Tavaszi zápor

Tartalom

Rövid tartalom:
Az urasági intéző által teherbe ejtett kis falusi cselédlányt, Szabó Máriát gazdasszonya elbocsátja, a falu kiközösíti. Mari a nagyvárosba menekül, ahol sok hányattatás után egy kávéházban a jószívű „rossz lányok” között talál munkát és menedéket. Itt hozza világra kislányát. Az „erkölcsvédő” hölgyek egyesülete azonban megfosztja gyermekétől. Elhagyatottságában egyre mélyebbre süllyed, szenvedéseitől a halál váltja meg. Az égből vigyáz kislányára, akit 15 év múlva éppúgy el akarnak csábítani, mint egykor őt. Záport zúdít a földre, mely megakadályozza, hogy lánya ugyanarra a sorsra jusson, mint ő.

Részletes tartalom:
Szabó Mária a kis szolgálólány éli a kis cselédek sivár életét. Észre sem veszi, hogy a sokgyermekes család minden tagja őt rángatja és mindenre felhasználja. A tudatlan lány a házikisasszonyt hazakísérő jegyző áldozata lesz. Mari titokban gyűjti a babakelengyét, de asszonya észreveszi azonnal elbocsátja. Mari kis motyójával elindul a falusi utcán. A falu szájára veszi, sehol nem tud megnyugodni, elindul a nagyvilágba. A városban alkalmi munkákat végez, mos, takarít, de 2-3 napnál tovább sehol sem tartják. Végül, betér a Fortuna nevű kis kávéházba. A kávéház, amolyan nyilvánosház -féle, tulajdonosnője foglalkoztatja, a szemrevaló leányt kiszolgálásra is, befogja, amit Mari boldogan csinál. Kiszolgálás közben egyszerre rosszul lesz, a vendégek között jelenlevő orvos vizsgálja meg. Marinak kislánya születik, a Fortuna női gyámolítják és minden rendben lenne, ha Marinak a harangszó nem juttatná eszébe, hogy gyermeke nincs megkeresztelve. Ünneplőbe öltözik, a kisbabával vonatra száll és hazamegy falujába, ünnep van, népviseletbe öltözött asszonyok és lányok igyekeznek a templomba, Mari már kezdés után érkezik. Oldalt beoson a gyermekkel. A Jézust tartó Mária szobor előtt megáll, boldog érzés tölti el, Mária megértette őt. Büszkén, a főúton halad ki a templomból. Mária folytatná munkáját a Fortunában, de a hatóság elveszi tőle gyermekét, mint olyantól, aki nyilvános házban van. Máriától a Fortunában szomorúan vesznek búcsút, újra elindul a bizonytalanságba. Amikor az utcán meglátja a macskát kiskölykeivel, szinte megzavarodik, nem bírja elviselni, hogy nincs joga gyermekéhez. További útja vesszőfutás. Kocsma, kidobják, falujában a játszadozó gyermekeket nézi, de azok rátámadnak, gúnyolják, üldözőbe veszik. Teljesen elzüllik. Eljut újra a templomba, gyűlölettel áll meg a Mária-szobor előtt, ott látója karján Jézust, a szobor előtt elvágódik. A másvilágon tér magához. Csillogó konyhában tevékenykedik és most már boldog Mari. 15 év múlva letekint a földre, meglátja leányát ugyanazon a helyen, ahol ő megesett, ugyanúgy környékezi egy ifiúr. A csábítót úgy riasztja el, hogy egy vödör vizet önt le a földre, a megeredt eső bezavarja leányát a házba, a csábítót pedig haza.

Érdekességek

• A film forgatókönyve 1928-ban keletkezett, amikor a forgatókönyvíró, Fülöp Ilona Korda Mária titkárnője volt és sok szabadidővel rendelkezett. A könyvet még abban az évben átadta a Universal vezető dramaturgjának, aki mevásárolta azt és öt évre szerződtette Fülöpöt. Tervük az volt, hogy a gyár rendezője, Fejős Pál készíti a filmet, a főszerepet pedig Mary Philbin játssza. Ez azonban nem készült el, így később Magyarországra hozták a témát. Mivel a forgatókönyv 1928-ban már létezett és nyilván némafilmre készült, lehetséges, hogy emiatt keltett némafilmes hatást az 1932-es hangosfilmprodukció.
• 1932. február 13-án Heltai Jenő író bejelentette a sajtónak, hogy létrehozták a Minerva Filmvállalatot, hogy több francia-magyar koprodukciót hozhassanak tető alá Budapesten.
• A Tavaszi záport négynyelvű verzióban (magyar, német, angol, francia) készítették el.
• Az Osso céget képviselő Mannheim Lajos párizsi bankár magyar származású volt és felesége híres némafilmszínésznő, Lenkeffy Ica volt.
• Fejős Pál 1932 március 12-én Párizsból autón érkezett Budapestre, hogy a filmet megrendezze.
• A filmtemplomi jelenetéhez a templombelsőt és a külső egyrészét is a Hunnia műtermében építették fel.
• A film templomi jelenetére a Heves megyei Boldog faluból verbuváltak népcviseletes staisztériát, akik elmondták, hogy még sosem jártak moziban, nem láttak soha filmet. A falu jegyzője a rendező utasítására alapvetően szociális érdekek alapján válogatta ki a napszámosokat, vagyis a legszegényebbeket és rászorulókat, akik napi 5 pengőt kaptak a szereplésért.
• Amikor a templomi jelenetben Heltai Jenő Annabellát boldogi népviseletben a díszletbe kísérta, a boldogi statisztériával a következő párbeszéde zajlott le: "— Hát nem tud ez magyarul? — kérdi egy menyecske. — Nem, francia! — mondja Heltai.
  — Szegény! — bólogatnak rá többen is."
• A film utószinkronját és zenefelvételeit a forgatást követően, augusztusban készítették a Hunniában 250 tagú kórussal és 120 tagú zenekarral.
• Szeptemberben, a film vágási stádiumában Fejős már forgatta következő filmjét, az Ítél a Balatont. Párhuzamosan dolgozott a Hunnia vágószobájában és a balatoni külsőkön.
• 1932 október végén, a film bemutatója előtt Fejőst az MGM táviratilag visszarendelte Amerikába, a rendező azonban kábeltáviratban kérte szabadsága meghosszabbítását, amit a Metro nem fogadott el.
• A film premierjén mintegy 100 népviseletbe öltözött olyan, a filmben is statisztáló boldogi lakos vett részt, akik életükben akkor láttak először mozgófilmet.
• 1933 elején Kelemen Viktor író külföldön zárlati kérelmet kért a film ellen, melynek történetét elmondása szerint Fülöp Ilona az ő egyik darabja nyomán írta.

Vélemények

Eddig rendezett sok filmem közül ezt tartom a legszebbnek, ezt csináltam a legnagyobb ambícióval.
Fejős Pál, 1932.