SELIM NUNO, A BÖRZECÉZÁR

Tartalom

A mágnásvilág és a „tőke” összeütközéséről szól a történet. Selim Nuno, a vagyonos zsidóságot képviselő rettegett börzekirály támadásra készül a mágnás világ ellen, melynek kiemelkedő alakja Klement gróf, akit titokban Nuno szép leánya, Eszter szeret. Selim győzelmével végződik a tőzsdei harc. A börzecézár megsokszorozza vagyonát, megszerzi a csődbe jutott Klement gróf uradalmát, beköltözik ősi kastélyába. A gróf megmaradt közeli birtokán húzódik meg, s estelente visszaszökik a parkba, hogy titokban találkozzon Eszterrel. Selim szeretője, egy előkelő grófné régi kedvesét, Hubert bárót nevezteti jószágkormányzónak Selim hatalmas uradalmába, s azt szeretné, ha a báró elvenné Esztert. A lány azonban hűséges marad Klement grófhoz. Selim azonban nem tud belenyugodni, hogy leánya egy tönkrement keresztény embert szeret, s a zsidó hitű bárónak ígéri a kezét. Eszter megundorodva apja anyagias szemléletétől, áttér a keresztény hitre, majd apja kétségbeesett kérlelése ellenére elhagyja otthonát. Az uradalom erdésze közben figyelmezteti Selimet, hogy a grófné megcsalja őt Hubert báróval. A báró, hogy a gyanút elhárítsa, megöli az erdészt. Klement grófnak azonban sikerül kiderítenie az igazságot, mely nagyon lesújtja a börzekirályt. Végül a magára maradt Selim Nuno megtörten keresi fel a fiatal grófot, belegyezését adja a szerelmesek házasságához, és visszaadja nekik az összeharácsolt vagyont.

Short English content: he story is about the conflict between the aristocracy and the world of „capital". Nuno Selim, the representative of the wealthy Jewish people is ready to attack against the world of aristocracy, and its outstanding figure Count Klement, who was secretly loved Nuno's beautiful daughter, Eszter. The flight at the stock market ends with Selim’s victory. Selim multiplies his assets, acquires Count Klement’s bankrupt estate, and he moves into count’s ancient castle. The count lives in his little neighbouring remained estate, and jumps back to the park to meet secretly with Eszter. Selim wants to wed her daughter to Baron Hubert, but Esther is faithful to the Count, she converts to Christianity, and despite her father's desperate entreaty she leaves her home. Finally, the lonely and broken Nuno Selim gives consent to the marriage of the lovers, and gives back the Count’s fortune.

Galéria

Vélemények

„A Selim Nuno cimü film hires külföldi regényfilm, amely egy börzekirály életéről szól és eseményeiben izgalmas helyzeteket hoz. Több vonzó látványosság kapcsán megkapta a nézőt egy elegáns, nyári villa lángbaborulása.” (Pesti Hírlap, 1918. szeptember 1.)

„A második nap első filmje az Aranyborjú (Selim Nuno) című négyfelvonásos dráma volt, amely Paris leghatalmasabb bankárjának életét pergeti le. A pénz rettegett királyának szívét három szenvedély fűti át: szereti az aranyakat, imádja a leányát és rajong a szépnemért. Ez a három szenvedély küzd féktelen uralkodáshoz szokott érzésvilágában, amig végül az egyik győzedelmeskedik a többi fölött. A bravúrosan fölépített izgalmas cselekményt a legjobb színészek interpretálják Az elhunyt Szentgyörgyi Márta, Regős Mária, Szerémy Zoltán, Fenyő Emil, Galetta Ferenc és Gellért Lajos játsszák a darab főbb szerepeit nagy sikerrel.” (Mozihét, 1920/2)

„(Együtt szerepelnek) Fenyő Emil, Galetta Ferenc, Szerémy Zoltán, Szentgyörgyi Márta és Regős Mária Az aranyborjú című 4 felvonásos magyar filmdrámában A szép kiállítású, mindvégig izgalmas tárgyú filmet mely a Lux-filmgyár sikerült produktuma, a Royal Nagymozgó mutatja be, nagy anyagi áldozatok árán, kizárólagos joggal Ez a film fényes bizonyítéka annak, hogy a jó „színpadi" színészek egyúttal jó „mozi-színészek", mert ezt az izgalmas, úgynevezett „spielfilmet" ennyi művészettel csak ilyen hivatott színpadi erők játszhatták meg, akik közül elégikus érzéssel emeljük ki az elhunyt Szentgyörgyi Mártát. Külön dicséret illeti, a film bőkezű kiállításán kívül, annak ragyogó fotográfiáját A filmet dr. Lázár Lajos rendezte, akinek nevéhez annyi magyar film sikere fűződik. A dráma témáját a napokkal ezelőtt elhunyt Falk Richárd írta ötletesen filmre. A film előadási jogát a legnagyobb külföldi államok, köztük Amerika is, már megszerezték. A filmet holnaptól kezdve mutatja a Royal-Nagymozgó. (Erzsébet-körút és Dob-utca sarkán.)”  (Pesti Hírlap, 1920. március 14.)