MIKOR A SZŐLŐ ÉRIK

Mikor a szöllő érik (címváltozat),

Alkotók

Josef Stein rendező
Forró Pál forgatókönyvíró
Pallós Tivadar zene (szkeccsváltozat)

Szereplők

Film:

Muzsnay Bella Zsuzsi
Costa Viktor Péter
Bakó László földesúr
Dömötör Ilona a felesége
Szarvasi Soma Zsuzsi apja
Erdődy Elemér András gazda
Jatzkó Cia Ámor

Színpadi rész:

Muzsnay Bella Zsuzsi
Bánóczy Dezső András gazda
Tary Mihály Péter

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Uher Ödön producer

Gyártási és bemutatási adatok

Uher Filmgyár Rt. gyártó cég
Uher Filmgyár Rt. forgalmazó cég
Magyar Progress a szkeccs változat forgalmazója
1919. október 22. (Omnia) sajtóbemutató 
1920. október 2. (Omnia bemutató 
1921. november 22. (Royal-Apolló) sajtóbemutató (szkeccsváltozat) 
1921. december 17. (Renaissance) bemutató (szkeccsváltozat)
161/1920, 1420 méter  cenzúrahatározat  
251/1921, 765 méter cenzúrahatározat (szkeccsváltozat) 

Külső forgatási helyszínek

  • Budaörs
  • Kamaraerdő, a Rutterschmidt-villa, annak kertje és terasza

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 161/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1420 méter, a szkeccsváltozat filmrésze 3 felvonás, 765 méter.

Fellelhetőség, források

kópia MNFA (1400 méter, virazsirozott, inzert nélküli)
plakát OSZK (1 db. grafikus: Tuszkay Márton)

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1919/16, 18, 22, 1921/1
  • Mozi-Világ, 1919/41, 43
  • Mozihét, 1920/36
  • Budapesti Hírlap, 1920. október 2.
  • Belügyi Közlöny, 1920/44. 1709. p. 1922/1. 20. p.
  • Film-Ujság, 1921/16
  • Magyar Film, 1921/12, 13, 14, 16, 17 (bemutatóról),1922/4, 5
  • Mozi és Színpad,  1921/32
  • Színház és Divat, 1921/44
  • Színházi Élet, 1921/51
  • Pesti Hírlap, 1921. december 17., 18.
  • Világ, 1921. december 18., 20.)
  • 8 Órai Ujság, 1921. december 20.
  • Képes Mozivilág, 1922/6
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 46. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 24. p.
  • Film, Színház, Muzsika, 1978/7. p 15. (Thurzó Gábor: Az első mozielőadás)

Tartalom

Mulatozás zajától hangos a falu. Táncolnak a fiatalok, borozgatnak az öregek, mindenki boldog, csak a kádármester Zsuzsa lánya szomorkodik. Péter udvarol neki, akit ő is szeret, de apja hallani sem akar házasságukról, mivel a legény iszákos. A szerelem azonban csodát tesz, Péter felkeresi a helyi plébánost, és fogadalmat tesz, hogy többé nem nyúl az italhoz. Fogadalmát be is tartja, a kocsmát ezentúl elkerüli, így végül elnyeri szerelme kezét.  Az esküvő után zavartalan boldogságban élnek.  Péter derék, dolgos ember lesz.  Ez azonban sehogy sem tetszik a falubeli férfiaknak, mert feleségeik állandóan Péter megtérésével példálóznak, és azt követelik, hogy ők se járjanak többé kocsmába. Összeesküvést szőnek Péter ellen, elhatározzák, hogy csak azért is leitatják. Kicsalják a szőlőbe, ahol borkóstolgatás ürügyével lassanként ugyancsak eláztatják Pétert, aki ittasan tér haza. Zsuzsi elzavarja otthonról szószegő urát, aki dacból a kocsmába megy, s tovább iszik. Az asszony megbánja szigorúságát, elmegy férje után a kocsmába, hogy haza hívja. A részeg ember azonban durván megsérti, és kikergeti. Zsuzsi összepakolja cókmókját, hogy visszatérjen szülei házába, de apja nem fogadja vissza: „Te akartad ezt a házasságot, te is viseld a következményeit!” – mondja neki. Zsuzsi szomorúan hagyja el a szülői házat, de nem haza megy, hanem elszegődik szolgálónak az urasághoz. Mikor Péter kijózanodik, már késő, csak a kerítésen keresztül láthatja Zsuzsit. A földesúr szemet vet a csinos menyecskére. Zsuzsi állhatatos marad, de az erőszakos ember nem tágít, és egy éjjel belopódzik a cselédházba, és meglepi az asszonyt. Mialatt viaskodnak, a földesúr eldobott szivarjától tüzet fog a cselédház. Éppen akkor, mikor Péter, aki a feleségéhez akart belopódzni, az ajtó elé ér. A cselédség Pétert véli gyújtogatónak, hiszen neki állt érdekében megbosszulni felesége hűtlenségét. Mikor Péter meglátja, hogy a földesúr a feleségénél járt, összeroppan, s már nincs is ereje tiltakozni a vád ellen. Összekötözve viszik a falusi fogdába. Másnap a falu főterén megkezdődik a kihallgatás. A földesúr Péter ellen vall, s a látszat tényleg ellene szól, mert többen hallották, amint fenyegetőzött, hogy bosszút áll, ha feleségét nem adják vissza.  Zsuzsi hasztalan bizonygatja, férje ártatlanságát, nem hisznek neki. Már-már kimondják az ítéletet, mikor vallomásra jelentkezik a földesúr felesége, egy megkeseredett, szomorú asszony, és elmondja, hogy féltékenységből követte férjét, s szemtanúja lett, mikor az belépvén a cselédházba, eldobta égő szivarját, s ez okozta a tüzet. Pétert szabadon bocsátják. Elérkezik a szüret napja. Az egész falu kinn van a szőlőhegyen. Péter és Zsuzsi is kimennek, de külön-külön, mert még mindig neheztelnek egymásra. Az öreg kádármester megsúgja vejének, hogy Zsuzsi gyermeket vár. Az örömhír elűzi Péter szívéből a haragot, s békülő szándékkal közeledik Zsuzsihoz. A fiatalasszony is enged elveiből ura kedvéért, s egy pohár bort kínál neki, így adva tudtára, hogy nem bánja, ha néha-néha iszik. Válaszul a nagylelkű gesztusra Péter földhöz vágja a poharat, jelezve, hogy fogadalmát ezentúl betartja. Helyreáll a béke, a fiatalok boldogan ölelik meg egymást.  

Short English content: Peter is courting the cooper's daughter, Zsuzsi, but her father does not want to hear about their marriage, because the young man is a drunkard. Peter makes a pledge that he never drinks alcohol, so he gains Zsuzsi’s hand. Peter becomes a brave, hard-working man. However, the other men from the village don’t like this change, therefore they want him to drink again, so they are planning a conspiracy against him. Zsuzsi leaves her defaulter husband. She goes back her father’s house, but her father does not accept her return, so she becomes a servant. The landlord likes the pretty young servant. Zsuzsa remains faithful, but the violent man goes into her room at night. While grappling, a cigar dropped by the landlord causes fire and the servants’ house burns down. Peter is arrested because they think that he caused the fire, because he wanted to avenge his wife's infidelity. The landlord's wife appears to testify, she followed the landlord by jealousy, and she was witness when he went into the servant’s house and threw a burning cigar, which caused the fire. Peter is released. The peace is restored among the young couple on the grape harvest festivals.

  

Érdekességek

  • A film 1919 őszén készült, október 22-én tartották a szakmai bemutatót, a bemutatót március 15-re hirdették, de valószínüleg nem tartották meg, mert a Mozihét 1920/36. számában újra hirdetik október 4-re, de végül néhány nappal előbb tartottak meg (a szegedi Belvárosi mozi például már 1920. szeptember 12-én játszotta), de minden különösebb sajtóvisszhang nélkül. Annál nagyobb sajtóvisszhangot kapott a Magyar Progress által forgalmazott szkeccsváltozat, melynek 1921 november végén volt a premierje.
  • A film egyik jelenetét Thurzó Gábor szüleinek villája teraszán vették fel. Az ő visszaemlékezéséből derül ki az is, hogy a földesúr feleségét Dömötör Ilona játszotta.
  • A stáb hálából, hogy Thurzóék erkélyén forgathattak, rövid jelenetet vettek fel a családról is.

Galéria

Vélemények

„A filmszezon végén még egy nagyszabású filmet készített az Uher filmgyár: Forró Pál „Mikor a szőlő érik" című 4 felvonásosát. A film meséje ízig-vérig magyar történet és különös érdekessége, hogy elejétől végig szabadban játszódik le a szőlőhegyekben és a hegyek alján elterülő faluban. A főszerepeket Muzsnay Bella, Bakó László és Costa Viktor játsszák, a rendezést Stein József végzi.” (Színházi Élet, 1919/37-38.)

„Végül a Mikor a szőlő érik című négyfelvonásos népszínmű pergett le. Dr. Forró Pál filmdramaturgjaink egyik legkiválóbbja írta a szövegkönyvét ennek a finom, kedves darabnak, amelyet Stein József annyi ambícióval, szeretettel és tudással, nemkülönben művészi ötlettel rendezett, amit ritkán láttunk eddig idegenek által rendezett magyar filmeken. A darab cselekménye egy magyar sváb falucskában játszódik le szőlőérés idején. Egy fiatal házaspár hol tragikus, hol vidám története tárul elénk ezen a filmen, amely minden izében gondos művészi munkát árul el. Minden jelenete egy-egy életrekelt festői kép, amely nemcsak akciójában, de beállításának színes és képszerű voltában is nagy hatást tud gyakorolni. Technikájában szintoly tökéleteset nyújt a film, mint szcenírozásában és rendezésében. A fotográfia, amely Bécsi József valóban szenzációsan sikerült munkája, versenyen-felülit nyújt. A darab női főszerepét Muzsnay Bella játssza, akinek kiváló filmtalentumáról és üde szépségéről már megemlékeztünk lapunkban. Ezúttal csak megismételhetjük róla alkotott korábbi megállapításainkat, filmjáték tudásánál csak finom megjelenése és pompázó, friss fiatalsága lebilincselőbb és becsesebb előttünk a filmen. Az itt felsorolt filmek díszleteiről sem szabad megfeledkeznünk, amelyeket Pán József, a fiatal festőművészgárda rendkívüli tehetségű tagja tervezte. Az Uher-filmek interiőr-dekorációi egytől-egyig művészi, stílszerű és eredeti alkotásai Pán Józsefnek.” (Mozihét, 1919/18)

„Mikor a szőlő érik három film és két színpadi részből álló filmszkeccset irt dr. Forró Pál a fenti címen, melyet a napokban mutatott be nagy sikerrel a Magyar Progress filmgyár a Royal Apollóban. Muzsnay Béczy, dr. Bánóczy Dezső és Tary Mihály játsszák a kitűnő szkeccs főszerepeit (Színházi Élet, 1921/49)

„Ma mutatta be a „Magyar Progress" a Royal- Apollóban Mikor a szőlő érik címii filmszkeccset óriási, sikerrel, a közönség osztatlan tetszése mellett. A darab színpadi részében a Nemzeti Szinház új tagja, Muzsnay Béczi, igen bájos és kedves alakítást produkál Zsuzsi szerepében, míg dr. Bánóczy, a Renaissance-Színház tagja, András gazdát a tőle megszokott humorral és Tary Mihály kedves közvetlenséggel játszotta Péter szerepét. Meleg ünnepeltetésben volt része dr. Forró Pálnak és Pallós Tivadarnak, a zeneszámok szerzőjének.” (Világ, 1921. november 22.)

„Gyönyörű filmfelvételek váltakoznak pompás színpadi részekkel és az egész tele van tűzdelve hangulatos, kedves kis dalokkal. A szkeccs meséje ötletes és hangulatos, tehát minden kelléke megvan ahhoz, hogy nagy sikert arasson. „Mikor a szőlő érik", vérbeli népszínmű. Figurái a szerelmes Zsuzsi, az iszákos Péter, a keményszívű földesúr, mind közel állnak a szívünkhöz. Megható jelenete a szkeccsnek, amikor Péter megesküszik a bibliára, hogy nem fog többé inni. Zsuzsi kedvéért hozza ezt a nagy áldozatot, mert különben nem adják hozzá a szép leányt, akit pedig Péter nagyon szereti. Ám Pétert rosszakarói beugratják és Péter tökrészegen kerül haza. Felesége látni sem akarja többé a szószegő embert, elmegy hazulról és beáll cselédnek az urasághoz. De szenvedései itt sem érnek véget, mert új gazdája folyton ott ólálkodik körülötte. Egy alkalommal, mikor belopódzik a cselédházba, szivarjával véletlenül tüzet okoz és mikor az uradalomról mindenki odaszalad, ott találják Pétert, aki éppen aznap este akart feleségéhez menni, hogy kibéküljön vele. Pétert gyanúsítják a gyújtogatással és letartóztatják. Péter nem is védekezik, annyira elkeseredett, mert ő azt hiszi, hogy Zsuzsi megcsalta. De az uraság felesége, aki véletlenül mindennek szemtanúja volt. elmondja a bíróságon, hogyan történt a gyújtogatás. Pétert felmentik, aki nemsokára, szüret idején, kint a szőlőhegyen kibékül feleségével, hogy boldogan éljenek tovább. „Mikor a szőlő érik"-nek nemcsak a meséje, a szereplői is nagyszerűek. A Renaissance-ban biztos nagy sikere lesz a kedves, szellemes szkeccsnek.” (Színházi Élet, 1921/51)

„A Renaissanceban ma adták először Forró Pál Mikor a szőlő érik című filmszkeccsét A darab kedves, hangulatos magyaros témája a közönség zajos tetszését váltotta ki. A színpadi részben Zsuzsit Muzsnay Béczi, a Nemzeti Szinház naivája, András gazdát dr. Bánóczy Dezső, a Renaissance-Szinház tagja és Péter szerepét Tary Mihály adták zamatos magyarsággal és szkeccsben még nem látott művészi összjátékban. Pallós Tivadar kedves, hangulatos és fülbemászó zenéje tiszta magyaros motívumaival csak fokozta a sikert.” (Világ, 1921. december 18.)

„Mikor a szőllö érik. Szombaton délután mutatta be a Renaissancc Forró Pál dr. szkeccsét, amelynek hivatalos műfaját talán egy kicsit nehéz volna megállapítani. Film és népszínmű egyszerre, de szerencsés adagolásban és szerencsés keveredésben, finom ösztönnel egyensúlyban tartott munka, amelynek minden mondatában bizonyságot tesz írója arról, mennyire ismeri a magyar népet. Finom vonalvezetés, írói rutin, színpadi technika és éles megfigyeléssel meglátott probléma teszik a szkeccset értékessé és biztosítják számára a sikert. Bánóczy Dezső játéka áll természetesen az előadás középpontjában. Muzsnay Bella és Tary Mihály kitűnő partnerei voltak.” (Világ, 1921. december 20.)

„Magyarországon Szegeden először, Forró Pál dr.-nak kiváló hangulatos énekes-táncos filmszkeccsét, Mikor a szőlő érik mutatja be, amely a múlt heti budapesti sajtóbemutatóján óriási sikert aratott. A szkeccs színpadi részében jól ismert kiváló művészeket, így Muzsnay Bécyt, a Nemzeti Szinház tagját, dr. Bánóczy Dezsőt és Tary Mihályt, a Renaissance tagjait fogjuk viszontlátni, akik a darabban személyes fellépésükkel müvészetük legjavát adják.” (Délmagyarország, 1921. november 25.)