikai mester egy másik enteriőrt állít össze a díszletekből. Baumöhl nevét külön ki kell emelnem, mert a lelke, gerince a felvételezésnek. ez az ember, akinek szakavatott munkáját már a Starnál alkalmunk volt megcsudálni, Bécsben és Berlinben tanulta a mesterségét, nem csuda hát, hogy tudja miképpen kell egy szép szobát berendezni. Most a dr. Frigyesék hálószobáját állítja össze a darab harmadik felvonásából, mert ezek a jelenetek fognak következni. De erre már nincs idő. E jeleneteket másnapra kell halasztani.
  ***
  Gyönyörű vasárnap délelőtt. A műterem női öltözőjében izgatottan készülődik a csinos Lucy Wett. Elegánsan, kissé kokottosan, rájeres kalapban jelenik meg a színen, amely dr. Frigyesék úri szobáját ábrázolja.
  A jelenés ez: Dr. Frigyes brutális módon közeledik a dada felé, a dada viaskodik vele.  E pillanatban kell a szobába lépnie Frigyesnének, aki felháborodva látja a történteket. A jelenést, amely nagyobb drámai játékot kíván, többször kell próbálni.
  –          Az a baj, – mondja Damó – hogy a szereplők szöveg nélkül játszanak. Még kissé nehézkes a játék. Tessék hangosan beszélni a játék közben.
  Megmondja a szereplőknek, hogy körülbelül milyen beszélgetés illik a megjátszandó jelenethez, aztán a jelenetet még egyszer elpróbálják szövegkiejtéssel. Most tűnik ki, mennyire igaza van a rendezőnek. A szereplők mozdulata mennyivel természetesebb egyenletesebb, ritmikusabb, mint a imént! Ezt az utasítást jó lesz minden filmszínésznek megszívlelni, mert csak szövegkiejtéssel lehet tökéletes, különösen pedig drámai filmjátékot produkálni a gép előtt.
  ***
  Van egynéhány igen reális hatású jelenet A dada filmen. A szcenírozó és a rendező úgy látszik erősen összefogott, hogy Bródy Sándor mély naturalizmusát, amely a nagy író e művéből felénk árad, rögzítse meg a filmtekercsen. Mély hatást keltenek például a szállástanyán lejátszott jelenetek. A színhely itt is oly mesterien van ábrázolva, hogy Gorkij, Dosztojevszkij sötét tónusú leírásai jutnak nyomban az ember eszébe. Itt látjuk az éjjeli menedékhelyszerű szállástanyán az alsó társadalom kétes elemeit, azokat a szerencsétlen, elkárhozott páriákat, akiket a nyomorúság, a bűn hozott össze." (Gábor Jenő: Impressziók „A dada” felvételei közben In: Képes Mozivilág, 1919/17) 
• A vígszínházban korábban Péter szerepét Pethes Imre játszotta.

Galéria

Vélemények

„Künn a Váci-út végén, az Astra hatalmas üvegből készült filmatelierjében irodalomtörténeti, művészi munka megkezdésére gyűlt egybe e héten egy lelkes kis művészcsoport. Filmszínészekből, színésznőkből, rendezőből, operatőrből és díszletezőkből áll ez a művészgárda, amely azért jött ide a műterembe, hogy megkezdjen egy komoly, művészi munkát. Bródy Sándor egyik legértékesebb alkotásának, A dadá-nak megfilmesítése kezdődik itt, amivel az igazi naturalizmus a magyar filmművészetbe is be fog vonulni.
A dada! E becses, első igazi naturalista drámának írója, témájának megdöbbentő realizmusa, húsból és vérből való minden egyes alakja annyira közel áll a magyar olvasóközönséghez, hogy a darab megfilmesítésének minden mozzanatát érdemesnek tartjuk megörökíteni a Képes Mozivilág olvasói számára.” ( − g.− : „A dada” filmen. In: Képes Mozivilág, 1919/14. június 15.)

„Először a Dada című film pergett le előttünk, amelyet Bródy Sándor nagysikerű színpadi művéből Forró Pál ültetett át filmre meglepő irodalmisággal és a filmszerűségek nagyszerű felhasználásával. A falu csendjéből a bűnös fővárosba felkerült tisztalelkű leány megrázó története filmváltozatában ugyanazokat a mély hatásokat váltotta ki belőlünk, mint amikor az élőszó színpadáról hallgattuk végig legnagyobb magyar íróink egyikének ez örökbecsű művét. Damó Oszkár végezte a rendezés munkáját, akinek ez a debüje meglepő sikert vont maga után. Kiváló irodalmi érzékkel, sok helyütt egészen újszerű ötletekkel oldotta meg a szcenárium jeleneteit. Damó Oszkár ezzel az első filmjével egyszeribe számottevő rendezőink sorába küzdötte fel magát és első munkája után nagy érdeklődéssel várjuk további fejlődését. A darab címszerepét Gél Annie, a Star-filmekről jólismert fiatal művésznő játssza és alakítása csupa megértés, finomság és színtiszta művészet. A többi szereplők is: Lucy Weit, Pethes Imre, Szőreghy Gyula és Costa Victor nagyszerűen illeszkednek be az ensembleba.” (Mozihét, 1919/22)

„Színpadi sikerekben már sokszor megedzett mű Bródy Sándor A dada című drámája, melyet most filmrevitt az Astra Forró Pál kitűnő szcenáriuma alapján Damó Oszkár kifogástalan rendezésében. Ízig-vérig magyar darab „A dada”, magyar emberek a szereplői, magyar vidéken játszódik s a Pestre szakadt falusi leány tragédiáját mutatja be markáns, naturalisztikus színekkel. Szegény Bolygó Kis Erzsébet története a filmen is megfogta a szíveket és a szerepelők pompás játékában a szenzáció erejével hatott a darab minden egyes jelenete. Gál Annie a címszerepben kiforrott, nagyszerű művésznőnek bizonyult, akinek művészi pályáján értékes állomás a Bolygó Kis Erzsébet szerepe. A szép Lucy Wett tökéletes típusát mutatta be a nagyvárosi hisztérikus leánynak. Ezzel a szerepével újólag bebizonyította, hogy a legtehetségesebb magyar filmszínésznők egyike. Finom s ízléses öltözködéséért külön elismerés illeti.” (Mozi Élet, 1919/4)