VITA NOVA /GALATHEA

Tartalom

A Vita nuova tartalmáról csak annyit tudunk, hogy a francia forradalom idején játszódik:

A Galathea tartalma: Landrin doktor sétája alkalmával beteg kislányt talál egy szénégető kunyhójában. A szénégető szerint a kislányt csememő korában egy úr hozta hozzájuk, akit azóta nem láttak. A beteg kislány megtetszik Landrinnak, magához veszi és meggyógyítja. A kislányból viruló hajadon lesz és Landrin Galatheának nevezi el. Kiderül, hogy Galathea Roland gróf leánya, akit születésekor édesapja félreértés következtében otthonából eltávolított s akit most magához akar venni.
Galathea fiatal szívének érzelmeit Landrin töltötte be és most boldogan hallgatta, hogy az orvos kezét kérte. A gróf azonban gőgösen elutasította.
A szabadságharc fergetegében a grófnak alkalma nyílott meggyőződni arról, hogy Landrin derék férfiú és mikor ő maga a szabadságharc áldozatává lett, leányát Landrinra bízta. A szabadságharc azonban elválasztotta a fiatalokat egymástól és Landrin csak akkor talált rá Galatheára, mikor ez már Raymond gróf jegyese volt.
Galathea csak az események kényszerítő hatása alatt lett a gróf menyasszonya, annál nagyobb volt tehát a bánata, mikor Landrin a vélt hűtlenségéért szemrehányásaival illette.
Elmesélte Landrinnak, mikép sodorták a vészes idők hullámai és mikép mentette ki azokból Raymond gróf. Landrin meggyőződött Galathea hűségéről, de még egy utolsó próbának vetette alá. Galathea nemesen és tisztán állotta ki a próbát és Landrin most már boldogan vezette oltár elé.

Érdekességek

• Radó István Balogh Béláról szóló kéziratában azt állítja, hogy a Galathea és a Vita Nouva azonos film. Erre utal egyébként a Galathea alcíme is: Egy új élet regénye 
• A filmet Vita Nouva címen is emlegeti a sajtó.
• Egyes helyeken azt írják róla, hogy Id. Alexandre Dumas regényéből készült, de ilyen címen Dumas nem írt regényt.
• Először Vita Nuova címen került az O.M.B. elé, s nem engedélyezték.
• A Vita Nuova címen nem is került a magyar mozikba, az viszont elképzelhető, hogy a már leforgatott filmet kicsit átalakítva Galathea címen vitték újra cenzúra elé, bár erre vonatkozó cenzúrahatározatot nem találtunk, ami azért furcsa, mert a Galatheát 1922. október 22-én bemutatták. 

Vélemények

„Petrovich, Szvetiszláv,ez a népszerű filmszínész. a pesti közönség régi kedvence, amint ismeretes, megválik tőlünk, hogy eleget tegyen szerződéses kötelezettségének, amely őt Parisba szólítja a legnagyobb francia fllmművek egyikéhez. De utoljára aStarfilmgyárnak még sikerült lekötni őt aGalateha(Egy új élet regénye) című ötfelvonásos filmdráma főszerepéhez. A Star-attrakciót tegnap mutatták be először aKamarában,a közönség érthető ésrendkívüli arányú érdeklődése mellett, amely négy előadáson keresztül zsúfolásig megtöltötte a Kamaranézőterét. AGalatheaszép, színes és szomorú regény, melynek megindító és vakító lángolású nagy jelenetei alatt csak kevés szem maradt szárazon. Egy ifjú orvos a hőse, aki életet és szellemet lehel egy sápadt gyermekleány hűlő tetemébe, mint ahogy az ókori szobrász életre tudta kelteni a halott agyagot. Hatásos tömegjelenetek váltakoznak a darabban idillikus és költői szépségű helyzetekkel és mindenkit megkapott a felvételek tiszta szépsége és finom művészete. A szerelmi drámában nagyszerűen érvényesült Petrovich érdekes és nem közönséges figurája és Bánky Vilma finom és közvetlen művészete. A filmdrámát Balogh Béla rendezte.” (Pesti Hírlap, 1922. október 22.)