SÁRGA LILIOM

Alkotók

Félix Vanyl  rendező
Beöthy László rendező
Bíró Lajos író (dráma, 1910)

Szereplők

Törzs Jenő Sándor, a fiatal herceg
Nagy Teréz  Judit
Papp Mihály  dr Perédy
Beöthy László főispán
Vándory Gusztáv a főhadnagy - az öreg herceg adjutánsa
Harmath Imre az őrmester
Gere Zsigmond az ezredes
Pártos Dezső Péter herceg
Rónay Alice művésznő
Geiger Irma  
Z. Molnár László  
Báthory Giza  
Kertész Mihály  
Huszár Károly  
Sebestyén Géza  

Technikai stáb

Robert Montgobert operatőr
Polik (Paulique) Dezső  operatőr

Produkciós stáb

Goldenweiser Ernő producer
Beöthy László producer

Gyártási és bemutatási adatok

Magyar Színpad gyártó cég
Pathé Frères gyártó cég
Goldenweiser Ernő forgalmazó
1914. március 9. bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Mezőkövesd
  • Városligetifasori villa

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, a korabeli források szerint 1630 méter hosszú.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn. Az adatok az alábbi forrásokból származnak:

 

Bibliográfia

  • A Mozi 1913. október 1. 15.
  • Független Mozinapló 1914. március 12.
  • Mozgófénykép Híradó, 1914/6
  • Mozi-Színpad 1913/1
  • Mozi-Világ, 1913/45
  • Színházi Élet, 1913/34, 1914/6, 7
  • Ellenzék (Kolozsvár), 1914/64
  • Korabeli ismertetők,  FSZEK, MNFA
  • Képes Mozivilág, 1919/3 (Vándory Gusztáv visszaemlékezése)
  • Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 1. p.
  • Lenkei Zsigmond: A mosolygó mozi. Bp. 1931. 25. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 27, 119-120. p.
  • Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez. In: Filmkultúra 1961. október 133. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 44, 349. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 273. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 55, 64. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 50-51. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 109. p.

Tartalom

A történet hőse, Sándor herceg egy vidéki városban éli a gazdag fiatal tisztek könnyelmű életét. Éjszakáit varietékben tölti tiszttársaival, félvilági nők társaságában mulatnak. Cigányzene szól, pezsgőt isznak, és a herceg egy kis művésznőnek udvarol. A vidéki város életében változást hoz az új orvos, Perédy Jenő megérkezése, akinek politikai tehetségétől  sokat remélnek barátai. Perédy magával hozza húgát, Juditot is. A herceg a kávéházban találkozik a szép és komoly lánnyal, akibe első látásra beleszeret. Mindent megtesz, hogy a közelébe férkőzzön, de Perédy határozottan visszautasítja a könnyelmű tiszt közeledését, és megtiltja a találkozást. A herceg nem nyugszik bele a kudarcba, merész tervet eszel ki. A doktort levélben háromórányi járásra lakó nagy beteghez hívja. A levelet a fiákeres adja át, aki a doktort a beteghez viszi. Az orvos távozása után, a herceg meglátogatja a magányos Juditot. A lány megrémül a fiatalember vakmerőségétől, felháborodottan tiltakozik a rendhagyó vizit miatt. A fiákerest lelkiismeretfurdalás gyötri, s végül mindent bevall az orvosnak. A kocsi visszafordul. Perédy beront a lakásba. A herceg kardot ránt. A doktor erre előkapja revolverét. A lövés eldördül, és a herceg sebesülten esik össze. Judit, aki titkon szerelmes volt a hercegbe, kétségbeesetten könyörög bátyjának, hogy mentse meg a fiatalembert. Az orvos megvizsgálja a sebesültet, a sérülés nem életveszélyes. Megérkezik a herceg parancsnoka, az ezredes, letartóztatja az orvost, a fiatalembert pedig kórházba szállíttatja. A lábadozó herceget meglátogatja édesapja. A fiatalember bevallja neki, hogy öngyilkos lesz, ha nem lehet övé Perédy Judit. A herceg, fia boldogsága érdekében, végül beleegyezik a rangon aluli házasságba. Megbékíti Perédyt, és megkéri tőle fia számára Judit kezét. A lány boldogan mond igent. Az esküvőt egy kis faluban tartják. Ünnepi népviseletbe öltözött parasztlányok és parasztlegények sorfala között megy a templomba a boldog pár.

Érdekességek

  • Eredetileg Janovics tervezte a színdarab megfilmesítését a Pathé-val, de Imre Erzsi halálos balesete, s az azt követő meghurcoltatások miatt nem mert rá vállalkozni.
  • Beöthy Gombaszögi Fridára osztotta Judit szerepét, aki korábbi nézeteltérések miatt megtagadta a közreműködést. (Mozi-affér a Magyar Színháznál. In:Ujság, 1913. október 9.)
  • A filmben Beöthy László, a Magyar Színház igazgatója  is szerepelt.
  • Bíró Lajos színdarabját 1928-ban, Amerikában Korda Sándor újra megfilmesítette.

Galéria

Vélemények

"A Sárga liliomot bizonyosan nagy örömmel fogadják a moziban is, pláne hogy Vanyll Félixnek, a Pathé Frères nagyszerű rendezőjének segítségével a Magyar Színház példaszerű ensembleja épp oly jó a filmen, mint a színpadon volt. Nagyon sokban köszönhető ez Beöthy Lászlónak is, aki valósággal lázas lelkesedéssel tett-vett és rendezkedett minden felvételnél. Az ő tanácsainak tudható be főkép, hogy a darab az iró intencióihoz teljesen hiven jelenik meg a vásznon is. Nehéz dolog ez, mert mindenütt kellett arra is vigyázni, hogy a darab minden izgalma megmaradjon a moziban is, s a mondani valók épp ugy elmondódjanak a néma színpadon, mint a színházban. Minden sikerült. A darabot a napokban mutatták be a Pathé Frères kis és intim bemutató termében a szereplő színészek előtt Törzs, Z. Molnár, Báthory Giza, Sebestyén. Kertész, Huszár és a darab többi szereplői meggyőződhettek a maguk moziszinészeti kvalitásairól. Hogy ezek a kvalitások milyenek? Elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy a magyar színészek igen erős versenytársai lennének a külföldieknek a filmen is. Most először játszottak a Sárga liliom szereplői a filmen, de tehetségesebbek és eredetibbek a legtöbb kontinensi gyár színészeinél, sőt vannak olyan üdék és finomak is, mint az amerikai moziszinészek." (Színházi Élet 1914/6)

"A Magyar-Színház pompás társulatának filmen való bemutatkozása érthetőleg legjobban érdekli most minden moziszenzációs között a közönséget — pláne hogy a bemutató ideje naprólnapra közeledik. Március kilencedike lesz a nagy nap — hihetőleg táblás ház egy pár mozi számára. Ahogy a bemutató napja közeledik, minden nap uj érdekesség pattan ki a szenzációs darabról. Első sorban érdekes például az, hogy a filmen mint moziszinész debütál maga — Beöthy László is. A főispán szerepét játsza az ifjú moziszinész, s akik látták alakítását, azt mondják, hogy majdnem olyan jó moziszinész, mint színházdirektor. Egyébként igen nagy érdeme van neki a darab sikerében. Vanyll Félix, a Pathé-gyár rendezője mellett ott volt Beöthy a darab minden felvételénél, s az ő útmutatásainak köszönhető, hogy a Sárga liliom — mozi darab ép oly pompás, izgalmas és érdekes, mint a színdarab. Hogy a szereplők kiváló moziszínészek is — természetes, de majd csak a bemutató idején írunk. Csak annyit addig, hogy Törzs, Sebestyén, Z. Molnár Nagy Teréz és a többiek akár ma beállhatnának mozistarnak akármelyik filmgyárhoz. (Színház Élet 1914/7)