MIDAS KIRÁLY

Midás király (címváltozat), King Midas (angol címfordítás)

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Ambrus Zoltán író (regény: Midas király, 1891) 
Pakots József forgatókönyvíró

Szereplők

Turán Gusztáv Bíró Jenő festő 
Hollay Kamilla Bella 
Góth Annie Masa grófnő 
Kornay Richárd Darzens
Bársony Lilla Darzensné 
Igalits Sandy  
Dán Norbert  
Margittay Gyula  
Vámbéry Relli  
Szőke Irén  
Jucker József  
Madlák Irén   
Hatvany Ede  
Györköny Iván  
Jean Ducret  

Technikai stáb

Vass Károly opertőr
Szironthai Lhotka István díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1919. október 27. (Corso) bemutató
130/1920, 1695 méter cenzurahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Dalmát tengerpart
  • Raguza (jelenleg Dubrovnik)
  • Spalato
  • Tata

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza 130/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1695 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/10, 12, 20
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/37, 1919/14
  • Mozihét, 1917/38, 1918/45
  • Mozi-Világ, 1917/35, 41
  • Vörös Film, 1919/12, 18
  • Színházi Élet, 1919/22
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve. 1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 134. p.
  • Pesti Hírlap, 1919. október 26., 28. 31.
  • 8 Órai Ujság, 1919. november 8.
  • Esztergom és Vidéke, 1920. január 6.
  • Nyírvidék, 1920. május 16.
  • Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 67. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920/38 1375. p.
  • Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 124-126. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 95. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 36. p.
  • Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 45. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 48, 354. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 47. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44., 82. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 29, 75. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 177. p.

Tartalom

Bíró Jenő, a fiatal festő egy budapesti bérkaszárnyában szövögeti nagyra törő művészeti terveit, miközben kenyérre is alig futja neki. Ugyanabban a házban lakik a rendkívüli szépségű szegény lány, Bella. Megszeretik egymást, és összeházasodnak. Nem sokáig tart a boldogságuk, mert kiderül, hogy Bellát tüdőbetegség sorvasztja. A festő egész lelkét, minden tudását beleadja Angelus című képébe, melynek árából klimatikus helyre szeretné vinni feleségét. A festmény nagy feltűnést kelt, elnyeri a nagydíjat. Megvalósulhat tehát a tervük, a francia Riviérára utaznak.  A fürdőhelyen megismerkednek és összebarátkoznak a neves francia festővel Drazens-szel, akinek kikapós felesége Bíró Jenőre is kiveti a hálóját. A fiatal festőt hidegen hagyja az érett asszony csábítása, csak feleségével törődik. A súlyos beteg asszonyt a meleg tengerparti klíma sem tudja már meggyógyítani. Halála után Jenő hazatér Budapestre, s csak az elhunyt emlékének él. Később nyugtalansága visszakergeti Franciaországba. Ismét találkozik Drazens feleségével, s ezúttal elfogadja az asszony felajánlkozását. Feledést remél ettől a viszonytól, de csak undort érez, s tovább menekül. Megismerkedik a kifinomult Masa grófnővel, aki maga is festeget. A grófnő beleszeret a szomorú festőbe, és megkéri, hogy házasodjanak össze. A férfi enged a kérésnek, s ettől kezdve valósággal üldözi a szerencse. Monte-Carlóban vagyont nyer. Képei divatosak lesznek, ő maga európai hírnévre tesz szert. Minden arannyá válik körülötte, de mint Midas király, ő is odaadná minden kincsét, a hírt, a dicsőséget a szegényes múlt egyetlen szép, boldog órájáért. Nem tudja elfelejteni Bellát, gyakran bolyong egyedül elhagyott utcákon, hogy legalább gondolatban elhunyt hitvesével lehessen.   Masa grófnőben féltékenység ébred. Meglesi, és követi férjét, aki belép egy magányosan álló házba, melyben a halott asszony emlékeit gyűjtötte össze. Masa feldúltan rohan utána, mert titkos szerelmi légyottra gyanakszik, de Jenőt egyedül, emlékeibe temetkezve találja első feleségét ábrázoló kép előtt. A festő legféltettebb titkától megfosztva nem akar tovább élni, ezért főbe lövi magát.

Tartalom a film tervezésekor, a regény és a forgatókönyv alapján, a Mozihét 1917/38. számában:
„Kincsekben gazdag emberek gyakran örömmel dobnák oda minden aranyukat a szegényes múlt egyetlen szép, boldog órájáért. E dráma szimbolikus címe, «A Midas király» is ezt a gondolatot fejezi ki. A hőse olyan, mint Midas király, minden arannyá lesz körülötte, de ezt a sok kincset odaadná a múlt egy szép pillanatáért. Bíró Jenő szegény fiatal festőművész a hős, aki Budapesten éli a művészek nyomorúságos álmodó életét. Egy nagy bérkaszárnyában ismeri meg a Tizian szépségű szegény leányt, Bellát. A két érzékeny lélek egymásra talál, férj és feleség lesz. Bellát lappangó tüdőbetegsége lassan sorvasztja. Biró Jenő rajong feleségéért s egész lelkét talentumát belefesti az Angelus című képébe, hogy e kép árából klimatikus helyre vihesse feleségét. Az Angelus feltűnést kelt. Megnyeri a művészek nagydíját és Bíró Jenő egy francia fürdőhelyre viszi feleségét, ahol a fiatal festő megismerkedik a nagy francia mesterrel, Darzenssel, aki megbecsüli a fiatal emberben a nagy művészt. Szemet vet azonban Bíróra a francia mester ravasz felesége, aki nagyhírű urát mindenkivel megcsalja és most Bíróra veti ki hálóját. Közben Bellát a napsugaras tenger sem tudja meggyógyítani és belehal tüdővészébe. Ettől kezdve Bíró csak az elhunyt emlékének él. Majd visszamenekül Franciaországba, ahol mindenáron felejteni akar. Darzens felesége a ravasz bestia most célt ér és a magát narkotizálni akaró Bíró a hálójába esik. E viszony azonban nem tart sokáig, Bíró megundorodik az asszonytól és menekül, majd megismerkedik Bíró egy rajongó lelkű grófkisasszonnyal, Masával, aki maga is festeget. Masa szerelmes lesz a fiatal művészbe. Bíró kerüli a grófkisasszonyt, azonban egy kiránduláson nagy viharban újra találkoznak és ez a találkozás lélekben is közelebb hozza őket egymáshoz. A rajongó leány maga kéri a festőt, hogy vegye őt el feleségül. Bíró enged a kérésnek. Ettől kezdve valósággal üldözi őt a szerencse. Monte-Carloban vagyont nyer. Képei divatosak lesznek és ő maga európai hírű. Bár a felesége isteníti és kincse, híre, dicsősége egyre ragyogóbb lesz, az első asszony emlékét mégsem tudja feledni. Gyakran jár egyedül, rejtelmes utakon, ezért Masában kételyek támadnak. Féltékenykedik. Egyszer meglesi és egy kis utca elhagyatott, magános házába követi az urát. Ez az a ház, amelyben Bíró a Bella emlékeit őrzi. Ott ül az emlékek között és álmodozva nézi Bellának Tizian szépségű arcképét. Masa mintegy fúria ront be a szent emlékekkel teli csöndes házba; de megszégyenülten döbben vissza, amikor urát a régi emlékek között mintegy átszellemülve találja meg. Bírót megrendíti, hogy Masa látja őt legféltettebb emlékei között. Szent titka egyetlen érintetlen lelki kincse volt: az első feleségre való emlékezés néhány boldog órának kísértetjárása. Már nem köti semmi az élethez, a titkos emlékek nélkül nem tud élni, fejbe lövi magát. Így végezte életét a dús kincsekkel megáldott Midas király boldogtalanul.”

 

Érdekességek

  • A film hirdetése és részletes tartalma már 1917-ben megjelent a szaklapokban, de csak 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején készült el a film. „A bemutatót várja" írja róla a Vörös Film, 1919. júéius 20-i száma.

Galéria

Vélemények

„(Midas király.) A Star filmgyár egyre elvontabb és nemesebb művészi célokat tűz maga elé. Hétfőtől kezdve a Corso mozgóban előadásra kerül Ambrus Zoltán művészi regényéből, a Midás királyból készült gyönyörű filmdráma, amelyet Pakots József fejlesztett filmdarabbá. Ambrus művészetének nemes finomsága és mélysége érdekesen érvényesül a filmtechnika bravúros eszközein át. Deésy Alfréd rendező kitűnő készséggel nyúlt a nehéz feladathoz s a főszereplőnek, Hollay Kamillának, valamint partnereinek, Igalits Sandynak, Kornaynak, Dán Norbertnek, művészi játéka teljesen a regény finom szellemét és nemes művészetét szolgálják.” (Pesti Hírlap, 1919. október 26.)

 „(Midás király.) Ambrus Zoltán művészi szépségű regénye, a Midás király, nagy sikert aratott a Corso hétfői bemutatóján. Sűrű taps és zsúfolt ház honorálta a Star művész személyzetnek pompás összjátékát is.” (Pesti Hírlap, 1919. október 28. 

„(Midás király.) Ambrus Zoltán filmmé átdolgozott nagvhatású regénye tegnap is lelt házat szerzett a Corso mozgónak. A közönség feszült érdeklődéssel követte nyomon a. fordulatokban gazdag cselekményt és gyönyörködött a Star pompás fölvételeiben.” (Pesti Hírlap, október 31.)