Fodor Aladár | rendező |
Falk Richárd | forgatókönyvíró |
Szabolcs Ernő | |
Szegheő Endre | |
Berkes Ilona | |
Gulyás Menyhért | |
Horthy Sándor |
Fodor Aladár | producer |
Fröhlich János | producer |
Kino-Riport | gyártó cég |
Tivoli | bemutató |
Némafilm, 35 mm-es, eredeti hossza: 865 méter.
A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:
Petár király kopott tróntermében üldögél a trónuson és pálinkás-butykosból iszik. Az ablakon keresztül meglátja, hogy György herceg erőszakosan ölelget egy udvarhölgyet, aki ablakot tisztogat. Dühösen rohan oda, s elkergeti a herceget. György az italban keres vigasztalást, majd az udvar szállítójának, Khonovits ócskavas-kereskedőnek eladja egész Szerbia telefonhálózatát. Petár és Pasics kölcsönösen telefonálni akarnak egymásnak, s ekkor kiderül a herceg csínytevése. A vevőt letartóztatják, Györgyöt pedig beidézik a Konak-hoz. (Egy düledező viskó ábrázolja a belgrádi Konakot. A töredezett kapu fölött cégtábla: Konak, alatta felirat: Karagyorgyevics Péter és fiai cég ezelőtt Obrenovics Sándor. A kapun kétoldalt disznófejes cégér, rajtuk a felirat: Itt gyilkosságok mérték szerint minden órában készíttetnek és házhoz szállíttatnak. Előnyös családirtási bérletfüzetek kaphatók.) A holt részeg herceg revolverével megsózza Pasicsot. Az udvar háborút akar, de a király ellenzi, mivel nincs pénze. Pasics leveszi a király koronáját és zálogba teszi, hogy pénzt szerezzen. Igyekszik vissza a pénzzel a palotába, de a Konak tisztjei körülfogják és kirabolják. A király neheztel a tisztekre, de fél az agresszivitásuktól, és maga békíti őket. Az udvar ezután a Duna-partra vonul, ahol tábori látcsővel kémlelik a határt. Amikor magyar bakát pillantanak meg összerezzennek, majd bombát dobnak át a vízen. A katona elkapja a bombát, mintha labda volna és visszadobja György táborába, aki hanyattvágódik, majd ész nélkül menekül. Az orvos-diplomatát látjuk a dolgozószobájában, amint bombákkal ügyködik. Leánya a kertben ül és egy züllött kapitánnyal enyeleg, aki szerelmeskedés közben ellopja a lány gyűrűjét. A tiszt távozni készül, de meglátja a kerítésen átmászó, s arra fennakadt trónörököst, Sándort, és lesegíti a földre. Sándor elkergeti a tisztet, és maga teszi a szépet a diplomata leányának. Pasics és Taknosics pénzt kérnek a diplomatától, aki egy koronát ad nekik, de szuronyos katonák őrizetével küldi el Petárnak. A király továbbra sem akar háborút, betegnek vallja magát, és az udvari orvos tanácsára Poloskavác fürdőre utazik udvari fogatán, egy rozoga stráfkocsin. Amikor környezetétől elbúcsúzik Pasics óráját elemeli. A trónteremben a két herceg és Pasics vakaróznak. Bakák hordót hentergetnek be a szobába, a társaság nekiesik, és belekóstol. Utóbb kiderül, hogy sacherlint fogyasztottak. A diplomata alvásra készül, amikor neszt hall szalonja felől. Félősen besompolyog és ott találja lányával a trónörököst, aki mérges csókkal halálra kergeti. Mielőtt az ablakon keresztül megugranék, kifosztja a halott embert. A züllött kapitány ott ődöng az ablak alatt, és megkorbácsolja a trónörököst, akit azután Pasics cukorral vigasztal meg. György mint rendesen tökrészeg állapotban kerül a Konakba. Még petróleumot is iszik Nagy nehezen lefektetik a trónus zsámolyán hevenyészett ágyra. Haditanácsot ülnek a szerbek. Magyar baka jelenik meg a trónteremben. Hetykén írást dob az asztalra, de utóbb maga kénytelen felolvasni az üzenetet. Távozára után újra vitézkednek a megszeppent hősök, és kardcsörgetéssel vonulnak ki a Kalimegdánhoz. Eközben Petár nyugodtan fürdőzik Poloskavácon. Vízbe nem merészkedik, és javában falatozza a szappant, amelyet az úszómester adott neki, amikor megjelenik titkára, és elújságolja, hogy baj van Belgrádban. A király hazautazik, és akkor érkezik a Kalimegdán elé, amikor a vezérkar szemlét tart a csapatok fölött. Petár átveszi a vezér szerepét, mindannyian a Dunához vonulnak. Egyidejűleg csónakon partot ér 6 szál baka, akinek láttára a szerb legénység megfutamodik. Petárt és vezérkarát, a hercegeket alaposan kiporolják.
A film gyártásának pontos idejét még eddig nem sikerült kideríteni, de az biztos, hogy az I. világháború kitörése után készült, minthogy a Kino-Riport 1914 őszén alakult. Az ellenséges Szerbiát, pontosabban a szerb királyi családot parodizálja, züllöttnek, tehetetlennek és gyávának ábrázolja.