Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, rövid játékfilm, 1 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1919/16, 18
- Mozi-Világ, 1919/41
- Vörös Film, 1919/18, 38
- Mozihét, 1919/16, 17, 18
- Képes Mozivilág, 1919/6, 16
- Budapesti Hírlap, 1919. október 22.
- Lajta Andor: A magyar film története III. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 47. p.
- Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 38. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 357. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 249. p.
Tartalom
A szegény sokgyerekes hivatalnokcsalád új lakást bérel egy pesti bérkaszárnyában. A mindenható, nagyhangú házmesterné közli velük a háziúr kikötését, hogy tilos a gyerek. A házaspár látszólag beleegyezik a tilalom betartásába, de költözéskor a szegényes bútorokba bújtatva becsempészik a lakásba a gyerekeiket. A házmesterné gyanút fog, a szobában gyerekszagot érez, s miután egy gyereket fel is fedez, borzasztó haragra gyullad, és hívatja a háziurat. A hivatalnok elszántan védekezik, s eközben sikerül meglágyítania a pocakos háztulajdonos kemény szívét a kis gyermekek iránt. Végül a háziúr bevallja, hogy neki is volt gyermeke, akit nagyon szeretett, de elvesztette. Az ötletes hivatalnok az egyik kofferből kihúz kilenc gyereke közül egyet, s átadja az ellágyult háziúrnak, hogy legyen az övé. A háziúr boldog, s házában többé nem tilos a gyerek.
Vélemények
„Az első napon először a Tilos a gyerek című egyfelvonásos bohózat pergett le. Ezt a vidám kis történetet Sas Ede eredeti szcenáriuma alapján, Gerőffy I. Béla rendezte rendkívül szellemesen. A frappáns és humoros fordulatokkal bővelkedő bohózat jóleső kacagást váltott ki a nézőkből. A darab főszerepeit Virág Jenő, Kökény Ilona és Simon Marcsa játsszák. Alakításuk csupa móka.” (Mozihét, 1919/18)
