Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.

City Filmszínház
Szittya-filmszínház
Úttörő mozi
Toldi Plasztikus Filmszínház
Toldi mozi

Budapest népszerű premiermozija a harmincas években, amely kisebb szünetekkel azóta is moziként üzemel.

A Dob utcai Meteor és egy másik mozi engedélyének összevonásával 1932 szeptember 3-án nyílt meg City mozi néven az akkori Vilmos császár útján, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton. Engedélyese a City Film Rt. filmforgalmazó és -kölcsönző cég nevében Aschenbrenner Ferencné, vitéz Vidovits Ferencné és Ehrenthal Ferencné. A 467 fő befogadására képes mozi színpaddal is rendelkezett, fotocellás Hahn-Görz és Western Electric gépein Köpf Béla és Nyisztor Béla vetítettek a 4x3 méteres vászonra. A nézőtér csapószékeit az akkor igen népszerű Thonet-Mundus cég szállította, csakúgy mint az akkor épült mozik zömébe. Az ajtók, páholyok, büfé és különböző falburkolatok asztalosmunkái Rosenblum Miksa zuglói asztalos műhelyében készítették. A kárpítosmunkákat, szőnyegbevonásokat, nézőtéri függönyök elkészítését a Király utcai Schwott Frigyes kárpitos végezte. A City belső és külső festését Baráth Géza szobafestő és mázoló-mester (Dobozi-utca 25.) végezte. Az üveges munkákat az Amerikai úti Nobel Endre cég, az elektromos szerelést és üzembe helyezést Ehrenreich Dániel gépészmérnök Rákóczi téri elektrotechnikai vállalata tervezte és végezte.

Az elinte lankadó forgalmat a kisfilmekből összeállított műsorok lendítették fel, amelyeket a közönség itt láthatott először. Különösen népszerűek voltak a Walt Disney filmsorozatok. 1935-ban a vállalkozásból Várhegyi Istvánné kivásárolta Aschenbrenner Ferenccé részét, egy évvel később pedig a "Vilmos császár úti mozgó Kft." a bejegyzett tulajdonos Szlammer Béla és Szamarjai Leölkes Béla vezetésével. Az új gépészek Schruber Ferenc és Kemeneczki Imre, két évvel később pedig Schreiber Ferenc és Schreiber J. 1942-ben, a mozinevek magyarosításának idején a "Szittya" nevet kapta, és ezen a néven üzemelt 1944-es átmeneti bezárásáig.

A háború után egy évig nem működött. A helyreállítás után 1946 március 15-én nyitotta újra az új tulajdonos, az Orient Filmipari Rt. Visszakapta régi nevét, újra City filmszínházként működött egészen 1950 február 12-ig, amikor díszünnepség keretében bemutatták a Vörös nyakkendő című szovjet filmet, és megváltoztatták a már államosított mozi nevét Úttörő Mozira. Az új név elég rövid életűnek bizonyult. 1951 május 18-án újra bezárt, mert kisebb átalakításokat végeztek az épületen. Nem sokkal később ismét új nevet kapott: szeptember első felében nyitották meg újra, ezúttal már Toldi mozi néven. Ez az újabb működés megintcsak rövid ideig tartott, mert 1952 április 3-ával újra bezárt.

Jelentős átalakítás kezdődött ekkor, ami valójában júliusig tartott, de próbaüzemben már június 6-án megnyitott, "Toldi Plasztikus Filmszíház" néven. A térhatású filmek vetítése miatt az aránytalanul magasan lévő gépház helyett másikat kellett építeni, ami miatt a nézőtér egyes részeit is át kellett alakítani. A munkálatok eközben még folytak, végül a végleges átadásra 1952 július 25-én került sor. A nyilvános díszbemutató napjától fél éven át a mozipénztár előtt hosszú sorok kígyóztak. A következő hónapokban még felmerült néhány további kisebb módosítás igénye, ezért 1953 tavaszán néhány hétre ismét bezárt a mozi. Május 20-án folytatta működését, még mindig plasztikus moziként, első sorban Bodrossy Félix rendező-operatőr saját technológiájú néhány plasztikus filmjével. Bodrossy 3D-szabadalmának lényege az volt, hogy egyazon filmre egymás alá két elnyújtott téglalap alakú képet expontált, amelyet aztán egy speciálisan átalakított, és csak itt, a Toldi moziban üzembe helyezett vetítőgéppel pergettek oly módon, hogy a két képet az optika előtt egy polarizált fényű prizmarendszerrel egymásra vetítették. Maga a vetítővászon is speciális anyagból készült, amely a polárszűrővel vetített képeket külön képként is képes volt kezelni. A néző az élményt nem szemüvegen, hanem a széke előtt statikusan, keretbe helyezett polárszűrőkön keresztül élvezhette, ami nagyban csökkentette a komfortérzetet. A filmfelvételeket is nyilvánvalóan ilyen prizmarendszerrel kiegészített kamerával készítették. Bodrossy első plasztikus filmje a még fekete-fehér Artistavizsga volt, amelyet a színes anyagra forgatott Állatkerti séta és az 1952-es május elsejei felvonulás riportfilmje követett. A Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyár az 1952-53-as évben külön a Toldi mozi számára színes Plasztikus híradót is készített, amelyből mindössze csak néhány szám készült el. Az 1952-es hatalmas érdeklődés a következő évben már nem volt annyira jelentős, így a látogatottsága lassan egy átlagos mozi színvonalára esett vissza. 1954 február 5-én még bemutatták a Májuséj című szovjet filmet, amitől jelentős felélénkülést reméltek. Ezzel ellentétben a nézőszám éppenhogy jelentősen csökkenni kezdett, nemegyszer a filmen elaludtak a nézők. Egy hónap múlva a mozi bezárt, és plasztikus moziból néhány hétig tartó munkával visszaalakították hagyományos mozivá.

1962 március 8. és 22-e között ismét tatarozták, majd 1964 elején ismét. 1973 január 11-én a stúdió-hálózat része lett, Toldi Stúdió Mozi néven. 1982 nyarán bevezették a délelőtti műsorokat is, mindaddig csak délután-este működött. 1986 október 23-ától a délelőtti műsorai megszűntek. 1990 december 1-én a korábbi kezelő FŐMO-ból Budapest Film néven tulajdonos lett . Ebben a minőségében megbízta a mozi tényleges üzemeltetésével az Art-Co nevű céget, amely 1990 december 1. és 1991 március 31. között működtette a mozit. Ezt követően 1991 április 1-étől a Fahrenheit 451 Kulturális- és Filmterjesztő Egyesület üzemeltette a mozit, a következő év nyaráig. Eközben 1991 augusztus 20-tól a Razzia Klub is itt működött a filmszínházi funkció mellett. 1992-ben jelentős felújítás vált szükségessé, emiatt május 20-án a mozi bezárt. A Razzia Klub még rövid ideig használta, de június 8-tól megkezdődött a teljes felújítás. A munkálatok közepette a Fahrenheit 451-től az üzemeltetés átkerült a Balázs Béla Studióhoz. A felújítás végeztével 1992 november 16-án tehát a BBS nyitotta meg a mozit. Felmerült a bővítés gondolata, emiatt 1993 nyarán kialakítottak egy kistermet is. A kéttermes mozi szeptember 24 pénteken nyitott újra. A mozifunkció mellett 1993 október 25-től itt működött a Hajtás-Pajtás futárszolgálat is. A kilencvenes évek közepén Marco Ferreri itt forgatta az Ezüstnitrát című filmjét, amihez teljesen átalakította a nagytermet és külön vetítőgépet is hozatott. 1999 augusztus 31-én ünnepi filmvetítés keretében a kistermet a Toldi mozi legendás üzemvezetőjéről, Gémes Györgyről nevezték el. 2001 június 30-ával a BBS-időszak is végetért. Július 1-től a moziüzemeltető az Est Produkció Kft lett, ez az időszak három évig tartott. 2004 október 31-én az Est Produkció időszaka is lezárult, november 1-től viszont a tulajdonos Budapest Film nem adta át másnak az üzemeltetést, hanem maga folytatta a működtetést. 2008 május 22-én hosszabb időre bezárt, majd egy kisebb átalakítást követően október 3-án a Nyomozó című filmmel nyitott. A Toldi mozi olyan jelentős eseményeknek ad otthont, mint a Titanic Filmfesztivál, a Verzió és az Inforg nap. Emellett sokféle egyéb, tematikus  fesztivált, filmhetet is tartottak itt.

Forrás: Panoramio "Harmadik" ♦ Filmművészeti Évkönyvek ♦ Színházi Élet, 1932/39. ♦ Teszler Tamás: A Toldi mozi alternatív art-mozis törekvései a rendszerváltozást követően (Szakdolgozat: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2006.) ♦ HVG.hu

Galéria